Az élelmiszeriparban tevékenységet folytató vállalkozások részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ún. „Annex lista" alapján hogyan, milyen konstrukció keretében, illetve egyáltalán juthatnak-e pályázati forráshoz?

Azok számára, kiknek idegen ez a kifejezés, az Annex 1 az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.

Ez köznapi megfogalmazásban annyit tesz, hogy amennyiben a vállalkozás élelmiszeripari feldolgozást végez, akkor a tevékenysége eredményeként előállított termék vámtarifaszám szerinti besorolása határozza meg, hogy az elsődleges termelésnek illetve feldolgozásnak minősül-e. Amennyiben az Annex I. lista szerinti besorolásba tartozik, akkor elsődleges feldolgozásról beszélünk, amennyiben nem, akkor másodlagosról.

A Széchenyi 2020 keretében megvalósuló fejlesztések során általános feltétel, hogy az alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgáló fejlesztési források felhasználása nem kapcsolódhat Annex I. kategóriába tartozó termék(ek) előállításához, ilyen jellegű fejlesztések kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokból támogathatók.

BŐVEBBEN

Ezeket mérlegelje pályázati szempontból a 2017es üzleti év lezárásakor

Lassan itt az év vége és bár a 2017. évi éves beszámoló készítése a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára majd csak jövő év májusában lesz esedékes, fontos, hogy már most áttekintsük az éves beszámoló pályázati szempontból lényeges elemeit, hiszen az esetleges korrekciókat leginkább most, még az üzleti év alatt lehet megtenni és amennyiben ez elmarad, akár azt is eredményezheti, hogy a vállalkozás bármennyire is szeretne, nem fog tudni indulni a jövő évi pályázatokon. De lássuk pontosan mire is gondolok:

Vissza nem térítendő pályázati konstrukciók esetén kizáró ok lehet:

  • negatív saját tőke

    Szinte általános érvényű feltétel pályázatok esetében, hogy a vállalkozás saját tőkéje nem lehet negatív.
  • saját tőke törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent

    Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek a pályázat benyújtását megelőző utolsó éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá - Kft esetében 3 millió Ft, Rt esetében 5 millió Ft – csökken.
  • árbevétel összege alacsonyabb, mint a projekt összköltsége

    Bizonyos pályázatoknál feltétel, hogy a megpályázni kívánt projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételét.
BŐVEBBEN

Múlt héten, az informatikai pályázatnál már írtunk arról, ami az elhúzódó döntési mechanizmus miatt nagyon sok idei pályázót érint, és aminek szem elől tévesztése bizony komoly következményekkel jár. Sok pályázó választja ugyanis azt a lehetőséget, hogy a pályázat benyújtását követően a beruházást önerőből és saját felelősségre megkezdi, bízva abban, hogy záros határidőn belül megérkezik a támogatói döntés is. De mi történik ha a döntés késik? Hagyjuk félbe a futó projektet, vagy inkább fejezzük be saját erőből és majd érkezik a támogatás, amikor érkezik?

BŐVEBBEN

A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok, amelyek 2014. március 15-ét megelőzően alakultak 500.000Ft-os jegyzett tőkével, most, legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük a törzstőkét (jegyzett tőkét), vagy rendelkezniük kell az átalakulásról. Ennek hiányában súlyos bírság és a vállalkozás kényszertörlése lehet a mulasztás eredménye.

Mindez a fentieken túl, pályázati szempontból is súlyos következményekkel járhat, hiszen az eljárás ténye negatív eseményként fog megjelenni a cégkivonatban és vezethet a pályázat elutasításához is.

És hogy ez miért is valós probléma? Egy február végi statisztika alapján csak a fővárosban 26.345 olyan kft. működött, amelynek törzstőkéje nem érte el a 3 millió forintot.

BŐVEBBEN

Az új Vidékfejlesztési Program keretében már szinte minden pályázatnál előírás, hogy a pályázó rendelkezzen egy kötelezően előírt üzemmérettel, melyet a használatos mértékegysége alapján csak STÉ értékként emlegetünk. A fogalom és a számítási mód sokak számára nem egyértelmű, ezért tekintsük át röviden, mi is ez az STÉ érték és hogyan kell a pályázónak meghatároznia saját STÉ üzemméretét.

