|
|
Vanessia Kft
A Vanessia Kft. 20 éves múltra tekint vissza a pályázati tanácsadói piacon. Cégünk a 2021-es pályázati szezon elejére közel 4.800 sikeres pályázat elkészítésében, menedzselésében vett részt. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az ötletekből, elképzelésekből, vágyakból a valós lehetőségeknek megfelelő, sikeres projektek szülessenek. Szakembereink a projektgenerálástól a zárójelentések és elszámolások beadásáig ügyfeleink segítségére vannak; ennek köszönhetően az elmúlt 3 év átlagában sikerarányunk 90% feletti.
Jelenleg 16 főállású tanácsadó, 26 projektmenedzser és 5 külsős szakember adja tevékenységünk szakmai alapját. Működésünk kiterjed az ország egész területére, irodáink Budapesten, Pécsett és Debrecenben találhatóak.
Vállalkozásunk az évek során folyamatosan bővítette tevékenységi- és ügyfélkörét. A kis- és középvállalkozási szektor mellett egyre gyakrabban vették igénybe szolgáltatásainkat a közszféra szereplői: önkormányzatok és azok intézményei (egészségügy, oktatás, szolgáltatás, művelődés) is a hazai és uniós pályázatok során.
Célunk és küldetésünk a magyarországi köz- és vállalkozói szféra szereplőinek minél szélesebb körű tájékoztatása, naprakész, pontos információkat kívánunk szolgáltatni az uniós és hazai pályázatokról, felkészíteni őket a sikeres pályázásra. Szakértői tevékenységünkkel ügyfeleink számára értékes, a gyakorlatban is jól hasznosítható megoldásokat biztosítunk. Sikereink titka az, hogy minden projektet önálló értékként kezelünk, nem alkalmazunk sablon megoldásokat.
ELÉRHETŐSÉGEINK:
☏ (+361) 319-2707 ⎙ (+36 1) 319-2702 ✉ vanessia[kukac]vanessia.hu
Amikor nyár végére egyértelművé vált, hogy a koronavírus belátható időn belül és önszántából nem távozik, sőt hullámokban újra és újra lecsap majd, akkor a Vanessia Kft vezetése elkezdte keresni azt a megoldást, amivel minimalizálni tudja a kényszerű leállást illetve létszámingadozást vállalati szinten. Nem csak és kizárólag a hatóságok által előírt eszközökben gondolkodtunk, hanem olyan megoldásokat kerestünk, amivel egyszerűen, gyorsan és mindenki számára megnyugtató módon azonosítani tudjuk a fertőzést, annak ismeretében pedig meg tudjuk akadályozni a terjedését cégen belül.
Felelős vezetőként és munkáltatóként megkerülhetetlen, hogy saját kezünkbe vegyük a vírus elleni küzdelmet annak érdekében, hogy minél hamarabb normalizálódjon a helyzet, ez egyszerre munkáltatói felelősségünk, emberi kötelességünk és nem utolsó sorban üzleti érdekünk.
A legjobb cégben is van az a pont, ahol a munkavállaló megrendült biztonságérzete felülírja a cég iránti lojalitását. Van az a pont, ahol önmagában a munkavállalói státusz, a munkabér már nem az elsőszámú szempont, fontosabbá válik az egyén biztonságérzete.
A mi feladatunk és érdekünk az, hogy ez a biztonságérzet minél tovább megmaradjon. Olyan légkört kell teremtenünk, illetve fenntartanunk, ahol az alkalmazottak teljesítményére minél kisebb mértékben hat a vírus kockázata, amikor a dolgozók nem azon aggódnak, hogy a vírust bármikor hazavihetik családjukhoz, vagy hogy miként élik túl anyagi szempontból, ha kiesnek a munkából.
