PÁLYÁZÓK KÖRE

A jelen pályázati konstrukcióban pályázatot nyújthat az a mikro-, kis-, és középvállalkozás, amely

• rendelkezik legalább egy lezárt évvel
• átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt;

Pályázhatnak továbbá azon mikro-, kis-, és középvállalkozások, amelyek egy teljes (365 napos), lezárt üzleti évvel nem rendelkeznek, amennyiben projektjük a Felhívás 1. számú szakmai mellékletében szereplő feldolgozóipari tevékenység fejlesztésére irányulnak. Ezen vállalkozásokra nem vonatkozik a minimum átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó követelmény sem.

A pályázat nem vehető igénybe Budapesten és Pest megyében megvalósuló beruházás esetén!

Fontos és örvendetes változás tehát, hogy a pályázatra újonnan alapított feldolgozóipari cégek is pályázathatnak 10 millió Ft támogatásig, bár meg kell hagyni, esetükben igencsak szigorú a pontozás.

Ugyanakkor, ha az említett újonnan alapított cég anyavállalata már évek működik, akkor esetükben nincs ez a támogatási korlát, azaz lehetőségük van nagyobb projektek megvalósítására úgy, hogy az anyacég gazdálkodási adatait veszik figyelembe a bírálatkor. Remek lehetőség ez azon vállalkozások számára, ahol a tőkeerős vállalkozó egy számára profilidegen fejlesztést kíván végrehajtani és ezt egy új cégben szeretné megtenni. Ennek az új pályázati konstrukcióban már nincs akadálya.

Az induló vállalkozások esetében említettük, hogy alapfeltétel a feldolgozóipari tevékenység, de ez az iparági szűkítés az egész pályázat vonatkozásában jelentős szereppel bír, ezért tekintsük át, mit is kell pontosan iparági szűkítés alatt érteni.

IPARÁGI SZŰKÍTÉS

Az iparági szűkítéssel elsőként a tavaly őszi pályázatok esetében találkozhattunk és várhatóan a 2014-2020-as ciklusban ez a tevékenységi lehatárolás megmarad, sőt kiemelt szerephez jut, ahogy ezt láthatjuk ebben a pályázati felhívásban is. Érdemes ezért ezzel a korlátozással minden pályázónak tisztában lenni és adott esetben ezekkel a tevékenységi körökkel már most tudatosan tervezni.

A pályázat a Felhívás 1. számú mellékletében meghatározza azokat a TEÁOR szám besorolás szerinti feldolgozóipari tevékenységeket, amelyek fejlesztését a pályázat előnyben részesíti, sőt alap esetben – kivéve a leghátrányosabb településeken megvalósuló beruházásokat - csak ezek a tevékenységek fejleszthetőek.

Lényeges a kifejezések pontos értelmezése, mert ebből sok félreértés adódik. A fenti előírás alapján ugyanis, nem számít, hogy a vállalkozás milyen tevékenységet / tevékenységeket folytat, a lényeg, hogy a pályázatban fejlesztendő tevékenység a listában szereplő feldolgozóipari tevékenység legyen.

Az új kiírásban már nem nézik, hogy adott cégnek korábban mi volt a tevékenysége és abból mekkora árbevétele származott, emlékszünk, a tavalyi kiírásokban még szigorú korlátozások voltak ezen a téren. Az idei évtől egyedüli szempont, hogy a fejlesztendő tevékenységnek kell gyártásnak lennie, azaz egy teljesen más iparágból jövő cég is létrehozhatja új termelő egységét, még a cégkivonatban sem kell az adott tevékenységnek a pályázat benyújtásakor szerepelnie.

ANNEX 1 LISTÁS FELDOLGOZÓIPARI TEVÉKENYSÉGEK

Sok félreértésre adhat okot az is, hogy a TEÁOR lista tartalmaz mezőgazdasági jellegű feldolgozóipari tevékenységeket is, ugyanakkor továbbra is általános feltétel, hogy nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek fejlesztési igénye az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra irányul.

Vegyünk egy konkrét példát:

Rögtön az első ilyen tevékenység a TEÁOR listán a 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás, amely tipikusan lehet egy vágóhíd fő tevékenységi köre. Ugyanakkor, a vágóhíd, amely kizárólag húst és egyéb élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket (vágott állat), húsból készült késztermékeket (kisütött zsír, tepertő, kolbászféle) állít elő és értékesít, Annex listán szereplő tevékenységet végez, ezért ezek fejlesztése nem támogatható.

A mezőgazdasági állami támogatásokat az Európai Unióban – és ezáltal Magyarországon is – speciális szabályozás jellemzi. Ennek következtében az általános (nem agrár) állami támogatási szabályokból a mezőgazdasági tevékenységeket a legtöbb esetben kizárják. A rendeletek egységesen különválasztják az elsődleges mezőgazdasági termelést és a mezőgazdasági feldolgozást és alapesetben az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kizárólag az agrár csoportmentességi rendeletekben meghatározott támogatások nyújthatók.