A termelési üzemméret, mint előírás nem újkeletű dolog, a korábbi évek pályázatai kapcsán is gyakran alkalmazott előfeltétel volt, bár elsősorban a nagyobb beruházási jellegű pályázatokra volt jellemző és nem STÉ-ben, hanem SFH-ban (EUME-ben) határozták meg. 1 EUME egyébként hozzávetőleg 1500 EUR STÉ-nek felel meg, így a mostani pályázatokban elvárt 6000 STÉ érték nagyjából megfelel a korábbi agrár pályázatokban minimálisan elvárt 4 EUME üzemméretnek. Ami jelentős változás viszont, hogy ezt a 6000 euró STÉ-nek megfelelő üzemméret elvárást kiterjesztették szinte valamennyi pályázatra, így a legnépszerűbb Fiatal Gazda pályázatra is, ami most komoly gondot és fejtörést okoz az pályázni szándékozó gazdák számára.

Az STÉ azaz a Standard Termelési Érték a hivatalos meghatározás szerint az ágazat kibocsátását fejezi ki termelői áron hektárra, vagy számolásállatra vetítve euróban. A mutató lényegében arra szolgál, hogy összehasonlítható legyen két eltérő tevékenységet végző mezőgazdasági üzem mérete, azé a gazdáé, aki burgonyát termeszt 1 hektáron, a gazdáéval, aki gombát termeszt 50m2-en, vagy mondjuk 100 pulykát tart. Azt mutatja meg, hogy az adott növénykultúrával vagy állatállománnyal éves szinten és euróban meghatározva mekkora kibocsátás, leegyszerűsítve forgalom/bevétel realizálható.

BŐVEBBEN

Lassan itt az év vége és bár a 2016. évi éves beszámoló készítése a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára majd csak jövő év májusában lesz esedékes, fontos, hogy már most áttekintsük az éves beszámoló pályázati szempontból lényeges elemeit, hiszen az esetleges korrekciókat leginkább most, még az üzleti év alatt lehet megtenni és amennyiben ez elmarad, akár azt is eredményezheti, hogy a vállalkozás bármennyire is szeretne, nem fog tudni indulni a jövő évi pályázatokon. De lássuk pontosan mire is gondolok:

Vissza nem térítendő pályázati konstrukciók esetén kizáró ok lehet:

  • negatív saját tőke

    Szinte általános érvényű feltétel pályázatok esetében, hogy a vállalkozás saját tőkéje nem lehet negatív.
  • saját tőke törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent

    Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek a pályázat benyújtását megelőző utolsó éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá - Kft esetében 3 millió Ft, Rt esetében 5 millió Ft – csökken.
  • árbevétel összege alacsonyabb, mint a projekt összköltsége

    Bizonyos pályázatoknál feltétel, hogy a megpályázni kívánt projekt elszámolható összköltsége nem haladhatja meg a pályázat benyújtását megelőző, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétel összegét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételét.
BŐVEBBEN

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások könnyebb megértése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új gazdálkodói kézikönyvet jelentetett meg a napokban Közvetlen támogatások címmel.

A kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány – felhasználva az új rendszer első éves tapasztalatait is – hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatások igénylésével kapcsolatban. Hasznos információkkal szolgál az induló csakúgy mint a gyakorlott gazdáknak is.

Az itt leírtak bizonyosan nem csak a kérelmezés, hanem a követelmények teljesítése során is hozzájárulnak majd a közvetlen támogatási rendszer megértéséhez, a hibák számának csökkenéséhez és a szankciók elkerüléséhez, valamint a támogatási források hatékony felhasználásához.

A kiadvány nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Az új kiadvány mellett megjelent egy korábbi kiadvány aktualizált verziója, a frissített Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. Az aktualizált változatban a 2015. év tapasztalatai mellett helyet kapnak a jogszabály-változásból eredő módosítások, valamint az Európai Bizottság időközben megjelent iránymutatásai miatt szükségessé vált korrekciók is.

