Ahogy február elején a élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztését támogató pályázatot, úgy egy mai közlemény szerint az "Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című, GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú pályázat beadási határidejét is meghosszabbították egy hónappal, az alábbiak szerint:

"Értesítjük a Tisztelt támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határideje meghosszabbításra került 2019. február 15-ről 2019. március 18. 12:00 órára."

A 71 milliárd forintos keretösszegű kombinált hitelprogramnak pénteken, 2019. február 15-én lett volna az utolsó beadási határideje, de a mostani módosítással további 1 hónapnyi beadási szakaszt tettek lehetővé.

Az egy hónapos haladék oka, hogy a hivatalos pályázati statisztikák szerint a 71 milliárd forintos keretösszegből  az eddig megigényelt támogatás hozzávetőleg 73 milliárd forintnál járhat (36,8 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg ugyanennyi hitel), azaz a keret ugyan papíron kimerült, de számolva a hibás pályázatok szokásos arányával maradt még bőven elegendő mozgástér további igények befogadásához.

De érdemes iparkodni, újabb hosszabbítás egészen biztosan nem lesz és mivel nagy összegű igénylésekről van szó, egy-egy pályázat beadásával jelentősen módosulhat a rendelkezésre álló szabad forrás.

Egy ma megjelent közlemény szerint módosult "Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása" című (GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás. A módosítás legjelentősebb eleme, hogy az eredetileg 10,1 milliárd Ft forrással meghirdetett pályázat keretét 5,9 milliárd forintra csökkentették.

A keret csaknem felezését az érdeklődés=pályázóképesség hiánya okozta, erről tökéletes képet ad a nyilvánosan elérhető pályázati statisztika, amely alapján  a 2017 március 8-án indult felhívásra ezidáig mindössze 77 db kérelem érkezett be összesen 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatra a keretcsökkentéstől függetlenül továbbra is egészen 2019 március 8-ig lehet kérelmet benyújtani azon vállalkozások részéről, akik újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását tervezik és meg tudnak felelni a pályázati feltételeknek.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzett) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik. 

A pályázatban támogatható tevékenységek:

• IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
• új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
• nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
• piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
• tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
• szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
• külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Sokat bukhat, aki nem fordít kellő figyelmet a részletekre, ahogy a közmondás is mondja, az ördög bizony a részletekben rejlik. És nincs ez másképp a pályázatok terén sem. Sőt, itt lehet igazán nagyot bukni, ha felszínes információk alapján, esetleg rossz tanácsadókra hallgatva mérlegelünk egy pályázaton való indulásról és annak mikéntjéről.

Egy ilyen példát hoztunk most Önnek.

Azzal szinte minden pályázó tisztában van, hogy uniós támogatást, csak bizonyos alapfeltételek megléte esetén lehet igényelni, ilyen többek között, hogy a vállalkozás nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem lehet köztartozása, a saját tőkéje nem lehet negatív, illetve hogy csak azon vállalkozások részesülhetnek fejlesztési támogatásban, akik a munkaügyi előírásoknak megfelelően folytatják tevékenységüket, tehát igazolni tudják rendezett munkaügyi kapcsolataikat. Ez utóbbi azonban nem ennyire egyértelmű, nézzük meg egészen pontosan mit kell érteni alatta:

A rendezett munkaügyi kapcsolatok vonatkozásában az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. paragrafusa kimondja, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki – több egyéb feltétel mellett – megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Ennek kereteit pedig az államháztartásról szóló törvény (Áht.) végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 81. paragrafusa tartalmazza.

Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,
• jogszabályban előírt munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,
• a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó kötelező nyilvántartásba vétel szabályainak megsértése, vagy
• az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

Mindez azt jelenti, hogy a „rendezett munkaügyi kapcsolatok" minősítés elveszítéséhez két éven belül lényegében két alkalommal kell ilyen jellegű jogsértést elkövetni. Ez alól kivételt képez a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás.

Már több mint 1 éve zajlik az élelmiszeripari középvállalkozások fejlesztéseit célzó pályázat beadási szakasza, de a jelenlegi statisztikák alapján még mindig csak közel harmadánál jár az eddig megigényel támogatás. Május 16. egy újabb értékelési határnapja lesz a pályázatnak, ezért nézzük most meg kicsit részletesebben, mit lehet tudni erről a pályázati konstrukcióról.

Nos, hogy egészen pontosak legyünk, a pályázat megnyitása óta 90 db pályázatot érkeztettek a Miniszterelnökségnél összesen kicsit kevesebb mint 30 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd Ft, amelyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 50 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege szintén 50 milliárd Ft.

Na de mi lehet az alacsony pályázói kedv oka?

A pályázat célja, hogy vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő pénzügyi támogatás együttes biztosítása révén segítse az élelmiszeripari feldolgozó középvállalkozások fejlődését. A támogatott beruházásnak olyan kapacitásbővítést kell eredményeznie, amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat jelenleg is nyitva áll és lehetőséget biztosít arra, hogy a vidéken működő vállalkozások elavult informatikai eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

A jelenlegi statisztikák alapján eddig a pályázatra összesen 1.230 kérelem érkezett be összesen 11,8 milliárd forintos támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 48,2 milliárd Ft, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 21,2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 27 milliárd Ft. Ez közel 4.000 nyertes pályázatra elegendő forrás.

