Az egyik leggyakoribb és legnagyobb hiba, amit elkövetünk, hogy a K+F tevékenységet és az innovációt, mint kifejezéseket a gyakorlatban szinonimaként használjuk, ahogy teszem gyakran én is, pusztán azért mert sokkal egyszerűbb a K+F szó használata. Amikor viszont a pályázati felhívásokat értelmezzük, fontos emlékeznünk rá, hogy a két kifejezés eltérő tevékenységeket ölel fel és a vállalkozások K+F pályázata, lényegében K+F+I pályázat.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, a K+F tevékenység a teljes Innovációs folyamat egy része. Az OECD meghatározásaiból kiindulva egészen pontosan

• a K + F „az a rendszeresen végzett alkotó munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.
• az innováció pedig „egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy lehet valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.

Lényeges félreértés, hogy sokan a vállalati kutatás-fejlesztési/innovációs tevékenységek kapcsán csak tudományos találmányokra gondolnak. Pedig az újdonságnak nem feltétlenül kell tudományosan új dolognak, vagy korábban ismeretlennek lennie, elég, ha azok az adott területen, az adott piacon képviselnek újdonságot. Emellett az innováció tárgya nem feltétlen tárgyiasult újdonság, lehet valamilyen szolgáltatás, vagy akár módszertani eljárás is.

Ne felejtsük el, hogy miközben világviszonylatban a KKV-k az összes K + F kiadások mindössze 15-20%-át adják, ők fejlesztik ki a legfontosabb tudományos-technológiai újdonságok 65-70 %-át!

Sajnos hazánkban a KKV szféra körében még mostanság is nagyon gyenge az innovációs kultúra, a vállalkozók többsége kizárólag új gép vagy műszer beszerzésében látja elérhetőnek a vállalkozása versenyképességének javítását.

További hiba, hogy a cégvezetés gyakran túlértékeli saját innovációs szintjét illetve potenciálját. Egy évekkel ezelőtt készített felmérés például rámutatott arra, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások 38 %-a véli úgy, hogy a termékük EU színvonalú, 41 %-a, hogy kis ráfordítással EU színvonalúra emelhető, és 46%-a gondolja azt, hogy a termékeik ára is versenyképes az európai piacokon. Ezzel szemben viszont tény, hogy a hazai kis-közepes vállalkozások jelentős hányada nem tud komolyabb exportot felmutatni.

Ma Magyarországon az ipar területén működő kkv-k 75 %-a az innováció szempontjából még mindig inaktív, lényegében a fennmaradó 25% biztosítja a szektor eredményeinek kétharmadát!

A KKV-k technológiai innovációjának támogatása ezért az új 2014-2020-as pályázati ciklusban is kiemelt szerephez jut.

Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7.480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 %-át, 767 milliárdot K+F+I célokra terveznek. Ennek egyik központi eleme a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amelyen belül 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók.

Foglaljuk ezért össze, milyen fejlesztésekkel tud Ön a fenti K+F+I pályázatok valamelyikén indulni?

Nagyon leegyszerűsítve,

• olyan termék, technológia, vagy szolgáltatás bevezetésével, amely a jelenlegi már ismert alternatív megoldásokhoz képest valamilyen szempontból innovatívabbnak minősül (pl. kedvezőbb hatásfok, jobb minőség, egyszerűbb/költséghatékonyabb előállítás, stb.)
• amely eredményeként a vállalkozás jelentős bevétel növekedést tud realizálni.

Milyen általános feltételekkel kell rendelkeznie a sikeres pályázathoz és projekt megvalósításhoz?

• Mindenekelőtt fontos a megfelelő gazdálkodási háttér, tehát nem az álmodozókat támogatják, hanem az erős pénzügyi alapokkal rendelkező cégeket, ahol a beruházás többszörösen megtérül.
• Szükséges emellett a megfelelő humán erőforrás rendelkezésre állása, a leggyakoribb hiányosság a hazai KKV-k esetében a képzett munkaerő hiánya, amely a K+F pályázat és a projekt sikerességét is veszélyezti.
• A korábbi időszakhoz képest újdonság, hogy a projektek tartalmának igazodnia kell a Nemzeti intelligens szakosodási stratégiához, melyet tavaly novemberben fogadott el a kormány.

Miért érdemes mégis K+F pályázatban gondolkodnia a technológia-fejlesztést támogató pályázatokkal szemben?

• A K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.
• Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.
• Nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak a pályázatokon.

Bízom abban, hogy bejegyzésemmel segítettem a K+F pályázatok értelmezésében, hamarosan, az egyes konkrét kiírásokról is szót ejtünk majd.

Bármilyen pályázati kérdéssel keressen bennünket bizalommal.

Háttér információ forrása: Magyar Innovációs Szövetség