A növénytermesztés diverzifikálása esetében egy nagyobb kiegészítő rész került a kézikönyvbe. Ebben a gazdálkodók példákat találnak arra, hogy a május 1–től szeptember 30-ig tartó öt hónapos időablakban hogyan valósulhat meg a jogszabályoknak megfelelő terménydiverzifikáció a hagyományos – és az ökológiai jelentőségű másodvetést is figyelembe véve.

A kiadvány nyomtatott formában szintén átvehető a falugazdász irodákban, elektronikus formában pedig IDE kattintva érhető el.

Április-május a cégeknél az előző évi beszámoló készítésének időszaka ám sok cégvezetőben nem tudatosodik, hogy pályázati szempontból adott esetben milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha ezt a feladatot nem szakértő bevonásával végzi.

A 2014-20-as időszak felhívásai szinte kivétel nélkül tartalmazzák azt a kritériumot, hogy nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére akinek, vagy amelynek a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent.

BŐVEBBEN

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. Bár már jó néhány hónap eltelt az új szabályozás óta, még mindig nem kellően tájékozott a nagyvállalati szektor, sokan a szolgáltatási szektor szereplői közül például azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Vegyük át ezért még egyszer, mit kell tudni az új szabályozásról, mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar bírságot kapni nem megfelelő és határidőre nem teljesített audit miatt?

Mi a célja?

Az energetikai audit célja, hogy a felhasználó számára feltárja az energetikai veszteségeket, bemutassa a lehetséges energiahatékonysági intézkedéseket és beruházásokat, azonosítsa a mérési szükségleteket amelyek további megtakarításokhoz vezethetnek valamint jobban tervezhetővé tegye az energia beszerzést és energiagazdálkodást.

BŐVEBBEN

Teheti fel bizonytalanul a kérdést számos cégvezető, hiszen a korábbi joggyakorlattal ellentétben a 2015. november 1. után hatályos Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) több olyan szabályozást vezetett be, mely alapján a kérdést megválaszolni koránt sem egyszerű.

A következőkben megpróbáltuk egy pár gondolatban összefoglalni a legfontosabbakat a kérdés eldöntéséhez:

A pályázati támogatásban részesülő szervezeteket érintő fontos változás a közbeszerzési szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.

Az új szabályból az tűnik ki, hogy ha az EU és/vagy hazai forrásból származó támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, akkor a támogatott beszerzés közbeszerzés köteles. Például,

  • ha a támogatott cég egy 50%-os mértékű támogatást kap egy 50 milliós gépbeszerzésre, akkor a támogatás összege a 25 millió Ft-ot eléri, így a beszerzés közbeszerzés köteles.
  • nem közbeszerzés köteles viszont az a nettó 58 millió Ft értékű támogatásból megvalósuló eszközbeszerzés, amely esetén a támogatás mértéke 40%-os, hiszen a támogatás összege ebben az esetben 23,2 millió Ft.

Kiemelendő azonban, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.

A közbeszerzési törvény az ajánlatkérő által beszerzendő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értékétől függően állapítja meg, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy annak szükségessége esetén milyen eljárásrendet kell alkalmazni. A becsült érték megállapításnál fontos kiemelni a részekre bontás tilalmának (régen egybeszámítás) fogalomkörét.

BŐVEBBEN

Az Európai Bizottság által az EIP-AGRI, valamint a Horizont 2020 működésével kapcsolatban publikált kiadványok már magyar nyelven is elérhetőek az EIP Service Point oldalán. Ezen kiadványok közérthető módon nyújtanak tájékoztatást az EIP Hálózatán keresztül elérhető jó gyakorlatokról, innovatív megoldásokról és a lehetséges finanszírozási forrásokról. A teljes sorozat letölthető innen:

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében - 2016-os pályázatok EIP-AGRI Hálózat
Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében - 2016-os pályázatok EIP-AGRI Hálózat
EIP-AGRI Operatív Csoportok - Ötletből innovációt! EIP-AGRI - Innováció-támogató Szolgáltatások  
EIP-AGRI Operatív Csoportok - Ötletből innovációt! EIP-AGRI - Innováció-támogató Szolgáltatások  

 

BŐVEBBEN

Ahogy arról a Portfolio.hu is írt tegnap, a hétfőn felfüggesztésre kerülő három pályázat - a felhívások egyszerűsítése, átalakítása után - már várhatóan tavasszal újra megjelenik. Sőt, a hírek szerint, a pályázatoknál (különös tekintettel a piaci megjelenésre vonatkozó pályázatnál) olyan jelentős egyszerűsítéseket is bevezetnek, amely alapján várhatóan lényegesen több pályázó tud majd élni a pályázati konstrukció nyújtotta lehetőségekkel.

