GINOP-413-19 napelemes pályázat vállalkozásoknak

Június 17-én indult a „GINOP-4.1.3-19 Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" felhívás beadási szakasza.

Az elmúlt alig 3 hét alatt a pályázatra 636 db kérelem érkezett be összesen 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel. A teljes rendelkezésre álló keret 15 milliárd forint.

GINOP 413 19 stat 2019 07 12

Az érdeklődés tehát hatalmas és az igazi roham - az időigényes előkészületek miatt - még csak most várható. Ha ilyen pályázaton gondolkodik, Ön se késlekedjen sokat, már most kérje szakmai előminősítésünket, amiből egyértelműen megtudhatja, milyen esélyekkel és milyen kondíciókkal igényelhet vissza nem térítendő támogatást megújuló energia beruházásához.

Nagyobb napelemes rendszerre van szüksége? Akkor is érdemes már most szakértőinkhez fordulnia, hiszen hamarosan várható a nagyobb teljesítményű (15 kw+) napelemes rendszereket támogató felhívás is!

Hasznos kérdések a céges napelemes pályázattal kapcsolatban

És hogy segítséget nyújtsunk a sikeres felkészüléshez, folyamatosan gyűjtjük és megosztjuk Önökkel azokat a kérdéseket, és válaszokat, amelyek pályázóink esetében a leggyakrabban felmerültek. Íme a frissített kérdéssor az elmúlt néhány hétben érkezett kérdésekkel és az azokra adott szakmai válaszokkal:

KÉRDÉS:

Mi a teendő abban az esetben, ha a fejlesztendő épület tulajdoni lapján lakóház megnevezés szerepel, azonban valójában nem lakhatási célt szolgál az ingatlan, hanem gazdasági tevékenység zajlik benne?

VÁLASZ:

Az ingatlan átminősítését követően nyílik lehetősége támogatási kérelmet benyújtani. Az átminősítéssel kapcsolatos dokumentumokat (pl. cégbírósághoz benyújtott változásbejelentés) mellékletként szükséges csatolni a benyújtandó kérelemhez.

KÉRDÉS:

Pályázhat-e olyan mikro vállalkozás, amelyik a megvalósítási helyként szolgáló épületet bérbe adja ki?

VÁLASZ:

A Felhívás 3.1.1. pontja alapján a saját energiafogyasztás fedezését szolgáló napelemes rendszer telepítése támogatható. Amennyiben a fejlesztendő ingatlan teljes egészében bérbe van adva, a projekt nem felelne meg a Felhívás 3.1.1 pontjának. További feltétel, hogy a támogatást igénylő fejlesztendő székhelyén/telephelyén/fióktelepén bejelentett teljes munkaidős létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban minimum 1 fő legyen.

KÉRDÉS:

Ha nem a támogatást igénylő vállalkozás nevére szólnak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 1 évre vonatkozó számlák, hanem a bérbeadóra, akkor az elfogadható?

VÁLASZ:

Igen, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Felhívás 3.1.1. pontja alapján a saját energiafogyasztás fedezését szolgáló napelemes rendszer telepítése támogatható, ezért a támogatást igénylő saját maga által végzett tevékenységhez kapcsolódó áramfogyasztásnak elkülöníthetőnek és igazolhatónak kell lennie, továbbá a napelemes rendszer csak a támogatást igénylő saját energiafogyasztásának fedezését szolgálhatja.

BŐVEBBEN

sok ceg valaszt kockazatos hitelt

A minap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számolt be egy cikkben arról, hogy meglepő módon a változó kamatozású hitelek vezetik a népszerűségi ranglistát a cégek körében, amelyek kamata és havi törlesztője jelentősen nőhet a jövőben. A piacon ugyanakkor számos fix kamatozású, sőt akár 0% kamatozású termék is elérhető, erről azonban sok cégvezető egyáltalán nem tud.

2018-ban 14 százalékos volt a vállalati hitelezés bővülése, aminek következtében pedig 13,6%-kal, összegszerűen 892 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya az MNB szerint. Ami talán még meglepőbb, hogy a statisztikák szerint ez a bővülés nem csak a nagyvállalatoknak köszönhető, a mikro-, kis- és középvállalatok hitelállománya is 12%-kal nőtt tavaly, az önálló vállalkozók esetében pedig 10%-os volt a bővülés. Ráadásul a kkv-szegmensben a mikrovállalkozások hitelállománya nőtt legnagyobb mértékben, közel 21 százalékkal, míg a középvállalatoké 8 százalékkal, a kisvállalatoké 4 százalékkal emelkedett. Vagyis nagyon úgy tűnik, a legkisebbek is egyre bátrabban vonnak be külső forrást beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításába - írja a Kamara.

