Magyar cégek lehetőségei az uniós közbeszerzési eljárásokban

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

Az uniós közbeszerzési értékhatár 2015. január 1-jétől

  • árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró,
  • építési beruházásra 5 186 000 euró.

A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseket az ajánlatkérő köteles meghirdetni EU-s szinten, de akár ez alatt is van erre lehetősége. A fenti értékhatárt meg nem haladó értékű közbeszerzésekre a nemzeti szabályok irányadók, de a tagállami előírásoknak is összhangban kell lenniük az uniós jog alapelveivel.

Minden közbeszerzési eljárásra érvényes, hogy az ajánlatkérő szerv:

  • nem alkalmazhat megkülönböztetést egyik vállalkozással szemben sem azzal az indokkal, hogy a cég székhelye egy másik EU-országban van;
  • nem utalhat konkrét márkára, védjegyre vagy szabadalomra az általa beszerezni kívánt termékek és szolgáltatások jellemzőinek leírása során;
  • nem hagyhat figyelmen kívül olyan igazoló dokumentumokat (tanúsítványokat, képzettséget igazoló okleveleket stb.), melyeket egy másik tagállam bocsátott ki, amennyiben ezek az okmányok ugyanolyan szintű biztosítékot nyújtanak, mint a saját országában kibocsátott dokumentumok;
  • köteles a tenderekkel kapcsolatos összes információt minden érdekelt cég rendelkezésére bocsátania, függetlenül attól, hogy a kérdéses vállalkozást melyik EU-országban jegyezték be.

Tény, hogy a KKV-k számos nehézséggel találják szembe magukat a határokon átnyúló közbeszerzések területén, és ez nem csak a magyar cégekre igaz, ugyanilyen visszafogottak a cseh, lengyel, vagy akár a francia KKV-k is, ha nemzetközi közbeszerzésről van szó.

Ennek több oka is van, többek között

  • nem ismerik az adott ország közbeszerzési szabályrendszerét;
  • hiányos információkkal rendelkeznek az aktualitásokról, nem ismerik a nemzetközi adatbázisokat és azok megfelelő használatát;
  • vélt, vagy valós adminisztrációs korlátoktól tartanak;
  • a vállalkozás gyakran nem rendelkezik olyan kompetens alkalmazottal, aki megfelelő szinten beszéli a tagország nyelvét.

Pedig a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzéseket az ajánlattevőnek kötelezően meg kell hirdetnie az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Official Journal), illetve elektronikusan az úgynevezett TED adatbázisban (Tendering Electronic Daily - http://ted.europa.eu/), ahol a sikeres regisztráció után bárkinek lehet - számos szempont alapján (ország, eljárás, CPV-kód és a szerződés típusa) - közbeszerzési pályázatok után kutatni.

Az Official Journal-ban a közbeszerzések általában az EU minden hivatalos nyelvén megjelennek, de a részletes kiírás valóban csak a kiíró hatóság nemzeti nyelvén olvasható, és ezen a nyelven kell a pályázatokat is benyújtani.

A magyar vállalkozók mégis tartanak attól, hogy külföldi eljárásban tegyenek ajánlatot, hiszen a felhívás és a dokumentáció lefordítása, az adott ország előírásainak megismerése jelentős idő- és költségtöbblettel járhat amellett, hogy egy nem megfelelően értelmezett információ miatt kétséges lehet az eljárásban való részvétel eredményessége is.

Mindezekre azonban megoldást nyújthat az euprocurement.eu weboldal és a mögötte álló tanácsadói és ügyvédi irodai háttér.

A weboldalon történő egyszerű és akár ingyenes regisztrációt követően, a cég beállíthatja, hogy e-mail értesítést kapjon minden, a profiljába tartozó eljárásról Európa egy, vagy több országában a megjelölt termék, szolgáltatás, építés kategóriákban. Minimális havi díj fizetése esetén pedig az eljárásra vonatkozó alapadatokon (közzététel dátuma, ajánlatkérő, eljárás tárgya, ajánlattételi határidő) felül a szolgáltató a felhívás teljes tartalmát is megküldi előfizetői számára magyar nyelven.

Az euprocurement.hu - európai partnerhálózatán keresztül – biztosítja ügyfelei számára a szükséges dokumentumok lefordítását, az adott ország közbeszerzési sajátosságainak megfelelő ajánlat összeállítását és annak határidőben történő benyújtását is. Partnerei az adott országban közbeszerzési tapasztalattal rendelkező ügyvédi irodák, melyek szakszerű támogatást biztosítanak mind az ajánlatadás szakaszában, mind pedig az esetleges tárgyalások és szerződéskötések során is.

Azok számára tehát, akik a jövőben szeretnék magukat kipróbálni a nemzetközi közbeszerzések versenyében is, szeretnének eredményesen szerepelni közbeszerzési eljárásokban Európa más országaiban is, de a fentiekben leírt nehézségektől tartanak, nagy segítséget jelenthetnek az euprocurement.hu által nyújtott szolgáltatások.

Felhasznált forrás: http://europa.eu/youreurope/business/public-tenders/rules-procedures/index_hu.htm

Rapcsák Dániel
Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Kft. egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.

https://www.high-endrolex.com/33