|
|
Korábban írtunk róla, hogy mintaüzem látogatások segítségével a GINOP Plusz 1.2.1-21 Felhívás keretében nyertes kedvezményezettek három mintaüzem megtekintésével biztosítják a támogatás 20%-ának visszafordulását vissza nem térítendő támogatássá. Most egy újabb lehetőség kerül bemutatásra a HEPA ajánlásával.
A HEPA, azaz a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. célja, hogy professzionális szolgáltatásokkal és ösztönző eszközökkel segítse a magyar vállalkozások külföldi piacra lépését.
A GINOP Plusz 1.2.1-21 A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztésekre elnyert visszatérítendő támogatását már a Fit for Export (GINOP 1.3.7-19) programba való részvétellel is vissza nem térítendő támogatássá alakíthatja.
BŐVEBBEN
Korábban írtunk már arról, hogy a most futó pályázatok közül a GINOP-1.2.8-20 / VEKOP-1.2.6-20 / GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 / GINOP PLUSZ-1.2.3-21 felhívások esetében lehetőség van a pályázatok értékelésekor plusz pontok megszerzésére, melynek egyik módja az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) által szervezett és lebonyolított mintaüzem látogatáson való részvétel. A témával kapcsolatban nagyon sok kérdést kapunk, így egy rövid cikkben ismét adunk egy kis útmutatást arra vonatkozóan, hogyan is működik az MMP azaz Modern Mintaüzem Program.
Nézzük először meg, mit is jelent ez pontosan az egyes pályázatoknál a gyakorlatban:
- A GINOP-1.2.8-20 / VEKOP-1.2.6-20 Felhívások keretében az IFKA által kínált alábbi szolgáltatások (mintaüzem-látogatás, tréning, workshop, szakmai rendezvény) valamelyikének igénybevételével 5 plusz pont szerezhető
- A GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 / GINOP PLUSZ-1.2.3-21 felhívás keretében a Vállalkozói tudás bővítése fejezetben foglalt lehetőségekkel a támogatás 20%-a fordítható át vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben legalább három különböző, az IFKA által szervezett mintaüzem látogatáson részt vesz a pályázó.
Az Agrárminisztérium tervezési munkacsoportokkal és szakértői csoportokkal készítette elő az új költségvetési időszak Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervet a 2023-2027 közötti időszakra, amely a hazai támogatási intézkedéseket tartalmazza. Ez várhatóan 2022 második felére kerülhet elfogadásra az Európai Bizottság által.
A KAP Stratégiai Tervek kialakítása az Unió által meghatározott 9 specifikus (3 gazdasági, 3 környezeti és 3 társadalmi), valamint egy horizontális, átfogó célkitűzés mentén kerülnek kialakításra.
- A gazdasági fenntarthatósági célkitűzések középpontjában állnak a versenyképesség növelése, a méltányos jövedelem és az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban.
- A zöld fenntarthatósági célkitűzésekben szerepelnek a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, illetve a tájkép és biodiverzitás megőrzése.
- A társadalmi-vidéki fenntarthatósági célkitűzések magukba foglalják a generációs megújulást, az élő vidéki területek megőrzését, az élelmiszer és egészség védelmét.
- A modernizációs célkitűzés, amely minden kihívás megoldásához hozzájárul az agrártudás és innovációs rendszer, a digitalizáció és innováció.
A HAZAI KAP STRATÉGIAI TERV CÉLJAI
A KAP I. és II. pillérből áll. Az I. pillér keretében a 2023-2027-es időszakban évente 1347,4 millió euró a közvetlen támogatás kerete. A II. pillér keretében a 2021 és 2027 közötti időszakban összesen 4382 milliárd összegű támogatás fordítható a magyar vidékre, a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra.
A KAP legfontosabb fejlesztési prioritása az élelmiszeripar, a mezőgazdaságban egyrészt az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházástámogatási struktúrát nevezték meg a Tervben.
A mezőgazdasági termelésintenzitás további növelése érdekében kiemelt termékpályák: főbb állati termékpályákat (baromfi, tej, sertés), a kapcsolódó takarmány-előállítást, az ipari zöldségtermesztést, a kertészeti kultúrák, a vetőmagtermesztés és mindezek feldolgozása.
