Már két hónapja pályázható a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívás. A pályázat keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások 52,5 milliárd forintot igényelhetnek, az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás pedig 1,5-100 millió forint lehet. A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

Tekintsük át gyorsan, milyen ütemben alakulnak a kérelmek beérkezése:

A statisztikák alapján az elmúlt két hónapban 72 db kérelem érkezett be összesen 1,78 milliárd forint értékben, mely a rendelkezésre álló keret alig 3 %-a. Bőven van tehát idő a felkészülésre, az esetleges hiányosságok kijavítására, ehhez első körben elengedhetetlen a vállalkozás és a fejlesztési elképzelés szakszerű előminősítése. Ha ebben segítségre van szüksége, természetesen állunk rendelkezésére.

BŐVEBBEN

Jelentős módosítást követően 2017. november 15-től pályázható újra a VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című felhívás. A nyilvános statisztikai adatokból az látszik, hogy a könnyítés ellenére az elmúlt fél évben a rendelkezésre álló 11,76 milliárd Ft-os keretösszeg alig 40%-ára érkezett be támogatási igény.

A pályázat egyik fontos korlátja, hogy önállóan napelem rendszerre nem lehet pályázni, csak más energetikai korszerűsítéssel - szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb. - együtt.

Feltétel ugyanis, hogy

  • az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész (pl. szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb.) legalább 30% legyen a projekt összes elszámolható költségén belül.
  • a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész legalább 10% legyen összes elszámolható költségén belül. 

A pályázat emellett kombinált támogatási konstrukciót biztosít, azaz a megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsön részből és önerő részből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét. A pályázat tehát csak hitellel vehető igénybe, ahol az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás mértékét. Emellett minimum a projekt elszámolható összköltségének 10%-át kitevő igazolt saját forrás szükséges.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

Mindezek ellenére érdemes alaposabban mérlegelni a pályázatban rejlő potenciált, hiszen az energetikai célú beruházások a mai nevetségesen alacsony betéti kamatszintek mellett akár befektetésnek is kiválóan alkalmasak. Ahogy mi számoltuk egy korábbi cikkünkben, az uniós energetikai pályázatok 40-60%-os támogatási intenzitása mellett, a vissza nem térítendő támogatással megvalósított beruházások megtérülési ideje is arányosan, akár 4-9 évre csökkenthető. Ha ezzel szemben vesszük példaként az 5 éves lekötött betétek után kapható 2%-os évi kamatot, jól szemléltethető, hogy energetikai beruházásunk már középtávon nagyobb hozamot termelhet nekünk a banki hozamnál.

De lássuk a pályázat részleteit nagyon röviden:

BŐVEBBEN

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat jelenleg is nyitva áll és lehetőséget biztosít arra, hogy a vidéken működő vállalkozások elavult informatikai eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

A jelenlegi statisztikák alapján eddig a pályázatra összesen 1.230 kérelem érkezett be összesen 11,8 milliárd forintos támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 48,2 milliárd Ft, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 21,2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 27 milliárd Ft. Ez közel 4.000 nyertes pályázatra elegendő forrás.

GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása

Ha fentiek alapján kedvet kapott és szeretne bővebb információt erről a pályázati lehetőségről, tekintse át rövid pályázati összefoglalónkat: 

Utoljára idén január végén tettünk közzé statisztikákat az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú pályázat alakulásáról. Itt az idő, ismét rátekinteni a statisztikákra:

Nos, az eltelt 3 hónapban mindössze 3 db pályázat érkezett be a pályázatkezelőhöz, így a jelenlegi statisztikák alapján a pályázatra eddig összesen 76 db kérelem érkezett be összesen csaknem 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel, míg a teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 5,6 milliárd Ft

az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztésére, bevezetésére és üzleti hasznosítására - GINOP-3.1.2-8.2.4-16

Bőven van tehát még lehetőség a pályázatra új kérelmet benyújtani, vélhetően ez a pályázati konstrukció kifut a rendelkezésre álló pályázati időszak végéig, 2019. márciusáig. Lássuk pontosan, kiknek és milyen fejlesztésekhez biztosít támogatási lehetőséget ez a pályázat.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik

A pályázatban támogatható tevékenységek:

  • IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
  • új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
  • nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
  • piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
  • tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
  • szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
  • külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.
BŐVEBBEN

Néhány hete már írtunk arról, hogy javában pályázható a Gyakornoki Program elnevezésű pályázat, melynek keretében pályakezdő gyakornokok foglalkoztatásához igényelhető támogatás. Azok számára, akik esetleg nem találkoztak ezzel a pályázattal összefoglaljuk a pályázat leglényegesebb pontjait majd megmutatjuk a pályázók részéről leggyakrabban felmerülő kérdéseket valamint a pályázatkezelőtől kapott válaszokat.

Lássuk elsőként, hogy hogy is áll jelenleg a pályázat még rendelkezésre álló keret vonatkozásában:

A pályázat 2016 augusztusa óta pályázható és eddig a 30 milliárdos keretre közel 22 milliárd forintnyi igény érkezett. A keret fogyási ütemét vizsgálva, havi szinten nagyjából 100 pályázat érkezik be a támogatáskezelőhöz, összesen 900 millió Ft körüli támogatási igénnyel, ami arra is következtetni enged, hogy keretkimerülés okán idén egészen biztosan nem kell számolni a pályázat felfüggesztésével.

Az igényelhető támogatás felső korlátja 30 millió Ft, a támogatás maximális mértéke pedig az összes elszámolható költség 100 %-a lehet.

Nézzük meg, pontosan milyen feltételekkel lehet pályázni:

A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén

  • egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan 9 hónapon keresztül,
  • másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati mentor tevékenység ellátására és
  • szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

A pályázatra kizárólag azon vállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek

  • rendelkeznek legalább egy lezárt és teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, és
  • amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és
  • az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt és
  • a 651/2014/EU Rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek, vagy
  • azon vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 651/2014/EU Rendelet I. Melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.
BŐVEBBEN

Jelenleg két aktív kutatás-fejlesztést és innovációt támogató pályázat is fut, bár az uniós forrásból támogatott GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú pályázat csak vidéken érhető el, a hazai forrásból megnyitott 2018-1.1.2-KFI kódszámú pályázat viszont – a szűkös uniós források kompenzálása végett - kifejezetten a Közép-Magyarország régióban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozásokat kívánja vissza nem térítendő támogatáshoz juttatni.

Mindkét pályázatról készítettünk egy rövid, közérthető összefoglalót, melyet az alábbi linkeken tud letölteni:

Sokakban kérdésként merül fel, hogy milyen egy ideális kutatás-fejlesztési projekt, amellyel jó eséllyel támogatáshoz juthat a vállalkozás, mi tekinthető pályázati szempontból innovatívnak, újszerűnek, egyedinek.

Arra már több bejegyzésünkben is felhívtuk a figyelmet, hogy innováció alatt a pályázatok többségében nem alapkutatásra kell gondolni. Innovációnak tekinthető a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett minden olyan tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveleteket kell érteni, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

De nézzünk most meg egészen konkrétan két olyan kutatás-fejlesztési projektet, mely korábban hasonló uniós pályázatokból valósult meg:

BŐVEBBEN

Múlt héten már beszámoltunk róla, hogy ma Nemzetgazdasági Minisztérium kiírásában megjelent a Pest megye területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások telephelyfeltételeinek javítását támogató pályázat.

A pályázatot rendkívül nagy érdeklődés övezi, de az elmúlt hét megkereséseiből az is kiderült számunkra, hogy sokan hibásan értelmezik magát a felhívást, amely néhány ponton valóban szigorú feltételeket támaszt és sokan már itt kihullanak a pályázói kőrből. Lássuk a legfontosabbakat ezek közül:

  • A pályázaton csak az a vállalkozás indulhat, amelynek Pest megyei településen van a székhelye (Budapesti székhely nem megfelelő), ráadásul az is feltétel, hogy ennek a székhelynek már legalább 2017. december 31. óta bejegyzett székhelynek kell lennie.
  • Nem feltétel, hogy a fejlesztés a pályázó székhelyét érintse, ez lehet egy másik telephelye is, de a pályázat keretében szintén csak és kizárólag Pest megyei településen megvalósuló fejlesztés támogatható (Budapesti nem).
  • A fejlesztéssel érintett székhely/telephely 100%-ban a pályázó cég tulajdonában kell, hogy legyen.
  • A pályázó vonatkozásában szintén szigorú elvárás, hogy csak az alábbi TEÁOR listán szereplő főtevékenységgel bejegyzett vállalkozás nyújthat be támogatás kérelmet: TEÁOR lista
  • Nem feltétel, hogy a fejlesztendő tevékenység maga a főtevékenység legyen, de a fejlesztendő tevékenységnek is szerepelnie kell az említett TEÁOR listán.
BŐVEBBEN

