Sajtószemle: Portfolio - 2021. augusztus 17.

A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az elmúlt hetekben két újabb GINOP PLUSZ pályázat került társadalmi egyeztetésre:

MAGYAR MULTI PROGRAM (GINOP PLUSZ-1.1.2-21)

A felhívás célja a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező vagy élvonalbeli technológiák és korszerű vállalati technológiai megoldások adaptálására alkalmas, innovatív KKV-k komplex fejlesztésének támogatása, amely nem csupán a vállalati fejlesztés egy-egy elemére koncentrál (pl.: eszközbeszerzés), hanem azok integrálhatósága érdekében a teljes vállalati működést egyedileg, a vállalatra szabottan fejleszti.

Ennek érdekében a technológiai és infrastrukturális adottságok megteremtése mellett a felhívás lehetőséget biztosít szakértői szolgáltatások minősített szolgáltatóktól való igénybevételére műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztés, szellemi tulajdoni oltalomszerzés, marketing, márka- és arculatépítés, stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás, valamint szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztés területén.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd Ft, az igényelhető támogatás összege minimum 30.000.000 – maximum 2.500.000.000 Ft, maximális mértéke pedig - területtől és vállalkozásmérettől függően - maximum az összes elszámolható költség 50%-a.

A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2021. szeptember 2. napjától 2022. szeptember 1. napjáig lesz lehetőség. 

Rövid pályázati tájékoztató: GINOP PLUSZ-1.1.2-21 - MAGYAR MULTI PROGRAM

ZÖLD NEMZETI BAJNOKOK (GINOP PLUSZ-1.3.1- 21)

A felhívás célja a zöld ipar területén tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltásának támogatása, a hazai hozzáadott érték növelése a feltörekvő zöldgazdasági piacokon. A támogatás célja, hogy elősegítse a vállalati, közületi és lakossági zöldgazdasági beruházásokat kiszolgálni képes hazai gyártói bázis szélesedését és megerősödését, valamint hozzájáruljon a körforgásos gazdasági folyamatok kiépüléséhez. Ennek érdekében a felhívás célcsoportjába tartoznak az energiahatékonysági, elektromobilitási vagy vízgazdálkodási technológiákat gyártó vállalkozások, továbbá az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő vagy másodlagos alapanyagokat előállító és felhasználó vállalkozások.

Pályázhatnak azon mikro-, kis-, és középvállalkozások:

• amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt kiállított IFKA előminősítési tanúsítvánnyal rendelkeznek,
• amelyek rendelkeznek legalább 1 lezárt, teljes üzleti évvel
• amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben legalább 3 fő volt
• amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó jóváhagyott lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója szerinti nettó árbevétele legalább 30 millió forint volt,
• amelyek Magyarország területén székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók és egyéni cégek, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei,
• amelyek nem tartoznak a KATA hatálya

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 30 milliárd Ft, az igényelhető támogatás összege minimum 20.000.000 – maximum 1.500.000.000 Ft, maximális mértéke pedig - területtől és vállalkozásmérettől függően - maximum az összes elszámolható költség 50%-a.

A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2021. szeptember 9. napjától 2022. szeptember 30. napjáig lesz lehetőség. 

Rövid pályázati tájékoztató: GINOP PLUSZ-1.3.1- 21 - ZÖLD NEMZETI BAJNOKOK

Sajtószemle: Portfolio - 2021. június 16.

Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje" is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2021. május 26.

Egy sokéves folyamat vált valóra azzal, hogy a relatív alulfejlett Pest megye levált az EU-átlagnál fejlettebb Budapestről és önálló régióvá vált 2021-től, amelyet már az Európai Bizottság is jóváhagyott, emiatt megváltozott a regionális támogatási térkép is és mindezek nyomán a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban Pest megye már önálló régióként jogosult uniós forrásokra, amelyek volumene drasztikusan megnő – hangzott el egy szerda délelőtti budapesti sajtótájékoztatón. Az is kiderült, hogy Pest megye jelentős közlekedésfejlesztési, szenny- és ivóvíz, valamint a környezetvédelmi pályázatokra is számíthat a céges pályázatok mellett.

Sok forrást kap majd a megye, ami a hátrányt enyhíti

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára az MTI tudósítása szerint azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a 2014-2020-as ciklusban Pest megye - a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program révén - 69 milliárd forinthoz jutott, amit a kormány kiegészítet egy 80 milliárd forintos magyar költségvetési támogatási kerettel, és a 2021-2027-es ciklusban csupán a települési önkormányzatokat fejlesztő operatív programban a tervek szerint 140 milliárd forint fog jutni a Pest megyeiek részére.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Elindult „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása" című (GINOP Plusz-1.2.1-21 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2021.05.17-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban, a támogatási kérelmek benyújtása várhatóan 2021. június 28. napjától lesz lehetséges.

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

A pályázat célja a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai megújulásukhoz kapcsolódó fejlesztéseik támogatása.

Keretösszeg: 200 milliárd Ft; támogatási kérelmek várható száma: 1000-3000 db

Támogatás összege:

• minimum 10.000.000 Ft – maximum 629.300.000 Ft

Támogatás mértéke, formája:

Támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költséghez viszonyítva:

Sajtószemle: Portfolio - 2021. április 15.

A K+F minősítéssel megszerezhető adókedvezményekkel akár minden tizedik munkavállaló bérét vagy 10 millió forintonként 1 millió forintot is megspórolhatnak a cégek. Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Egy évvel az új típusú koronavírus megjelenése után, a védőoltások felfutásával a világ lassan talán készen áll a járvány legyőzésére, mindannyiunk legnagyobb örömére. De hátra sajnos még nem dőlhetünk. A vírus leküzdéséhez megfelelő szintű átoltottság szükséges, ez pedig - még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is - hónapokba fog telni.

Mindaddig, amíg nincs mindenki számára elérhető vakcina, illetve az átoltottság szintje még nem megfelelő, a tömeges tesztelés a legnagyobb fegyver a koronavírus terjedése ellen, ezért nem szabad, hogy a védőoltások nyújtotta remény okán kicsit is lazítsunk a jelenlegi védekezés szintjén. A tesztelések állami szinten is tovább futnak, és ezt javasoljuk a munkahelyek vonatkozásában is.

Az antigén típusú gyorstesztek segítségével szerencsére könnyen fent lehet tartani a protokollt, amellyel egyszerűen, gyorsan és mindenki számára megnyugtató módon azonosítani lehet a fertőzést, illetve minimalizálni a vírus terjedését cégen belül.

Partnerünk, az MLG Consulting Kft által kínált teszt tökéletes megoldást kínál a vállalkozások számára dolgozóik racionális keretek közötti gyors, rugalmas és költségkímélő szűrésére.

Ráadásul most jelentős kedvezményt is kaptunk a gyártótól, így 30%-kal kedvezőbb áron, 4950.- forintért tudjuk adni a teszteket.

A két programozási időszak közötti átmeneti év lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttérrel a következő hét éves költségvetési ciklus terhére fejlesztési támogatásokat vegyenek igénybe a gazdálkodók.

Az év első felében hat új felhívás is várható, amelyeket az alábbiakban mutatunk be:

• Januárban jelenik meg 2,3 milliárd Ft keretösszeggel az öntözési közösségek együttműködésének a támogatása. A maximum 250 000 euró támogatás meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelep(ek) üzemeltetésére, fenntartására, fejlesztésére, esetleg új öntözési beruházások előkészítésére vehető igénybe.
• Februárra várható a külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázat 30 milliárd Ft-os kerettel. A külterületi úthálózat fejlesztése jelentősen javítja a vidéki lakosság életkörülményeit, hozzájárul a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez, amelyek lehetnek szociális, egészségügyi igények, valamint természetesen a munkahelyeket is könnyebben elérhetjük.
• Márciusban hirdetik meg a „Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenysége" című pályázatot egyszerűsített eljárásrenddel és 8,7 milliárd Ft-os keretösszeggel.
• Áprilisban jelenik meg az „Állattartó telepek megújításának támogatása" 10 milliárd Ft-os kerettel, amelyre az előzetes tervek szerint kizárólag a 100 millió Ft alatti beruházással tudjuk benyújtani a támogatási igényeket.
• Szintén áprilisra várható 15 milliárdos kerettel a „Kertészet - ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása" című felhívás.
• 2021. májusában pedig megjelenik a széles körben régóta várt „Terménytárolók, szárítók, tisztítók és vetőmag előállító üzemek fejlesztése" című felhívás mintegy 30 milliárd Ft-os forrás kerettel.

A fentiekből is jól látható, hogy a 2020 őszén elinduló pályázati dömping, még az idei év első felében is folytatódik, ami további 96 milliárd Ft fejlesztési forrást biztosít a gazdálkodó szervezetek számára.