BŐVEBBEN
A most futó pályázatok közül a GINOP-1.2.8-20 / VEKOP-1.2.6-20 / GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 / GINOP PLUSZ-1.2.3-21 felhívások esetében is lehetőség van a pályázatok értékelésekor plusz pontok megszerzésére, melynek egyik módja az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) által szervezett és lebonyolított mintaüzem látogatáson való részvétel. Nézzük meg pontosan mit is jelent ez a gyakorlatban az egyes pályázatoknál:
GINOP_PLUSZ-1.2.1-21 / GINOP PLUSZ-1.2.3-21 felhívás keretében a Vállalkozói tudás bővítése fejezetben foglalt lehetőségekkel a támogatás 20%-a fordítható át vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben a jelen témában foglaltak figyelembevételével legalább három különböző, az IFKA által szervezett mintaüzem látogatáson részt vesz az érdeklődő.
BŐVEBBEN
Mint arról már bizonyosan hallott, 2021-2023 között egy átmeneti időszak került bevezetésre az agrártámogatások terén, így a Közös Agrárpolitika (KAP) következő költségvetési időszaka a kétéves átmeneti időszak után a 2023–27 közötti 5 évre szűkül. Nézzük meg, mire számíthatunk majd ebben az új pályázati ciklusban.
Az új KAP részben hasonló, azonban számos pontjában új részleteket is tartalmaz a korábbiakhoz képest. Kiemelt hangsúllyal megjelennek a fenntarthatósági és környezeti szempontok. Az új fenntarthatósági normák várhatóan egyre szigorodnak, ennek megfelelően megjelennek a banki finanszírozási és a támogatási oldalakon egyaránt.
Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására fordítani, az úgynevezett Zöld Felépítmény strukturális keretei között, ami azt jelenti, hogy több száz milliárd forint forrást fognak erre a célra fordítani Magyarországon a következő időszakban. Az éghajlatváltozás szempontjából előnyös jó gyakorlatokat nem csak kötelező előírások, de önkéntes vállalások ösztönzésével is kívánják segíteni, illetve ez alapján plusztámogatásra való jogosultsággal tervezik megvalósítani.
BŐVEBBEN
Az bizonyára mindenki számára ismert, hogy a pályázatban beszerezni kívánt eszközök és szolgáltatások esetében minden esetben viszonylag szigorú előírások mentén igazolni szükséges, hogy a beszerzés a szokásos piaci árnak megfelel. Ezt korábban 3 db árajánlat benyújtásával tudta a pályázó igazolni, azonban ez a szabályozás a közelmúltban jelentősen változott, a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 pályázat esetében már az új eljárásrend szerepelt a felhívásban és ugyanez várható a jövő év januárjában megnyíló GINOP Plusz-1.2.3-21 pályázat esetében is. Érdemes tehát erre már most felkészülni, ehhez szeretnénk most egy rövid és közérthető útmutatást adni.
A 2014-2020-as pályázati ciklusban a piaci ár igazolása a közbeszerzési eljárás, vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében alapvetően 3 szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatokkal történhetett. A nyílt kereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközök és szolgáltatások esetén lehetőség volt az írásos ajánlat kiváltására hivatalos elektronikus árajánlatok bemutatásával (pl.: forgalmazó cégek honlapja, szálláskereső portálok, ár-összehasonlító oldalak).
Ezt a szabályozást váltja fel az új eljárásrend, amelyben a piaci ár alátámasztását úgynevezett piacfelméréssel szükséges igazolni.
BŐVEBBEN
Az elmúlt időszak gazdaságfejlesztést célzó pályázati kiírásainál jellemző, hogy az igényelt támogatási összeget 0%-os hitel formájában biztosítja a kiíró a pályázóknak és bizonyos feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendővé változzon.
A 2020-ban meghirdetett GINOP-1.2.8-20 és VEKOP-1.2.6-20, továbbá a 2021-ben kiírt GINOP Plusz-1.2.1–21 pályázaton nyertes Kedvezményezettek számára 2021 augusztusában nyílt meg egy lehetőség, mely segítségével olyan többletpontokra tehetnek szert, amely feljogosítja a vállalkozásokat az eredetileg visszatérítendő támogatás egy részének vissza nem térítendővé alakításához.