De hogy mikor egyértelmű az elsődleges termelés, és mikor van szó mezőgazdasági feldolgozásról? Sok esetben nem könnyű eldönteni. Ilyenkor leginkább azt érdemes megvizsgálni, hogy menynyire különül el a mezőgazdasági feldolgozás a termelő alaptevékenységétől. A mezőgazdasági termék feldolgozása definíció kizárja az elsődleges termelők által végzett feldolgozási tevékenységet abban az esetben, ha "az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenység"-nek minősülnek és csak mezőgazdasági állami támogatásokból támogathatóak.

Fontos ezért az Annex listás tevékenységek esetében a kezdő és végtermék meghatározása, valamint feldolgozási tevékenység jellege. A mezőgazdasági feldolgozás állami támogatási szempontú értékelésénél alapvető fontosságú a támogatott termék (KN kód, vámtarifaszám) és az ahhoz kapcsolódó tevékenység (TEÁOR) vizsgálata, valamint az, hogy a tevékenységet az elsődleges termelő végzi-e.

Alap esetben Annex listás egy tevékenység, ha

• ha a listán szereplő terméket termeli és azt feldolgozás nélkül értékesíti
• ha a listán szereplő terméket termeli, és csak annyiban dolgozza fel, ami elengedhetetlen a termék elsődleges értékesítéséhez
• az elsődlegesen termesztett terméket saját maga feldolgozza, de a feldolgozott termék (végtermék) is rajta van az Annex listán

Az Annex 1 lista értelmezése nem egyszerű feladat ezért, ha vállalkozása élelmiszer előállítással foglalkozik, mindenképpen kérje pályázati szakértő segítségét a tevékenységi körök lehatárolásában, hiszen elképzelhető, hogy fejlesztése bizonyos keretek között mégis támogatható.

TERÜLETI DIFFERENCIÁLÁS – SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁK

Az iparági korlátozás mellett a másik jelentős és bonyolultnak tűnő szabályozás, a Szabad Vállalkozási Zónák lehatárolása és az ehhez kapcsolódó eltérő feltételrendszerek értelmezése.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól, melyet a lejárat előtt a Kormány meghosszabbíthat.

A szabad vállalkozási zónákban megvalósított beruházások kapcsán többek között társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás tekintetében is érvényesíthető kedvezmény. Emellett a foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzése érdekében a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások pályázatok útján jelentős többlettámogatást igényelhetnek.

A GINOP 1.2.2-15 pályázat is jól példázza ezen törekvéseket, hiszen a beadott pályázatokat megkülönbözteti aszerint hogy Szabad Vállalkozási Zónában történő fejlesztésre irányul-e vagy sem. Két fontos előnyt élveznek a Szabad Vállalkozási Zónában megvalósuló beruházások:

• Szabad Vállalkozási Zónán kívül megvalósuló beruházás esetén csak a mellékelt TEÁOR lista szerinti feldolgozóipari tevékenységek támogathatók, SZVZ-ben nincs ilyen korlátozás.
• Amennyiben a fejlesztés Szabad vállalkozási Zónában valósul meg, feldolgozóipari tevékenységre irányul és a projekt összköltsége nem haladja meg az 55 millió Ft-ot, azaz mindhárom feltétel együttesen teljesül, abban az esetben a támogatás mértéke jelentősen magasabb, mint egyéb fejlesztések esetében (akár 70% is lehet). De lássuk a pontos számokat:

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft. Az egy teljes (365 napos), lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetén az igényelhető támogatás összege legfeljebb 10.000.000 Ft lehet.

A támogatás maximális mértéke:

• az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 50%-a;
• a Közép-Dunántúl régióban megvalósuló projektek esetében a mikro-és kisvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 50%-a, középvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 45%-a;
• a Nyugat-Dunántúl régióban megvalósuló projektek esetében a mikro-és kisvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 45%-a, középvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 35%-a.