Forrás: Németh Bálint/NAK

2020. december 23-án jelent meg a közlemény, miszerint a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram" (GINOP-8.3.5-18 kódszámú) termékdokumentációja az alábbi pontokban módosult:

• a hitelkérelmek benyújtására 2021. június 30-ig van lehetőség;
• a hitelprogram keretében utoljára 2022. december 31-én lehet a Kölcsönszerződés alapján kifizetést teljesíteni.

A részletes termékleírást itt tudja megtekinteni: GINOP-8.3.5-18 - Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram termékleírás

A közeledő ünnepek alatt érvényes korlátozásokról a kormány december 21-én hozza majd meg a döntést, így még most sem tudjuk, lesz-e könnyítés, és ha igen, milyen mértékű. Cégvezetőként ugyanakkor jóval összetettebb a kérdés annál, minthogy mekkora legyen az ünnepi pulyka, vagy hány főre készüljön a töltött káposzta. Van bőven dolgunk akkor is, ha tevékenységünkből fakadóan az év legforgalmasabb két hete előtt állunk, de akkor is, ha olyan szerencsés iparágban dolgozunk, amely ilyenkor szinte teljes egészében leállhat.

Az ünnepek alatt ugyanis az emberek amennyire tehetik, kimozdulnak majd, rég nem látott családjukhoz, rokonaikhoz utaznak, így az előírt szabályok betartása mellett is nagyobb lesz az esélye a fertőzésnek, ami a vállalatok év eleji kezdését jelentősen elbizonytalaníthatja.

Hogyan tegyük biztonságossá az újévi kezdést? Hogyan előzzük meg a januári tömeges fertőzést és az ebből fakadó esetleges leállást vagy munkaerőhiányt?

A mára már a köztudatban is viszonylag jól ismert antigén típusú gyorstesztek segítségével szerencsére mindez megoldható, könnyen ki lehet alakítani a protokollt, amellyel egyszerűen, gyorsan és mindenki számára megnyugtató módon azonosítani lehet a fertőzést, illetve minimalizálni a vírus terjedését cégen belül.

Három esetet kell vizsgálni. A tüneteket nem produkáló, de a vírust esetlegesen hordozó és így terítő munkavállalók kiszűrésére két negatív teszt nagy biztonságot nyújtó módszer.

Igazolt fertőzöttel történő érintkezés esetén a lehetséges fertőződés után 48-72 óra elteltével el kell végezni két gyorstesztet. Ha a teszt negatív, a munkavállaló nyugodtan mehet dolgozni, nincs szükség otthoni karanténra. Ha a teszt pozitív, a fertőzöttekre vonatkozó eljárást kell követnie, a vele érintkező munkatársakat pedig azonos módon azonnal tesztelni kell.

Végül ugyanennyire fontos, hogy a fertőzésen átesettek esetében, a tünetek megszűnése után 3, illetve 4 nappal is javasolt a teszt elvégezése és kizárólag negatív eredmény esetén térhet vissza biztonsággal a munkavállaló munkahelyére.

November közepén a magyar kormány ismét döntött arról, hogy korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. Ezek a korlátozások viszonylag egyértelműek és legtöbbünk pontosan tudja és be is tartja ezeket.

Az igazi fejtörést valljuk be, még mindig a karanténszabályok okozzák, holott azok korántsem újkeletűek, lassan 9 hónapja kell alkalmazni mindazoknak, akiknél fennáll a koronavírus fertőzöttség gyanúja.

A szabályozás szerint a szoros kontaktként karanténban, illetve egészen pontosan otthoni járványügyi megfigyelés alatt lévő emberek családtagjai elhagyhatják a lakást, mehetnek iskolába és dolgozni is. Ez pedig sokakat nyugtalansággal tölt el és sajnos teljesen jogosan.

A gyanús, enyhe tünetekkel rendelkező betegek nem kapnak hatósági felszólítást, a háziorvos vagy szakorvos utasítását kell teljesíteniük és ugyanez vonatkozik hozzátartozóikra is. Az orvos dönthet úgy, hogy a még nem igazolt fertőzöttségnél az egy háztartásban élőknek nem kell karanténba vonulniuk.

Felelős munkáltatóként vagy munkavállalóként akkor most mégis mikor járunk el jól?

Menjen-e az alkalmazott dolgozni, ha a gyermeke, vagy egy háztartásban élő hozzátartozója otthoni járványügyi megfigyelésre kötelezett igazolt fertőzöttel történt korábbi kontakt miatt?

Amikor nyár végére egyértelművé vált, hogy a koronavírus belátható időn belül és önszántából nem távozik, sőt hullámokban újra és újra lecsap majd, akkor a Vanessia Kft vezetése elkezdte keresni azt a megoldást, amivel minimalizálni tudja a kényszerű leállást illetve létszámingadozást vállalati szinten. Nem csak és kizárólag a hatóságok által előírt eszközökben gondolkodtunk, hanem olyan megoldásokat kerestünk, amivel egyszerűen, gyorsan és mindenki számára megnyugtató módon azonosítani tudjuk a fertőzést, annak ismeretében pedig meg tudjuk akadályozni a terjedését cégen belül.

Felelős vezetőként és munkáltatóként megkerülhetetlen, hogy saját kezünkbe vegyük a vírus elleni küzdelmet annak érdekében, hogy minél hamarabb normalizálódjon a helyzet, ez egyszerre munkáltatói felelősségünk, emberi kötelességünk és nem utolsó sorban üzleti érdekünk.

A legjobb cégben is van az a pont, ahol a munkavállaló megrendült biztonságérzete felülírja a cég iránti lojalitását. Van az a pont, ahol önmagában a munkavállalói státusz, a munkabér már nem az elsőszámú szempont, fontosabbá válik az egyén biztonságérzete.

A mi feladatunk és érdekünk az, hogy ez a biztonságérzet minél tovább megmaradjon. Olyan légkört kell teremtenünk, illetve fenntartanunk, ahol az alkalmazottak teljesítményére minél kisebb mértékben hat a vírus kockázata, amikor a dolgozók nem azon aggódnak, hogy a vírust bármikor hazavihetik családjukhoz, vagy hogy miként élik túl anyagi szempontból, ha kiesnek a munkából.

Az eddigi beruházásösztönzési programok nagy sikert arattak, ezért a kormány szerdán úgy döntött, hogy újabb 155 milliárd forintot ad a minisztériumnak a programok folytatására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Karanténnapló című bejegyzésében a miniszter úgy fogalmazott: "a koronavírus az emberi egészségen (személyes érintettség) túl a gazdaságot is veszélyezteti". A munkahelyek megvédéséhez nem segélyek, hanem beruházások kellenek – szögezte le. Mint írta, 50 milliárd forintból újabb pályázatot írnak ki a közepes beruházások támogatására. Azok a cégek kapnak maximum 280 millió forintos támogatást, amelyek vállalják, hogy beruházásuk nyomán senkit, egyetlen munkavállalót sem bocsátanak el.

A járvány első hullámában szinte minden cég dolgozói home office-ba kényszerültek. Mindenkinek váratlanul és gyorsan kellett alkalmazkodnia a kialakult helyzethez, mely során nem biztos, hogy a szabályoknak mindenben megfelelő rendszer kialakítására került sor. A váltás azonban rávilágított arra, hogy a home office lehet hatékony és vannak hosszú távon is kihasználható előnyei. Cégünk jogásza, dr. Pálinkás Csilla beszélt nekünk az úgynevezett smart working, azaz hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségekről és a jogi szabályozás fontosságáról.

Az ügyfeleink körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a cégek egy része, ahogy lehet, vissza szeretne térni a hagyományos munkarendre, nagyobb része azonban részben a továbbiakban is alkalmazni szeretné a home office-t.

A smart working, vagy hibrid munkavégzési forma erre kínál megoldást.

Ennek lényege, hogy a munkavállalók részben otthon, részben a munkahelyükön dolgoznak. Hogy ki mennyi időt tölt home office-ban, vagy az irodában függ a munkakörétől, de attól is, hogy az adott munkavállaló hol tud hatékonyabban dolgozni.

Az ún. hibrid modell alkalmazása sok jogi kérdést is felvet.

• Hogy tudjuk leszabályozni az otthoni és irodai munkavégzést?
• Milyen munkaszerződést kell kötnünk a munkavállalókkal?
• Milyen munkaidő-beosztás alkalmazható?
• Milyen tárgyi feltételeket kell biztosítani?
• Szükséges-e a munkavállalók költségeinek átvállalása?
• Milyen munkabiztonsági intézkedéseket kell meghoznunk?
• Hogy tudjuk szabályosan ellenőrizni az otthoni munkavégzést?
• Hogy tudjuk biztosítani a cég adatainak védelmét a távoli munkavégzés során?