Az eddigi beruházásösztönzési programok nagy sikert arattak, ezért a kormány szerdán úgy döntött, hogy újabb 155 milliárd forintot ad a minisztériumnak a programok folytatására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
Karanténnapló című bejegyzésében a miniszter úgy fogalmazott: "a koronavírus az emberi egészségen (személyes érintettség) túl a gazdaságot is veszélyezteti". A munkahelyek megvédéséhez nem segélyek, hanem beruházások kellenek – szögezte le. Mint írta, 50 milliárd forintból újabb pályázatot írnak ki a közepes beruházások támogatására. Azok a cégek kapnak maximum 280 millió forintos támogatást, amelyek vállalják, hogy beruházásuk nyomán senkit, egyetlen munkavállalót sem bocsátanak el.
A járvány első hullámában szinte minden cég dolgozói home office-ba kényszerültek. Mindenkinek váratlanul és gyorsan kellett alkalmazkodnia a kialakult helyzethez, mely során nem biztos, hogy a szabályoknak mindenben megfelelő rendszer kialakítására került sor. A váltás azonban rávilágított arra, hogy a home office lehet hatékony és vannak hosszú távon is kihasználható előnyei. Cégünk jogásza, dr. Pálinkás Csilla beszélt nekünk az úgynevezett smart working, azaz hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségekről és a jogi szabályozás fontosságáról.
Az ügyfeleink körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a cégek egy része, ahogy lehet, vissza szeretne térni a hagyományos munkarendre, nagyobb része azonban részben a továbbiakban is alkalmazni szeretné a home office-t.
A smart working, vagy hibrid munkavégzési forma erre kínál megoldást.
Ennek lényege, hogy a munkavállalók részben otthon, részben a munkahelyükön dolgoznak. Hogy ki mennyi időt tölt home office-ban, vagy az irodában függ a munkakörétől, de attól is, hogy az adott munkavállaló hol tud hatékonyabban dolgozni.
Az ún. hibrid modell alkalmazása sok jogi kérdést is felvet.
- Hogy tudjuk leszabályozni az otthoni és irodai munkavégzést?
- Milyen munkaszerződést kell kötnünk a munkavállalókkal?
- Milyen munkaidő-beosztás alkalmazható?
- Milyen tárgyi feltételeket kell biztosítani?
- Szükséges-e a munkavállalók költségeinek átvállalása?
- Milyen munkabiztonsági intézkedéseket kell meghoznunk?
- Hogy tudjuk szabályosan ellenőrizni az otthoni munkavégzést?
- Hogy tudjuk biztosítani a cég adatainak védelmét a távoli munkavégzés során?
Augusztus vége óta meredeken emelkedik a koronavírus-fertőzések száma Magyarországon, a hazai egészségügy tesztkapacitása pedig korlátozott, így nem meglepő, hogy a cégek, szervezetek, szolgáltatók számára elengedhetetlenné vált a szűrések házon belüli bevezetése.
A vírus első hulláma rengeteg tanulsággal járt, többek között azzal, hogy - bár a fertőzöttek és a halálesetek száma Európa sok országához képest Magyarországon jóval kisebb volt - a cégek saját bőrükön érezhették, hogy ha a dolgozók akár megbetegedés akár az ezt megelőzendő korlátozások miatt tömegesen kiesnek a munkából néhány hétre, az a vállalat számára milyen jelentős kiesést jelent.
Míg Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat a dolgozók rendszeres egészségügyi szűrése és testi-lelki egészségének védelme, a pandémia eredményeként mindez világszerte, így Magyarországon is még hangsúlyosabbá vált. Ez elsősorban most a munkahelyi szűrések formájában jelentkezik, de sok cég vezet be általános óvintézkedéseket, védőfelszereléseket vásárol, vagy dolgoz ki alternatív és rugalmas munkaszervezési módokat, hogy csökkenteni tudják a munkavállalók esetleges kieséséből származó károkat.
