Pályázat kódszáma: TOP-1.1.1-15

A pályázat célja

Jelen támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok (a 651/2014-es EU rendelet előírásainak figyelembe vételével, egyedi alapon meghatározva) fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. Ipari parkok esetében az Ipari Park cím hatálya alá eső területnek önkormányzati, vagy az önkormányzati gazdasági társaság többségi tulajdonában kell lennie. A konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése a kevésbé versenyképes térségekben működő, betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül.

Pályázók köre

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32)
• Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások (GFO 1)
• Nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok (GFO 57)

Három új pályázatot írtak ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, amelyekkel együtt eddig összesen 234 milliárd forint értékben 14 pályázati felhívás jelent meg a programban – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-t.

A tájékoztatás szerint valamennyi pályázati felhívás a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését.

Rákossy Balázs közlése szerint a pénteken megjelent 3 pályázati felhívás is az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat saját terveik megvalósításához. A helyi önkormányzatok számára jó hír, hogy a nem jövedelemtermelő fejlesztések esetében nem kell önrészt fizetni, 100 százalékos a támogatás, illetve a pályázatok elkészítéséhez segítséget kérhetnek a megyei önkormányzattól is – hangsúlyozta az államtitkár.

4 felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

Az első felhívások között szerepel a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című felhívás, amelynek célja, hogy olyan fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás keretösszege 20,7 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.4.1-15 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” című felhívás keretösszege közel 7,5 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek célcsoportjaira.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Közel 4,8 millárd forint a keretösszege az „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című felhívásnak. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása), a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése is – új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” felhívás célja, hogy a megvalósított program eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javuljanak, elérhetővé váljanak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A keretösszeg 1,9 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

Még az idén közel 600 milliárd forintnyi támogatási keretet nyitnak meg az önkormányzatok számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból – erről Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára beszélt a Magyar Államkincstár (MÁK) uniós támogatásokról szóló információs napján szerdán Miskolcon.

Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat - ismertette Rákossy Balázs.

A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,

Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.