A fentiektől eltérően a Felhívás 1. számú mellékletében foglalt TEÁOR szám besorolás szerinti feldolgozóipari tevékenység fejlesztését célzó, és a Felhívás 5. számú szakmai mellékletében szereplő szabad vállalkozási zónában megvalósuló projekt esetén, amennyiben a projekt elszámolható összköltsége nem haladja meg az 55.000.000 Ft-ot:

• az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében a mikro- és kisvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 70%-a; középvállalkozások esetében maximum 60%-a,
• a Közép-Dunántúl régióban megvalósuló projektek esetében a mikro-és kisvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 55%-a, középvállalkozások esetében a projekt összes elszámolható költségének maximum 45%-a;

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

• Új eszköz beszerzése – kötelező projekt elem – legalább a projekt összköltségének 50%-a
• Az anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése – legfeljebb a projekt összköltségének 25%-a, a raktározáshoz kapcsolódó tevékenység keretében felmerült költségek a projekt összköltségének legfeljebb 10%-a
• Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás – legfeljebb a projekt összköltségének 25%-a
• Információs technológia-fejlesztés: kizárólag az új berendezéshez kapcsolódó új informatikai eszközök és szoftverek – legfeljebb a projekt összköltségének 10%-a, de maximális összege 3.000.000 Ft lehet
• Online megjelenés: domain név regisztráció (max 30.000Ft) és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés – legfeljebb 200.000 Ft
• Az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések

A legfontosabb belső korlát tehát, hogy a beruházás legalább 50%-ának eszközbeszerzésre kell irányulnia, egyéb költségek, csak az új eszközök, berendezések beszerzéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódóan számolhatóak el.

A korábbiakhoz képest szűkült azon eszközök köre is melyeket a pályázatból be lehet szerezni. Kizárásra került a nyomdagépek egy része, a földmunkagépek, útépítőgépek, valamint azon fejlesztéseket is nagy figyelemmel kell előkészíteni, melyekhez kapcsolódnak konyhatechnológiai eszközök. SZVZ-n kívül nem elszámolható például a főzőzsámoly még akkor sem, ha nem élelmiszert hevítenek vele. A pontos listát Felhívás 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák, attól függően, hogy a fejlesztés SZVZ-ben valósul meg vagy sem.

KÖTELEZŐ VÁLLALÁSOK

Létszámtartás

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezésétől számított legalább két lezárt üzleti éven keresztül fenntartja a bázis létszámát és a kölcsönzött munkaerő összegét.

Személyi jellegű ráfordítások növelése legalább 5%-kal

A projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két teljes üzleti év személyi jellegű ráfordítása (egyéni vállalkozók esetén az alkalmazottak részére kifizetett bér, megbízási díj, alkalmazottak után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás SZJA bevallás szerinti vonatkozó sora)

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább 5%-kal növekszik a bázisévhez képest

VAGY

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben legalább a támogatási összeg 5%-ával növekszik a bázisévhez képest

VAGY

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben összesen eléri legalább a támogatási összeg 50%-át:

Éves nettó árbevétel növelése legalább 5%-kal

A támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves nettó árbevétel (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) növekménye

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két év alatt összesen eléri a támogatási összeget

VAGY

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő második üzleti év végére eléri az 5%-ot

VAGY

• a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő két év átlagában eléri az 5%-ot

Honlapkészítés

A támogatási kérelem benyújtásakor honlappal nem rendelkező támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezéséig kialakítja a vállalkozás honlapját.

A pályázathoz kapcsolódó vállalások tehát az előzetes információkkal szemben könnyebben teljesíthetőek. Az árbevétel és személyi jellegű ráfordítás növelésének mértéke korrekt mértékű, és nem kérnek létszámnövelést számon a pályázón. Ez igazán örvendetes, mert a jelenlegi globális piacon lehetetlen előre kiszámolni, hogy három év múlva mekkora és milyen megrendelés állomány lesz egy adott cégnek és ahhoz mekkora létszámot kell vállalni.

Itt fontos megjegyezni, hogy ha a pályázó számára fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a vállalásokat, akkor egyedi elbírálás alapján nagy eséllyel nem számíthat komoly retorziókra, azaz az államnak nem érdeke csődbe juttatnia ezen vállalkozásokat. Az előző évek tapasztalatai alapján bátran állíthatjuk, hogy azon cégek, melyek működése átlátható, transzparens, és ha probléma adódik, korrekt proaktív kommunikációt folytat a pályázat kezelőjével, minden segítséget megkap ahhoz, hogy a nehéz időszakot átvészelje, és nem terhelik a pályázatokkal kapcsolatos retorziók.

PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA

A támogatási kérelmek benyújtása 2015. július 09-től 2017. július 10-ig lehetséges.

Azoknak, akik a fenti pályázaton indulni szeretnének, érdemes iparkodniuk a pályázati anyag összeállításával. A kormányzati hírek szerint már az első napokban több mint 10 milliárd forint értékű pályázati igény érkezett be a szabad vállalkozási zónákban megvalósítható beruházások pályázati kiírásaira.

A keretösszeget a nagy igények miatt további 20 milliárd forinttal megemelik ugyan annak érdekében, hogy ezekben a szabad vállalkozási zónákban elegendő forrás álljon rendelkezésre, de így is félő, hogy a keretösszeg – ha nem is napokon, de - heteken belül kimerülhet.