Minden cég más és más, a munka jellege, a munkavégzés körülményei nagyban befolyásolják a szükséges intézkedéseket, ezért minden esetben személyre szabott víruskezelési és megelőzési protokollra van szükség, ahol racionális keretek között szűrik a dolgozókat. Az indokolatlan és túlzott gyakorisággal végzett szűrések ugyanis nem feltétlenül szolgálják a munkáltatók érdekeit, a vállalkozás számára pedig kidobott pénz.
Partnerünk, az MLG Consulting Kft. egy olyan gyorsteszt hazai forgalmazója, amely megoldást kínál a vállalkozások számára dolgozóik racionális keretek közötti gyors, rugalmas és költségkímélő szűrésére.
Sajtószemle: Portfolio - 2020. június 9.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 155 millió eurós, mintegy 54 milliárd forintos magyarországi támogatási „esernyő" keretprogramot, amely a koronavírus-járvány által érintett vállalatokat hivatott segíteni vissza nem térítendő támogatással – derül ki a brüsszeli mai testület közleményéből. A Bizottság az intézkedést az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabálya alapján hagyta jóvá.
A magyar program már eddig is létezett, de a koronavírus-válság miatt a Bizottság rugalmasabbá tette az állami támogatási szabályokat és most ezen rugalmasabb szabályok mentén is jóvá kellett hagyatni a magyar programot. Ez történt most meg.
AZ INTÉZKEDÉS LÉNYEGE, HOGY KÖZVETLEN TÁMOGATÁST LEHET NYÚJTANI A MAGYAR CÉGEKNEK, HOGY AZOK AZ ÍGY KAPOTT FORRÁSBÓL A MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSÉT VAGY ÚJ MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOKAT TUDJANAK FINANSZÍROZNI.
25 milliárd forint többlettámogatással segíti a kormány az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat
Az Agrárminisztérium - a jelenleg is elérhető támogatási formák mellett – a Gazdaságvédelmi Alap által biztosított 25 milliárd forintnyi többletforrás felhasználásával több olyan támogatási konstrukciót hirdet meg, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésében – közölte Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Ezek a kezdeményezések csaknem 35 ezer vállalkozást, ezeken keresztül mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érintenek.
A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői – emelte ki Nagy István.
A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését - jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.
Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések - tette hozzá.
Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból - mondta.
Sajtószemle: Portfolio - 2020. május 6.
Fontos az óvatosság. Az a pénz, amit most a munkahelyek megőrzésére költünk, szintén az adófizetők pénze - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában György László a magyar gazdasági mentőcsomagot ért kritikákra reagálva. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról is beszélt részletesen, hogy a hazai cégek 167 milliárd forint értékben számíthatnak újfajta pályázatokra, és az egyik 50 milliárd forintos keretnek több különlegessége is van. Az államtitkárral beszélgettünk a munkahelyvédelmi bértámogatásról, annak eddigi igénybevételéről, valamint a Széchenyi Kártya Program új hitellehetőségeiről. Meglátása szerint tíz év után egy veszélyhelyzetnek kellett eljönnie, hogy a patrióta gazdaságpolitika indokoltságát Brüsszelben is belássák.
A kormány 25 milliárd forinttal segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében - közölte az agrárminiszter pénteken az MTI-vel.
Nagy István kiemelte: a koronavírus-járvány alatt a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működésének fenntartását, és ezzel az élelmiszerellátás folyamatosságának biztosítását a kormány prioritásként kezeli. Hozzátette: az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként dolgozta ki a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás formájában juttatnak 25 milliárd forintnyi többletforrást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.
2020. április 23-án jelent meg a közlemény, miszerint a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" című (GINOP-4.1.3-19 kódszámú) felhívás esetében a támogatási kérelmek benyújtása átmenetileg szüneteltetésre kerül.
A támogatási kérelmek beadása 2020. április 27-én, 12:00 órától átmenetileg szünetel.
A pályázatról bővebben itt olvashat: GINOP-4.1.3-19 - Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak
Sajtószemle: Portfolio - 2020. március 23.
