A legfőbb cél, a magyar állattartó gazdaságok versenyképességének és energiahatékonyságának erősítése, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának növelése – mondta. Nagy István hangsúlyozta, az alacsony jövedelmezőség miatt az ágazat fejlesztésére nem áll rendelkezésre mindig elegendő tőke, ezért a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kamattámogatás igénybevételére is.

A kamattámogatás a támogatási intenzitáson belül tíz százalék erejéig kérhető, tehát az a gazdálkodó, akinek nincs elegendő tőkéje az önrész biztosítására, állami támogatással kedvezményes kölcsönt vehet fel – magyarázta. A részletekről szólva elmondta, támogatható lesz az építéssel járó állattartási technológia kialakítása, illetve az állattartás kezelésével és tárolásával kapcsolatos technológiák beszerzése is. Támogatást lehet igényelni továbbá az építéssel nem járó, a tartáshoz kapcsolódó eszközök és gépek beszerzésére, ezen kívül pályázni lehet majd az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkentésére irányuló technológiai fejlesztésekre, a trágyakezelés- és komposztálás agrotechnikai eszközeinek beszerzésére, valamint kiszolgáló infrastruktúra felújítására is.

A pályázatra olyan vállalkozók jelentkezhetnek, akik a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben mezőgazdasági tevékenységből legalább 6 ezer euró standard termelési értéküzem-mérettel rendelkeznek, és akiknek előző évi árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik.

Nagy István jelezte: pályázhat fiatal mezőgazdasági termelő, és mezőgazdasági termelők csoportja is. A kiválasztásnál például pontot jelent a foglalkoztatotti létszám növelése, az üzleti terv minősége, a termelői csoport vagy szervezeti tagság, az adott vállalkozás mikro- és kisvállalkozói mérete, a környezeti szempontok, a tíz százalékot meghaladó egységnyi energiahatékonyság-javulás, ökológiai gazdálkodás folytatása, illetve az, hogy a beruházás fejlesztendő régióban valósul-e meg.

Az ötven százalékos, vissza nem térítendő támogatás tíz százalékpontig kérhető kamattámogatás formájában, további tíz százalék adható fiatal gazda pályázása, vagy kollektív beruházása esetén.

Nagy István arról is beszélt, a fontosabb állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott és növekedésnek indult. A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány, 2014 decemberében 802 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon. A sertésszám a korábbi jelentős visszaesés után 2012-től kezdett emelkedni, 2014 év végén pedig már összesen 3 millió 136 ezer sertést tartottak, a juhok száma 1 millió 185 ezer volt, számuk azonban 47 ezerrel kevesebb, mint 2007-ben volt.

(MTI)