És az újonnan megjelenő uniós pályázatok hány százaléka lesz visszatérítendő?
Míg a 2007-2013 közötti időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 208 Mrd Ft-ot, a Közép-magyarországi Régióban 40 Mrd Ft-ot különítettünk el pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia programok) megvalósítására, az új uniós időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében több mint háromszor nagyobb összegű forráskeret, összesen mintegy 729 Mrd Ft, a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Programban (VEKOP) pedig további 50 Mrd Ft áll rendelkezésre.
A kkv-k átlagosnál nagyobb kockázatú beruházásait állami segítségnyújtással (kamattámogatás, hitelgarancia, kockázati tőke) ösztönözni kívánó pénzügyi eszközök jelenleg kevéssé népszerűek a hazai kkv-k körében, ami alól kivétel a vissza nem térítendő támogatással kombinált termékek.
Bizonyára emlékszik Ön is az előző pályázati ciklus egyik „sikerpályázatára", ahol mikrovállalkozások pályázhattak ingatlan vásárlásra, felújításra, eszközbeszerzésre, valamint informatikai fejlesztésre úgy, hogy 10% igazolt önerő mellett a beruházás összköltségének 45%-át vissza nem térítendő támogatásként, további 45%-át kedvezményes hitel formájában kaphatta meg a vállalkozó uniós forrásból. Ez a konstrukció lényegében a pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő források kombinációja volt, mint az egyik létező és alkalmazott pénzügyi eszköztípus.
Milyen pénzügyi eszköztípusok léteznek még?
Az uniós támogatások tekintetében 4 féle eszköztípust különíthetünk el:
- Refinanszírozás: hitel biztosítása mikro- kis- és középvállalkozások indításához és továbbfejlődéséhez, alapvetően a pénzügyi közvetítőknek nyújtott refinanszírozási forrás rendelkezésre bocsátásával.
- Garanciák, viszontgaranciák:
- Hitelgarancia: Közvetlen, kedvező feltételű garancia (kezesség) vállalás kkv hitelekhez, annak érdekében, hogy a megfelelő fedezet hiánya ne jelentsen akadályt az életképes vállalkozások forráshoz jutásánál.
- Viszontgarancia: segítségével kockázatmegosztás a garancianyújtással foglalkozó szervezetekkel, annak érdekében, hogy még több kkv hitelhez tudjanak kedvező feltételű garanciát (készfizető kezességet) nyújtani.
- Tőkebefektetések:
- Kockázati Tőke: Piaci Kockázati tőkealapok felállítása, magánbefektetői (profitorientált) szemlélettel, a korai és növekedési életszakaszban lévő kkv-kba történő tőkebefektetések ösztönzése érdekében.
- Célzott tőkealapok: Állami tőkebefektetési alap létrehozása annak érdekében, hogy az életképes kkv-k beruházásaihoz tőkebefektetés útján biztosítson forrást és javítsa hitelképességüket.
- Pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő források kombinációja: pénzügyi eszközök kiegészítő alkalmazása vissza nem térítendő támogatási programoknál.
Mely pályázatoknál nem lehet majd vissza nem térítendő forrásokhoz jutni?
Hazánk 2014. szeptember 11-én aláírt Partnerségi Megállapodása rögzítette az új fejlesztési időszakra, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat leginkább a pénzügyi eszközökkel kell támogatni; a vissza nem térítendő támogatásokat koncentráltan, bizonyos kkv- és piaci szegmensekre fókuszáltan lehet majd csak nyújtani. Fentiek mellett – természetesen a 2007-2013-as tapasztalatokat is felhasználva - maradnak a vissza nem térítendő támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magukban foglaló kombinált termékek is.
A GINOP 8. prioritása öt tematikus célhoz (thematic objectives, TO) kapcsolódóan tervez pénzügyi eszközöket alkalmazni. Ezek pedig a következők:
- TO1 – a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése,
- TO2 – az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, az e-technológiák használatának és minőségének fokozása,
- TO3 - a kkv-k versenyképességének fokozása,
- TO4 – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban,
- TO8 – a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
Milyen lesz a visszatérítendő támogatások fogadtatása?
A magyar vállalkozók jelenlegi értelmezésében a támogatás szó egészen biztosan a vissza nem térítendő támogatást jelenti. Ha uniós pályázatokról van szó, a cégek csak és kizárólag vissza nem térítendő támogatásban gondolkodnak és nem támogatott hitelekben, ezért valószínűleg a vállalkozók jelentős hányada csalódott lesz.
A gazdaság egészét és jövőjét tekintve azonban meg kell értenünk, hogy a pénzügyi eszközök fontos előnye, hogy a források hosszú távon ismételten felhasználhatók, valamint további befektetéseket is képesek mozgósítani a köz- és magánszférából. A kormány álláspontja szerint az uniós források mostani felhasználásával egyben meg kell teremteni a 2020 utáni fejlesztési időszak növekedési alapjait is. Mivel 2020 után várhatóan csökken a hazánkba érkező uniós fejlesztési forrás, ezért a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen gazdasági növekedési potenciál Magyarországon.
Mindemellett fontos szempont az is, hogy a visszafizetési kötelezettség miatt az állami források kiosztása hatékonyabb és eredményesebb lehet. Ezek az eszközök különféle ösztönzőket is biztosítanak a jobb teljesítmény érdekében, például nagyobb pénzügyi fegyelmet teremtenek a támogatott projektek szintjén.
A visszatérítendő források alkalmazása várhatóan sok vállalkozót kiszorít a rendszerből?
A cél az, hogy 2020-ig olyan pályázatok kapjanak fejlesztési forrásokat, amelyek megállnak a piaci racionalitás lábán, és hozzásegítenek a magyar gazdasági szereplők versenyhátrányának ledolgozásához.
A fejlesztési források célja, hogy támogassa a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Egy ilyen megközelítésben, ha egy vállalkozás kvázi 0%-os kamatterhű támogatást nem tud kitermelni, akkor az a projekt valójában nem életképes. A fejlesztési források felhasználásának célja márpedig nem lehet életképtelen vállalkozások vagy projektek lélegeztető gépen tartása.
A 2014-202-as pályázati ciklusban a pályázó kis- és középvállalkozásoknak a korábbi időszakhoz képest valóban sokkal letisztultabb és világosabb fejlesztési koncepcióval kell rendelkezniük. Nem „ingyenpénzként" kell tekinteni az európai uniós forrásokra. Sokkal logikusabb és végiggondoltabb fejlesztésekre van szükség. Nagyon sok céget tartottak lélegeztető gépen az uniós fejlesztések, ami sokak szerint alapvetően egy elhibázott rendszer volt, hiszen ha jól működött volna, most nem lenne annyi probléma, a források felhasználásával, a támogatott projektek tényleges megvalósításával és fenntarthatóságával.