Ha fentiek alapján kedvet kapott és szeretne bővebb információt erről a pályázati lehetőségről, tekintse át rövid pályázati összefoglalónkat: 

Utoljára idén január végén tettünk közzé statisztikákat az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú pályázat alakulásáról. Itt az idő, ismét rátekinteni a statisztikákra:

Nos, az eltelt 3 hónapban mindössze 3 db pályázat érkezett be a pályázatkezelőhöz, így a jelenlegi statisztikák alapján a pályázatra eddig összesen 76 db kérelem érkezett be összesen csaknem 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel, míg a teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 5,6 milliárd Ft

Bőven van tehát még lehetőség a pályázatra új kérelmet benyújtani, vélhetően ez a pályázati konstrukció kifut a rendelkezésre álló pályázati időszak végéig, 2019. márciusáig. Lássuk pontosan, kiknek és milyen fejlesztésekhez biztosít támogatási lehetőséget ez a pályázat.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik. 

A pályázatban támogatható tevékenységek:

• IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
• új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
• nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
• piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
• tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
• szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
• külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Jelenleg két aktív kutatás-fejlesztést és innovációt támogató pályázat is fut, bár az uniós forrásból támogatott GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú pályázat csak vidéken érhető el, a hazai forrásból megnyitott 2018-1.1.2-KFI kódszámú pályázat viszont – a szűkös uniós források kompenzálása végett - kifejezetten a Közép-Magyarország régióban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozásokat kívánja vissza nem térítendő támogatáshoz juttatni.

Mindkét pályázatról készítettünk egy rövid, közérthető összefoglalót, melyet az alábbi linkeken tud letölteni:

• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16)
• Kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatása (2018-1.1.2-KFI)

Sokakban kérdésként merül fel, hogy milyen egy ideális kutatás-fejlesztési projekt, amellyel jó eséllyel támogatáshoz juthat a vállalkozás, mi tekinthető pályázati szempontból innovatívnak, újszerűnek, egyedinek.

Arra már több bejegyzésünkben is felhívtuk a figyelmet, hogy innováció alatt a pályázatok többségében nem alapkutatásra kell gondolni. Innovációnak tekinthető a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett minden olyan tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveleteket kell érteni, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

De nézzünk most meg egészen konkrétan két olyan kutatás-fejlesztési projektet, mely korábban hasonló uniós pályázatokból valósult meg:

Az élelmiszeriparban tevékenységet folytató vállalkozások részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ún. „Annex lista" alapján hogyan, milyen konstrukció keretében, illetve egyáltalán juthatnak-e pályázati forráshoz?

Azok számára, kiknek idegen ez a kifejezés, az Annex 1 az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.

Ez köznapi megfogalmazásban annyit tesz, hogy amennyiben a vállalkozás élelmiszeripari feldolgozást végez, akkor a tevékenysége eredményeként előállított termék vámtarifaszám szerinti besorolása határozza meg, hogy az elsődleges termelésnek illetve feldolgozásnak minősül-e. Amennyiben az Annex I. lista szerinti besorolásba tartozik, akkor elsődleges feldolgozásról beszélünk, amennyiben nem, akkor másodlagosról.

A Széchenyi 2020 keretében megvalósuló fejlesztések során általános feltétel, hogy az alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgáló fejlesztési források felhasználása nem kapcsolódhat Annex I. kategóriába tartozó termék(ek) előállításához, ilyen jellegű fejlesztések kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokból támogathatók.

Tavaly, 2017 március 8-án indult az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú felhívás beadási szakasza.

Az elmúlt csaknem 1 évben a pályázatra 73 db kérelem érkezett be összesen 1,5 milliárd forint támogatási igénnyel. A teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik. 

A pályázatban támogatható tevékenységek:

• IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
• új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
• nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
• piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
• tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
• szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
• külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra (hardver és szoftver) 15-45%-al képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát 3-7 évente (iparág függő). Ez azt jelenti, ha egy vállalkozás rendszerei 3-5 évesek, akkor biztosan piaci hátrányban van azokkal a konkurensekkel szemben, akik fejlesztenek és ugyanazt a tevékenységet kevesebb élőmunkával és/vagy nagyobb árréssel képesek elvégezni.

A korszerűsített rendszerek tehát hozzávetőleg 6-24 hónapos megtérüléssel is kecsegtetnek, amennyiben megfelelő szakemberekre bízzák a projekteket és a kivitelezést.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat forrásai lehetőséget biztosítanak most arra, hogy a vállalkozások ezen elavult eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

Milyen rendszerekre és megoldásokra lehet egészen pontosan pályázni?

Alig egy hónap múlva, 2018. február 28-án végleg bezár a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat, amelynek keretében a hazai vállalkozások jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését valósíthatják meg részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből.