K+F pályázatok esetében a kidolgozott szakmai rész mellett a jó költségvetés összeállítása is elengedhetetlen a sikerhez, de ez sok pályázó számára komoly fejtörést okoz. A nagy érdeklődésére való tekintettel segítségül készítettünk egy listát arról, hogy mire érdemes figyelni a költségvetések tervezésekor, melyik elszámolható költségtétel valójában mit takar.

Minden Kutatás Fejlesztés tevékenységnek három költség típus az alapja, ez a hármas az, ami köré az egész projektet fel kell építeni.

Elszámolható bérköltség, anyagköltség és külső szolgáltatás. Ez nagyon egyszerűnek tűnik, de amikor a részleteket egyeztetjük, folyamatosan előjönnek a félreértések, problémák. Lássuk mit is jelentenek ezek a költségkategóriák egy K+F pályázat esetében:

BŐVEBBEN

Még javában pályázható a Gyakornoki Program elnevezésű pályázat, melynek keretében pályakezdő gyakornokok foglalkoztatásához igényelhető támogatás. A pályázatot 2016 februárjában írtál ki, 2016 augusztusa óta pályázható és eddig a 30 milliárdos keretre kicsit több mint 20 milliárd forint, azaz a keret közel 70%-ára érkezett be igény, még közel 9 milliárd forint várja munkahelyteremtést tervező gazdáját.

A pályázat nagy előnye, hogy már 1 fő pályakezdő alkalmazása esetén is igényelhető, az igényelhető támogatás felső korlátja 30 millió Ft, a támogatás maximális mértéke pedig az összes elszámolható költség 100 %-a lehet.

Nézzük meg, pontosan milyen feltételekkel lehet pályázni:

A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén

  • egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan 9 hónapon keresztül,
  • másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati mentor tevékenység ellátására és
  • szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

A pályázatra kizárólag azon vállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, amelyek

  • rendelkeznek legalább egy lezárt és teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, és
  • amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szövetkezetek vagy kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei, és
  • az éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt és
  • a 651/2014/EU Rendelet I. Melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek, vagy
  • azon vállalkozások, amelyek megfelelnek a mikro- kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 651/2014/EU Rendelet I. Melléklet 2. cikk szerinti alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékeknek, azonban a 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján azért nem tekinthetők KKV-nak, mivel a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja.
BŐVEBBEN

Néhány napja elindult a Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítását célzó VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú pályázat benyújtási szakasza, az első értékelési határnap 2018. március 19-én lesz. Érdemes iparkodni, országosan alig 700 mezőgazdasági vállalkozás részesülhet támogatásban.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati termékek előállítására szolgáló épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására.

Pályázhatnak mezőgazdasági termelőnek minősülő vállalkozások, élelmiszeripari és borászati tevékenységet végző mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások, valamint termelői csoportok, termelői szervezetek, mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, valamint a szociális szövetkezetek, akik úgynevezett kollektív kérelmet nyújthatnak be.

Az energiahatékonyság javítását célzó épületenergetikai, épületgépészeti korszerűsítések, felújítások (hőszigetelés, nyílászáró-csere, fűtési-hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése) mellett önállóan támogatható a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, legyen az akár napkollektorok alkalmazása, biomassza alapú és hőszivattyús rendszerek telepítése, geotermikus energia használata, biogáz termelés, napelemes rendszer kialakítása, szélenergia felhasználása.

A pályázatról készített rövid összefoglalónkat itt tudja letölteni: VP5-4.1.6-4.2.3-17 - Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Megosztás

E-mail cím megadás



Hírlevél feliratkozás

Kérem, iratkozzon fel hírlevelünkre, melyben időben tájékoztatjuk a várható, megjelenő pályázati forrásokról!