A változó kamatozású hitelek azonban rengeteg kockázatot rejtenek magukban, amivel sok vállalkozó nem számol. Ha emelkednek a hitelkamatok, akkor a törlesztőrészletek összege könnyen a többszörösére emelkedhet, amit sok vállalkozás nehezen tud majd kigazdálkodni.

Ezzel szemben léteznek, és egyre bővülnek azonban azok az uniós támogatott hitelkonstrukciók, amelyek a piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel, fix kamattal, vagy akár teljesen kamatmentesen biztosítják a vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő forrást.

Itt van többek között az egyik legnépszerűbb ilyen hitelprogram, a GINOP-8.3.5-18 kódszámú „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram", amelynek keretében 0%-os kamatozású hitelt igényelni mikro-, kis- és középvállalkozások számára pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő technológiai korszerűsítéseik, korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességeik megteremtésére, bővítésére.

A kölcsön összege 1 millió Ft és 150 millió Ft között lehet, a kezdő vállalkozások által igényelhető hitel összege pedig maximum 25 millió Ft lehet.

A hitel nemcsak, hogy 0%-os kamatköltséggel jár, de a hitelkérelem bírálatával, a kölcsönszerződés megkötésével és módosításával, valamint a kölcsön folyósításával összefüggésben sem számítható fel díj, kivéve az, amely harmadik felet illet (pl. értékbecslői, közjegyzői díj). A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a.

BŐVEBBEN

napelemes palyazatok vállalkozásoknak 2019

Az elmúlt hetekben két olyan pályázat tervezet is megjelent, melynek keretében a vállalkozások napelemes rendszert telepíthetnek uniós támogatással. Az egyik ilyen pályázat a GINOP-4.1.3-19 kódszámú "Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" című pályázati felhívás, míg a másik a GINOP-4.1.4-19 kódszámú "Megújuló energia használatát, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása" című pályázati felhívás.

A két pályázatban vannak átfedések, de jelentős eltérések is, így sokak számára nehéznek tűnhet annak eldöntése, melyik pályázaton is érdemes indulniuk.

Segítünk Önnek. Összegyűjtöttük a két pályázat legfontosabb feltételeit, azon belül is a lényeges különbségeket. Íme:

napelemes palyazatok osszehasonlitasa

A két pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdéssel, problémával keressenek bennünket bizalommal.

Bővebb tájékoztatót a pályázatokról itt talál:

Alig két hét van hátra a pályázat beadási határidejéig, de még most is rengeteg új megkeresést kapunk az NFA-2019-KKV kódszámú "Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása" című pályázattal kapcsolatban. A pályázat nagyon népszerű, hiszen szigorú területi, vagy tevékenységi korlátozások nélkül igényelhető vissza nem térítendő támogatás, amennyiben a vállalkozás vállalja, hogy a támogatásból finanszírozott beruházás megvalósulását követően új munkahelyeket létesít legalább 2 fő részére.

A támogatás mértéke alap esetben tehát új munkahelyenként 1,7 millió Ft.

Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni:

  • amennyiben álláskereső foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 700 ezer Ft, vagy
  • amennyiben az álláskereső a foglalkoztatást megelőző 12 hónapban kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében volt foglalkoztatva, új munkahelyenként 1,5 millió Ft,
  • amennyiben a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 1,5 millió Ft;
  • amennyiben a beruházás kedvezményezett járásban vagy kedvezményezett településen valósul meg, új munkahelyenként további 400 ezer Ft.

A pályázaton kizárólag KKV-k, gazdasági társaságok, valamint egyes jogi személyek vállalatai, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei, szövetkezetek, illetve egyéni vállalkozók vehetnek részt.

Mivel az idő nagyon rövid, ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány fontos kiegészítő információt, amivel segíthetjük a pályázati felkészülést. Természetesen bármilyen hasonló kérdéssel keressenek bennünket bizalommal.

KÉRDÉS: Kötelező-e a 3 ajánlat a pályázat benyújtásához?

VÁLASZ: A pályázathoz elegendő 1 árajánlatot csatolni. A beruházás elszámolásakor szükséges majd a 3 árajánlatot benyújtani.

KÉRDÉS: Árajánlat vonatkozásában elfogadják-e az elektronikus úton kapott ajánlatot, vagy szükséges a papír alapon készített eredeti ajánlat?

VÁLASZ: Elektronikus úton lekért árajánlat is elfogadható.

BŐVEBBEN

Mikro kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram

A korábbi 0%-os uniós eszközbeszerzési pályázat hatalmas sikerén felbuzdulva idén ismét kedvező feltételekkel juthatnak visszatérítendő támogatáshoz azok a vállalkozások, amelyek nem találnak megfelelő vissza nem térítendő támogatási forrást eszközbeszerzéseikhez.

A 2018. szeptember 10-től igényelhető GINOP 8.3.5-18 kódszámú "Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram"  az uniós kamattámogatás révén 0%-os kamattal és iparági korlátozás nélkül a teljes KKV szektor számára elérhető.