Mivel ez egy komplex pályázat, ahol számos feltételt kell összetett módon vizsgálni és ennek megfelelően kell a projekt tervet elkészíteni, a sikeres pályázat szakszerű elkészítése érdekében erre az 1 hónapra mindenképpen szükség van. Aki most nem jelentkezik pályázati tanácsadójánál, már egészen biztosan nem fog tudni eséllyel indulni a 50-500 millió Ft közötti vissza nem térítendő és a 25-250 millió visszatérítendő támogatásért.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok

• amelyek rendelkeznek legalább kettő lezárt üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),
• amelyek, éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és önrészből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 500 millió forint. Az igényelhető kölcsön összege minimum 25 millió Ft, maximum 250 millió Ft.

A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kombinált hiteltermék keretében

A pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdéssel keressenek bennünket bizalommal.

A csapatépítés egy korántsem megszokott módjával ismerteti meg az Event Magazin olvasóit partnerünk, az Azure Ventures Zrt vezérigazgatója, Füzesi Tibor.

Ha Ön is szívesen nyit az újszerű HR fejlesztési trendek felé, keresi a nem mindennapi csapatépítő alkalmakat, ajánljuk figyelmébe a cikket, akár csak inspirálódásra is tökéletes.

A teljes cikket itt olvashatja el: EVENT Magazin 2017 december Azure Ventures

A jelenlegi statisztikák szerint lassan 2/3-nál jár a Gyakornoki Program pályázat keretében eddig megigényelt támogatás aránya, még 10 milliárd forintnyi keret vár a pályázókra.

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd Ft, melyre eddig 2616 db pályázat érkezett be, összesen 19,4 milliárd Ft támogatási igénnyel.

A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan kilenc hónapon keresztül, másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására és szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 900 000 Ft maximum 30 000 000 Ft. A támogatás maximális mértéke támogatási kategóriától függően az összes elszámolható költség 100 %-a.

December 6-ával rajtol a KKV-k adaptív technológiai innovációját támogató felhívás. Mielőtt legyintve félreteszi ezt a pályázati tájékoztatót, mondván ismét egy innovációs pályázat, amivel nem tud mit kezdeni, tekintsük át a pályázat alapvető céljait. Látni fogja, több lehetőség rejlik ebben a pályázatban, mint azt esetleg gondolná.

Jelen felhívás esetében innováció alatt a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 3. § 6. pontja alapján meghatározott innováció fogalmát, beleértve az adaptív innovációt értjük, tehát a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Az OSLO Kézikönyv alapján minimum elvárás az innováció vonatkozásában, hogy a vállalkozás termékeiben vagy eljárásaiban létrejövő változás a cég szintjén legyen új vagy jelentősen javított. Az Oslo Kézikönyv 103. szakasz vi. bekezdése kimondja, hogy többek között az eszköz- és szoftverberuházás szintén beletartozik az innováció fogalmába. A Kézikönyv három kapcsolódási típust határoz meg: nyílt információs források, tudás és technológia beszerzése (ld. 269. szakasz).

A Felhívás tehát olyan eszközök, immateriális javak beszerzését támogatja, amelyek a támogatást igénylő vállalkozásnál a támogatási kérelem benyújtásakor nem álltak rendelkezésre és beszerzésük révén a támogatást igénylő vállalkozásnál

• új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, vagy
• új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy csak azon projektek támogathatók, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia céljaihoz és szakosodási irányaihoz. 

A nemzeti vagy horizontális ágazati prioritások:

• Egészséges társadalom és jólét;
• Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák;
• Tiszta és megújuló energiák;
• Fenntartható környezet;
• Egészséges és helyi élelmiszerek;
• Agrár-innováció;
• Infokommunikációs technológiák és szolgáltatások;
• Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet.

Intelligens technológiák:

• fotonika, lézertechnológia
• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
• bionika
• nem gépipari fémfeldolgozás
• elektronika és félvezető-technológia
• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj, földgáz)
• korszerű csomagolástechnikai technológiák
• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
• építőipar (építőanyag-technológiák)
• textilipar
• fa- és bútoripar
• logisztika
• kulturális és kreatív ipar

Nem támogatható az a vállalkozás, amelynek fejlesztendő tevékenysége nem a Felhívás 2. számú mellékletében található TEÁOR számok alá tartozik : 2. számú melléklet

Kutatás-fejlesztési pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlsztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat. A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak, ráadásul a kutatás-fejlesztésen belül is megkülönböztetünk 3 eltérő tevékenységtipust.

Tapasztalataink alapján amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

Ne felejtsük el, hogy miközben világviszonylatban a KKV-k az összes K + F kiadások mindössze 15-20%-át adják, ők fejlesztik ki a legfontosabb tudományos-technológiai újdonságok 65-70 %-át! Sajnos hazánkban a KKV szféra körében még mostanság is nagyon gyenge az innovációs kultúra, a vállalkozók többsége kizárólag új gép vagy műszer beszerzésében látja elérhetőnek a vállalkozása versenyképességének javítását.

Most, hogy a pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek.

Lássuk ezért, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési tevékenységek lehatárolásáról: