Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak, vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamokban a vállalkozásoknak nyújtott létező támogatásokat, és a Bizottságnak be kell jelenteni minden új támogatásnyújtásra-, és módosításra irányuló szándékot.

A Bizottsághoz történő bejelentési kötelezettség alól – többek között – mentesek a de minimis támogatások, mivel azok a támogatás összegére való tekintettel nem torzítják a versenyt. E támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, ezért nem tartoznak a fent említett bejelentési kötelezettség alá.

A DE MINIMIS TÁMOGATÁS SZABÁLYAI

Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami forrásból nyújtott támogatás, amelynél a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni.

Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – az adott és az elmúlt 2 pénzügyi év vonatkozásában– nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti szállítás esetén pedig a 100.000 eurónak megfelelő forint összeget.

A közösségi jog szerinti vállalkozásnak minősül – az adott projekt esetében - bármely szervezet (gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet, stb.), amely az adott projekt kapcsán, során, eredményeként gazdasági tevékenységet végez.

Nem kell tehát alkalmazni a de minimis támogatásra vonatkozó szabályokat, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, és az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor.

Kategória: Tudástár

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. július 8.

A brüsszeli folyosókon mindenki úgy gondolkodik, hogy ha nem kérik a tagállamok az EU-támogatást a közös kasszából, akkor arra nincs is szükség - rázta fel a több száz fős hallgatóságát egy mai pozsonyi konferencián Jan Olbrycht, az uniós kassza felülvizsgálatáért felelős európai parlamenti szakértő. Elárulta ugyanis, hogy a tavalyihoz képest idén 40 százalékkal zuhanhat a brüsszeli kasszából történő támogatás-kifizetés, mert a tagállamok nagyon kevés kifizetési igényt nyújtanak be. Szavai szerint mindenki hatalmas késésben van a 2014-2020-as források lehívásával, így egyrészt tapasztalatok hiányában nehéz elvégezni a büdzsé időközi felülvizsgálatát, másrészt a késés súlyos bajokhoz fog vezetni 2018 körülre. Magyarország remélhetőleg a pozitív kivételek között van a tagállamok körében.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Kategória: Sajtószemle

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 15.

Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.

Nem maradnak támogatás nélkül 2016-ban a nagyvállalatok, nemcsak hazai, de uniós forrásokat is címzett nekik a kormány. Miközben ebben az évben 3 milliárd forintot különítettek el a nagy cégeknek a hazai költségvetésből, jövőre már 15 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé nagyvállalatok beruházási támogatása című sora, olvashatjuk a Világgazdaság cikkében.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Kategória: Sajtószemle

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

Kategória: Tudástár