Az említett közlemény szerint tehát az alábbi három a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz tartozó pályázat kerül jövő hétfőn délutántól felfüggesztésre:

  • GINOP-1.2.5-15 "Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása" című felhívás
  • GINOP-1.2.2-15 "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című felhívás
  • GINOP-1.3.1-15 "Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" című felhívás

Fontos fejlemény továbbá, hogy az újranyitást követően a GINOP-1.2.2-15 "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című felhívás nem tesz majd különbséget a Szabad Vállalkozási Zónán (SZVZ) kívülre, illetve azon belülre tervezett beruházások között és a 25 milliós közbeszerzési értékhatárra is tekintettel lesznek az elnyerhető támogatási összegeknél.

Azok tehát, akik nem Szabad Vállalkozási Zónában kívánnak fejlesztést végrehajtani és tavaly esetleg túl későn eszméltek, most készülhetnek, az újranyitást követően ők is pályázhatnak majd eszközbeszerzésre, sőt tehetik ezt azok is, akiknek már van korábbi nyertes kapacitásbővítő pályázata, és az említett nyertes projekthez tartozó záró pénzügyi beszámolót az új kapacitásbővítő pályázat beadása előtt benyújtják!

BŐVEBBEN

Egy mai közlemény szerint, a korábbi pályázói észrevételeket és igényeket is figyelembe véve, újabb jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak benyújtását és kezelését szolgáló Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületen (EPTK), kifejezetten olyan fejlesztéseket, amelyek javítják a felület általános működését, illetve ügyfélbarát kezelhetőségét, használhatóságát.

Korábbi blogbejegyzésünkben mi is beszámoltunk arról, hogy a korábbi megszokott pályázatkitöltő programhoz képest az új 2014-2020-as pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez például gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

A most végrehajtott fejlesztések állítólag gördülékenyebbé teszik a rendszeren belüli navigációt, a támogatási kérelem PDF-ben történő megjelenítését, valamint gombnyomásra lehetővé teszik a költségek teljes adattartalmának Excelbe történő exportálását is.

BŐVEBBEN

2016. január 1-jétől bekerült az adózás rendjéről szóló törvénybe a megbízható adózói státusz. A törvényi előírás alapján az első minősítést az adóhatóság automatikusan, az adózó előélete és 2016. első negyedéves adatai alapján végzi majd. A megbízható adózói státusz számos előnnyel jár, ezért érdemes mindent megtenni a pozitív NAV-minősítés eléréséért és fenntartásáért. Bejegyzésünkben összefoglaltuk, milyen lényeges előnyökkel jár a pozitív minősítés és miként lehet azt fenntartani.

KI LEHET MEGBÍZHATÓ ADÓZÓ?

A megbízható adózó az a cégbejegyzésre kötelezett adózó, vagy az áfa-regisztrált adóalany, amely

  • legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,
  • nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást (ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását), a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
  • a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámfelfüggesztés, vagy adószámtörlés, illetve fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
  • a terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát,
  • nem minősül kockázatos adózónak.
BŐVEBBEN

Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat ebben a jelenlegi kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

BŐVEBBEN

A napokban megjelent öt Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatához kacsolódó monitoring tájékoztató is, többek között Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatására kiírt GINOP-1.3.1-15 pályázat és a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kiírt GINOP-2.1.1-15 pályázat vonatkozásában is.