A fizikai találkozást igénylő képzési pályázatok azonnal ellehetetlenültek, és egyébként is akkorát üt a mostani válság a legtöbb EU-s fejlesztés megvalósíthatóságán, hogy ki kell tolni a megvalósítási határidőket, közben pedig nagyon gyors döntés kell a legtöbb fejlesztéspolitikai területen – ez volt az a három főbb üzenet, ami a Portfolio koronavírus miatti szakértői körképében a legtöbbször visszaköszönt.
A választ küldők sok problémás területet azonosítottak a létszámtartási és árbevétel növelési vállalásoktól kezdve az euróárfolyam elszállásán át a cégek likviditását nehezítő utófinanszírozási és fedezeti követelményekig. Egyúttal azonban nagyon sok szakmai javaslatot is megfogalmaztak, hogy mely problémákat hogyan lehetne enyhíteni, illetve orvosolni. Az alábbiakban a három kérdésünkre válaszokat küldő szakértők nevének abc-sorrendje alapján közöljük a visszajelzésket.
A következő három évben összesen mintegy 4,8 milliárd forint támogatást biztosít az agrártárca uniós források felhasználásával a magyar borok népszerűsítésére. Az erről szóló rendeletek szerint az Európai Unió területén megvalósuló borpromóció támogatására 2020. március 12-től április 30-ig, míg az Európai Unión kívül megvalósuló értékesítést ösztönző tevékenységekre 2020. április 1-től május 15-ig van lehetőség benyújtani a pályázatokat.
Az elmúlt időszakban a borpiacon tapasztalható nehézségeken a 2019. évi válságkezelő intézkedések - zöldszüret és krízislepárlás - enyhítettek, azonban a magyar borok piaci helyzetének tartós javítása érdekében a borpromóció támogatása is szükséges. Ezek célja a fogyasztás stabilizálása, új fogyasztók bevonása, valamint az értékesítési ár növelése.
Az agrártárca a 2/2020. (II.28.) és a 3/2020. (II.28.) rendeletekkel két borpromóciós támogatási programot indít, egyaránt 50%-os támogatási intenzitással. A támogatás mindkét esetben utófinanszírozott. A kifizetési kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, az ott közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. Egy pénzügyi évben legalább egy kifizetési kérelmet kell benyújtani, de lehetőség van évközi kifizetési kérelem benyújtására is. Az évközi kifizetés kérelmek benyújtása között legalább 90 napnak el kell telnie.
Sajtószemle: Portfolio - 2020. március 3.
Kísérleti fejlesztésre nyerhetnek el 20-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást mikro-, kis-, és középvállalkozások azon az új uniós pályázaton, amely várhatóan július elsején nyílik majd meg és amelynek ma kezdődött el a tíznapos társadalmi egyeztetése. Fontos, hogy csak olyan cégek nyerhetnek ezen a pályázaton, akik eddig még nem kaptak pénzt ebben az uniós fejlesztési ciklusban kutatás-fejlesztési és innovációs pályázaton.
Sajtószemle: Portfolio - 2020. február 26.
Három főbb ok miatt év végéig összesen még 800-1000 milliárd forintnyi új EU-pályázat nyílik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Perényi Zsigmond. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy látja, hogy a tavalyi 4,9%-os magyar GDP-növekedésből 1,2-1,5%-pontot az EU-pénzek hatása magyarázott, és jelentős hatékonyságnövekedést lát a magyar vállalkozásoknál a kiosztott források hatására.
Sajtószemle: Portfolio - 2020. február 14.
Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban, és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A lapnak Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta: az idén is nyílnak még új pályázatok, a következő támogatási ciklusban pedig
MAGYARORSZÁG A VIDÉKFEJLESZTÉSI FORRÁSOKAT A MOSTANINÁL KONCENTRÁLTABB RENDSZERBEN OSZTANÁ SZÉT.