A Hitelprogram keretében minimum 1, maximum 50 millió forintnyi, a beszerzett eszközök amortizációjának futamidejéhez igazodó, ténylegesen 0%-os kölcsön igényelhető az MFB Pontok valamelyikén. Sem kezelési költség, sem rendelkezésre tartási jutalék, sem előtörlesztési díj, sem szerződésmódosítási díj nem kerülhet felszámításra. 

Az egyetlen lényeges megkötés azon túl, hogy Budapesten és Pest megyében sajnos nem igényelhető ez a hitel, hogy a projekt megvalósítását a szerződéskötést követő 6 hónapon belül be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben maximum 3 hónappal hosszabbítható meg.

A Hitelprogram előnyei:

  • eszközbeszerzésre vehető fel,
  • hívószava a technológiai korszerűsítés,
  • felvehető összeg minimum 1 millió – maximum 50 millió Forint.,
  • kezdő[1] vállalkozások is felvehetik (megkülönböztető előny más hitelekhez képest) maximum 25 millió Forintig,
  • saját forrás legalább 10%,
  • teljes KKV szektor által igénybe vehető,
  • szállítói finanszírozás itt is elérhető,
  • rendelkezésre tartási idő 9 hónap,
  • türelmi idő 3 hónap,
  • ennél a hitelnél nem a bővítés, hanem a korszerűsítés a fő cél.

[1] Kezdő vállalkozásnak tekintendő az a vállalkozás, mely nem rendelkezik egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel.

A Hitelprogram keretében egészen 2020. november 1-ig lehet hitelkérelmet benyújtani, de keretkimerülés esetén a program felfüggesztésre kerül. Számos szakértői vélemény is alátámasztja, hogy idén őszre a keret kimerülhet, érdemes tehát sietni az előkészületekkel és az igényléssel.

Lássuk a részleteket:

BŐVEBBEN

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-4.1.2-18 kódszámú "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. március 27-én, igaz, hogy meglepő módon itt nem fenyeget minket az a veszély, hogy idő előtt kimerülne a rendelkezésre álló keret. 

Talán még a legobjektívebb rálátással rendelkező szakemberek sem gondolták volna, hogy az egyik legnépszerűbb fejlesztési terület legjelentősebb pályázati forrása ilyen rosszul teljesít majd (az 52,5 milliárd forintnyi uniós támogatásra ugyanis mindeddig alig 6,4 milliárdnyi igény érkezett be).

Mi lehet ennek az oka? Miért nem kell az 50%-os vissza nem térítendő támogatás a cégeknek?

Ha ugyanis utána számolunk, a vissza nem térítendő támogatással megvalósított energetikai beruházások megtérülési ideje akár 4-9 évre is csökkenthető, így beruházásunk már középtávon nagyobb hozamot termelhet nekünk a banki hozamoknál. Az energetikai célú beruházások a mai nevetségesen alacsony betéti kamatszintek mellett egyértelműen befektetésnek minősülnek. Akkor hol a hiba a rendszerben?

Az alacsony pályázati hajlandóság nem abból következik, hogy ne lenne csábító a felkínált támogatás összege és mértéke.

BŐVEBBEN

A támogatás útja hitellel kombinált programokban

Gyakran tapasztaljuk, hogy a pályázók - bár a pályázat feltételeivel tisztában vannak - szinte alig tudnak valamit arról, mi is vár rájuk pontosan a támogatói döntést követően, hogyan lesz a támogatói döntésből kifizetés és ehhez milyen fontos lépéseket kell megtennie magának a pályázónak. A tisztán vissza nem térítendő támogatás esetén ez viszonylag egyenes út, de ahol a támogatás hitellel kombinált, ott a folyamat összetettebb és emiatt időigényesebb is. Lássuk miért. Tekintsük át most ezeket az eseteket, azaz vizsgáljuk meg a támogatás útját a hitellel kombinált pályázatok esetén a döntéstől a kifizetésig:

A folyamat első lépéseként létrejön a támogatási jogviszony. Ennek egyik része a Támogatói okirat/Támogatási szerződés hatályba lépése, majd ennek mentén a Kölcsönszerződés megkötése, mint a folyamat, másik, elengedhetetlen része.

A támogatói döntéstől, mely nem esik egybe a Támogatói okirat/Támogatási szerződés hatályba lépésével, hanem általában megelőzi azt, a kedvezményezett számára 30 nap áll rendelkezésre Kölcsönszerződést kötni az MFB Pontban (2019.01.28-tól). A Kölcsönszerződés megkötésével jön létre a teljes támogatási jogviszony.

Ezt követően nyílik lehetőség előlegigénylésre vagy a projekt megkezdésével keletkezett költségekkel való elszámolás benyújtására.