A monitoring tájékoztató vagy útmutató a támogatott projektek fenntartási időszakban felmerülő kötelezettségeket tartalmazza, és bár a legtöbb pályázó még csak vár a pályázati döntésre, érdemes már most áttekintenünk, milyen lényeges feltételekre kell majd felkészülni a 3-5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan, ha pályázata zöld utat kap:

BŐVEBBEN

A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán a leggyakrabban megfogalmazott kérdések:

  • Vajon a projektünk K+F projektnek számít?
  • Elképzelésünk eléggé innovatív, vagy újszerű?
  • A végzett tevékenység ipari kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek minősül, esetleg nem is támogatható tevékenység?
  • Milyen arányban számolhatóak el a költségek az egyes tevékenységek vonatkozásában, illetve arányában?

Ha Ön is hasonló kérdéseket fogalmaz meg aktuális projektjével kapcsolatban, engedje meg hogy figyelmébe ajánljak egy - a jogszabályi keretek által biztosított - megoldást, amellyel akár a GINOP 2.1.1 "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázat kapcsán is előzetes vizsgálattal előminősíttetheti projektje újdonságtartalmát.

A 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján ugyanis a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e. A kutatás-fejlesztési minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy meghatározza a projekt ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát.

BŐVEBBEN

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

BŐVEBBEN

A pályázati felkészülés egyik lényeges, de gyakran igencsak elhanyagolt eleme a vállalkozás tevékenységeinek / TEÁOR kódjainak számbavétele és szükség esetén azok módosítása az adott, vagy éppen várható pályázati kiírásoknak megfelelően.

A korábbi években is előfordult, hogy bizonyos pályázatok esetében korlátozták a pályázók körét azok tevékenységi körei alapján, ám az új pályázati ciklus egyik lényeges „vívmánya" a TEÁOR-, vagy más szóval IPARÁGI SZŰKÍTÉS, így természetes, hogy viszonylag sok szó esik róla mostanában pályázati fórumokban. A felkészülést segítve, ehhez szeretnénk most mi is rövid útmutatót adni Önnek.

BŐVEBBEN

Várhatóan egy-két éven belül elindulhat az a folyamat, mely keretei között Pest megye leválhat Budapestről, jelentette be elsőként Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.

A szétválási folyamat elindításának érdekében egy olyan munkacsoportot állítottak fel, melynek elsődleges feladata, hogy feltárja azokat a lehetőségeket, melyek a szétválást segítik elő. A magyar kormány már jelezte Brüsszel felé a közép-magyarországi régióra vonatkozó változtatás igényét, de a konkrét változtatásokat 2016 februárjáig kell benyújtania.


A régiók fejlettség szerinti besorolását az Európai Unió az egy főre eső GDP alapján határozza meg, a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban az alábbiak szerint:

  • kevésbé fejlett régiók GDP-je nem éri el az EU27 átlagának 75%-át,
  • átmeneti régiók GDP-je az EU27 átlagának 75%-a és 90%-a között van,
  • fejlettebb régiók GDP-je meghaladja az EU27 átlagának 90%-át.

Magyarország 6 régiója a kevésbé fejlett régiók közé, a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) – mivel az egy főre eső GDP az EU átlag fölött helyezkedik el (107,3%), a fejlettebb régiók közé tartozik.

A hazánknak legjelentősebb uniós forrásokat biztosító Strukturális Alapok célja a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatása, ezért abból támogatást kizárólag az unió hátrányosabb régiói kaphatnak. Ezért mindaddig, míg Budapest és az agglomeráció fejlettebb az EU átlagnál, a közép-magyarországi régió nem tud jelentős területfejlesztési támogatásra pályázni.

Jól szemlélteti a nagyságrendi különbséget, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Magyarország összesen 25,3 milliárd euró támogatást kaphatott a Kohéziós Politika keretében, ebből 14,2 milliárd euró érkezett az említett Strukturális Alapokból azaz kizárólag a 6 fejletlenebb régiónak, míg a maradék 8,6 milliárd euró támogatás a Kohéziós alapból, amelyen mind a 7 régió osztozott.


BŐVEBBEN

Megosztás

E-mail cím megadás



Hírlevél feliratkozás

Kérem, iratkozzon fel hírlevelünkre, melyben időben tájékoztatjuk a várható, megjelenő pályázati forrásokról!