BŐVEBBEN
Az Európai Bizottság 2021. szeptember 16-án jóváhagyta Magyarország 2022. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. És hogy miért is fontos ez?
A regionális támogatási térkép olyan jogszabályi rendelkezés, mely az ország egyes régiói, illetve a fejlett régiók esetében kisebb területi egységei számára meghatározza az ott beruházó vállalatok számára beruházási támogatásként nyújtható állami támogatás maximális mértékét.
Mivel a jelenlegi adatok alapján Budapest kivételével Magyarország régiói mind a leghátrányosabb helyzetű régiók közé tartoznak az EU -ban, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van, ezért 2022 és 2027 között mindegyik régió esetében az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás lesz nyújtható az alábbi maximális támogatási intenzitások mellett:
- Pest, Dél-Dunántúl, Észak Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban és nagyvállalkozások esetében: 50%
- Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióban és nagyvállalkozások esetében: 30%.
Ezeken a területeken a maximális támogatási intenzitás 10 százalékkal növelhető középvállalkozások, és további 10 százalékkal kisvállalkozások beruházásai esetében.
Továbbá, a most elfogadott regionális támogatási térkép még nem tartalmazza az Igazságos Átmenet Alapból (Méltányos Átállást Támogató Alap/Just Transition Fund) támogatható területek alábbi ábrán látható bónuszát, amennyiben az Igazságos Átmenet Alapból támogatásra javasolt térségek listáját jóváhagyja a Bizottság, a támogatási térkép módosításával - újabb bizottsági jóváhagyás esetén - további 10%-os bónusz válhat elérhetővé az érintett térségekben bármilyen állami forrásból nyújtott támogatásra.
BŐVEBBEN
Ahogy korábban írtunk már róla elindult a „Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése" című (VP6-6.4.1-21 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése és várhatóan már idén decembertől elstartol a pályázatok beadási szakasza.
Azok számára, akik esetleg most hallanak a pályázatról először, a pályázat legfőbb célja a vidéki térségekben működő mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő szálláshely szolgáltatatói tevékenységeinek támogatása, kiemelten a 11 turisztikai térségben. A felhívás további célja a támogatásban részesülők által kialakított és működtetett turisztikai szolgáltatások továbbfejlesztése, valamint a jövedelemszerzés és a foglalkoztatás erősítése.
A pályázat keretében leggyakrabban egyéb szálláshely, illetve falusi szálláshely kialakítására, vagy annak fejlesztésére igényelnek támogatást azok a mezőgazdasági termelők, akik a több lábon állás érdekében szálláshelyet létesítenek, illetve egyéb turisztikai szolgáltatásokat építenek ki termelői tevékenységük mellett, vagy azzal összefüggésben, arra építve (pl borászat - borturizmus).
A pályázat heteken belül indul, ezért a felkészülés jegyében nagyon fontos tisztázni, milyen feltételeknek kell megfelelnie a fejlesztendő ingatlannak, hiszen ez lesz a pályázat egyik sarkalatos pontja.
A Magyar Turisztikai Ügynökség ezzel kapcsolatban kiadott egy segédletet, amely a falusi szálláshely létesítésének legfontosabb feltételeit és lépéseit veszi sorra, mi is ezt tesszük most:
BŐVEBBEN
2021.11.11-én hatályba lépett a 2021-2027-es programozási időszak tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó – uniós keretekhez igazodó - hazai követelményeket tartalmazó „Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei Plusz" című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv Plusz". Az alapkövetelmények lényegesen nem változtak ugyanakkor fontos, hogy a pályázatok lebonyolítása során ne megszokásból járjunk el, győződjünk meg arról, hogy a tervezett kommunikációs tevékenység megfelel-e az új szabályozásnak.
Vegyük most sorra az elvárt tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket mind a projekt előkészítő szakaszában, a megvalósítás alatt, illetve a projekt zárását követően.
Az alábbi táblázat magába foglalja, hogy a támogatás mértékétől függően milyen tájékoztatási kötelezettségeknek kell megfelelni a projekt előkészítés szakaszában, a megvalósítás szakaszában és a megvalósítást követően fenntartási időszakban.