BŐVEBBEN

Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra (hardver és szoftver) 15-45%-al képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát 3-7 évente (iparág függő). Ez azt jelenti, ha egy vállalkozás rendszerei 3-5 évesek, akkor biztosan piaci hátrányban van azokkal a konkurensekkel szemben, akik fejlesztenek és ugyanazt a tevékenységet kevesebb élőmunkával és/vagy nagyobb árréssel képesek elvégezni.

A korszerűsített rendszerek tehát hozzávetőleg 6-24 hónapos megtérüléssel is kecsegtetnek, amennyiben megfelelő szakemberekre bízzák a projekteket és a kivitelezést.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat forrásai lehetőséget biztosítanak most arra, hogy a vállalkozások ezen elavult eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni. A támogatási kérelmek benyújtása azonban már csak 2019. március 8-ig lehetséges, a pályázat végleg bezár.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére, de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

Milyen rendszerekre és megoldásokra lehet egészen pontosan pályázni?

BŐVEBBEN

kutatas fejlesztes tevekenysegi lehatarolasa

K+F pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlesztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat.

Sokan tekintenek a K+F+I, illetve az innovációs pályázatokra is úgy, mintha azok kizárólag kutatás-fejlesztés támogatását jelentenék, holott a hazai pályázatok java lényegében K+F+I pályázat, azaz az innovációs folyamatokat, tevékenységeket is magában foglalja, ami viszont kellően tág tevékenység ahhoz, hogy a vállalkozások egészen jelentős hányada képes lehessen rajta indulni. A valóságban mégis kevesen mernek vagy tudnak rajta indulni és ennek vélhetően az az oka, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen szervezeti háttérrel és milyen projekttel lehetnének sikeresek. A nem megfelelő projekt ötlet, vagy a téves tervezési folyamat pedig gyakran elutasított pályázathoz vezet.

Tapasztalataink alapján, amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

K+F PÁLYÁZATOK ELŐNYEI

Most, hogy a vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy klasszikus, mondjuk kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek. Ezen pályázati típusokat nagyobb intenzitással támogatja az állam, akár 100%-os is lehet alapkutatások esetében. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az intenzitás alacsonyabb, hozzávetőleg 60-80%.

A kutatás-fejlesztési pályázatok szintén fontos előnye, hogy a megvalósítási szakaszban jóval egyszerűbb a beszerzési eljárás, mint a klasszikus pályázatoknál, hiszen összegtől függetlenül nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, így rengeteg adminisztrációt és járulékos költséget spórolhat meg a pályázó. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások esetén további jelentős adókedvezmények vehetők igénybe. Összességében a K+F beruházások megtérülési szempontból sokkal hatékonyabbak más beruházási formákhoz hasonlítva, tehát K+F témában a megtérülés ideje gyorsabb, a megtérülés értéke pedig magasabb.

Az ilyen pályázatokon nem csak KKV-k, de nagyvállalatok, költségvetési szervezetek, kutatóhelyek és akár jogi személyiségű nonprofit szervezetek is indulhatnak. Végül pedig a K+F pályázatok esetében tapasztalataink alapján a rendszer is rugalmasabb, a közreműködő szervezetek aránylag sok változási lehetőséget biztosítanak a megvalósítás során.

K+F ÉS INNOVÁCIÓ FOGALMA

Lássuk most, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek lehatárolásáról:



BŐVEBBEN

Palyazat kozepvallalatok elelmiszeripari komplex beruhazasainak tamogatasara 2018

Az elmúlt hetekben már rengeteg szó esett az újonnan megjelent „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú pályázatról, melynek keretében 2019. január 2-tól igényelhető támogatás élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére.

A pályázat a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással foglalkozó termelők és vállalkozók jelentős köre számára nyújt segítséget a fejlesztéseikhez, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vállalkozások esetében kizárólag mikro- és kisvállalkozások élhetnek ezzel a pályázati lehetőséggel, középvállalkozások már nem.

Viszont számokra is van megoldás.

A GINOP-1.2.6-8.3.4-16 "Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel" című pályázat ezt az űrt kívánja betölteni.

A pályázat csaknem két éve, 2017 februárjában nyílt, de mivel a pályázatra szánt 50 milliárd forintos keretből mindezidáig kicsit több mint 34 milliárdra érkezett be igény, így a pályázat már egyértelműen kifut a végéig, azaz egészen 2019. február 15-ig lehet a pályázatra kérelmet benyújtani.

A megvalósítandó projekt, ahogy említettem, vissza nem térítendő támogatásból, kölcsönből és önerőből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50.000.000 forint, maximum 750.000.000 forint.

Az igényelhető kölcsön összege minimum 50.000.001 Ft, maximum 2.000.000.000 Ft.

Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön együttes mértéke maximum a projekt összes elszámolható költségének 75%-a lehet.

BŐVEBBEN