A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat jelenleg is nyitva áll és lehetőséget biztosít arra, hogy a vidéken működő vállalkozások elavult informatikai eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

A jelenlegi statisztikák alapján eddig a pályázatra összesen 1.230 kérelem érkezett be összesen 11,8 milliárd forintos támogatási igénnyel. A Felhívás meghirdetésekor a támogatási programra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 48,2 milliárd Ft, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 21,2 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 27 milliárd Ft. Ez közel 4.000 nyertes pályázatra elegendő forrás.

Ha fentiek alapján kedvet kapott és szeretne bővebb információt erről a pályázati lehetőségről, tekintse át rövid pályázati összefoglalónkat: 

Utoljára idén január végén tettünk közzé statisztikákat az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú pályázat alakulásáról. Itt az idő, ismét rátekinteni a statisztikákra:

Nos, az eltelt 3 hónapban mindössze 3 db pályázat érkezett be a pályázatkezelőhöz, így a jelenlegi statisztikák alapján a pályázatra eddig összesen 76 db kérelem érkezett be összesen csaknem 1,6 milliárd forint támogatási igénnyel, míg a teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint, melyből a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 4,5 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 5,6 milliárd Ft

Bőven van tehát még lehetőség a pályázatra új kérelmet benyújtani, vélhetően ez a pályázati konstrukció kifut a rendelkezésre álló pályázati időszak végéig, 2019. márciusáig. Lássuk pontosan, kiknek és milyen fejlesztésekhez biztosít támogatási lehetőséget ez a pályázat.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik. 

A pályázatban támogatható tevékenységek:

• IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
• új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
• nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
• piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
• tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
• szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
• külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Jelenleg két aktív kutatás-fejlesztést és innovációt támogató pályázat is fut, bár az uniós forrásból támogatott GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú pályázat csak vidéken érhető el, a hazai forrásból megnyitott 2018-1.1.2-KFI kódszámú pályázat viszont – a szűkös uniós források kompenzálása végett - kifejezetten a Közép-Magyarország régióban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozásokat kívánja vissza nem térítendő támogatáshoz juttatni.

Mindkét pályázatról készítettünk egy rövid, közérthető összefoglalót, melyet az alábbi linkeken tud letölteni:

• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16)
• Kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatása (2018-1.1.2-KFI)

Sokakban kérdésként merül fel, hogy milyen egy ideális kutatás-fejlesztési projekt, amellyel jó eséllyel támogatáshoz juthat a vállalkozás, mi tekinthető pályázati szempontból innovatívnak, újszerűnek, egyedinek.

Arra már több bejegyzésünkben is felhívtuk a figyelmet, hogy innováció alatt a pályázatok többségében nem alapkutatásra kell gondolni. Innovációnak tekinthető a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett minden olyan tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveleteket kell érteni, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

De nézzünk most meg egészen konkrétan két olyan kutatás-fejlesztési projektet, mely korábban hasonló uniós pályázatokból valósult meg:

Az élelmiszeriparban tevékenységet folytató vállalkozások részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ún. „Annex lista" alapján hogyan, milyen konstrukció keretében, illetve egyáltalán juthatnak-e pályázati forráshoz?

Azok számára, kiknek idegen ez a kifejezés, az Annex 1 az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.

Ez köznapi megfogalmazásban annyit tesz, hogy amennyiben a vállalkozás élelmiszeripari feldolgozást végez, akkor a tevékenysége eredményeként előállított termék vámtarifaszám szerinti besorolása határozza meg, hogy az elsődleges termelésnek illetve feldolgozásnak minősül-e. Amennyiben az Annex I. lista szerinti besorolásba tartozik, akkor elsődleges feldolgozásról beszélünk, amennyiben nem, akkor másodlagosról.

A Széchenyi 2020 keretében megvalósuló fejlesztések során általános feltétel, hogy az alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgáló fejlesztési források felhasználása nem kapcsolódhat Annex I. kategóriába tartozó termék(ek) előállításához, ilyen jellegű fejlesztések kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokból támogathatók.

Tavaly, 2017 március 8-án indult az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztését, bevezetését és üzleti hasznosítását támogató GINOP-3.1.2-8.2.4-16 kódszámú felhívás beadási szakasza.

Az elmúlt csaknem 1 évben a pályázatra 73 db kérelem érkezett be összesen 1,5 milliárd forint támogatási igénnyel. A teljes rendelkezésre álló keret 10,1 milliárd forint.

A pályázaton kizárólag az IKT ágazatban működő  (főtevékenységként bejegyzet) cégek indulhatnak, amelyek rendelkeznek 1 teljes lezárt üzleti évvel és az árbevételük legalább 50%-a infokommunikációs tevékenységből származik. 

A pályázatban támogatható tevékenységek:

• IKT termékek és szolgáltatások ágazati specifikációja, testreszabása, továbbfejlesztése, tesztelése
• új IKT termék verziók és szolgáltatások kapcsán fejlesztői és tesztkörnyezet kialakítása, fejlesztői és felhasználói kézikönyvek elkészítése
• nemzetközi szakkiállításokon, konferenciákon, egyéb rendezvényeken (pl. termékbemutatókon, szoftverbemutatókon, B2B partnertalálkozókon) való részvétel
• piacra jutás támogatása (marketing tevékenységek, egyéb piacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele)
• tanácsadás igénybevétele, beleértve a szoftver és IT szolgáltatás lokalizációt (fordítás és honosítás) és a külpiaci megjelenést lehetővé tevő online fejlesztést (pl.: több nyelven elérhető)
• szerzői jogi, szabadalmi és iparjogvédelmi dokumentáció honosítása
• külpiaci tevékenységért felelős, belföldön foglalkoztatott munkatárs(ak) tevékenysége.

Egy jól kialakított, átgondolt IT infrastruktúra (hardver és szoftver) 15-45%-al képes növelni egy cég folyamatainak hatékonyságát 3-7 évente (iparág függő). Ez azt jelenti, ha egy vállalkozás rendszerei 3-5 évesek, akkor biztosan piaci hátrányban van azokkal a konkurensekkel szemben, akik fejlesztenek és ugyanazt a tevékenységet kevesebb élőmunkával és/vagy nagyobb árréssel képesek elvégezni.

A korszerűsített rendszerek tehát hozzávetőleg 6-24 hónapos megtérüléssel is kecsegtetnek, amennyiben megfelelő szakemberekre bízzák a projekteket és a kivitelezést.

A GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs fejlesztések és felhőalapú online üzleti szolgáltatások támogatása című pályázat forrásai lehetőséget biztosítanak most arra, hogy a vállalkozások ezen elavult eszközeiket, hardver és szoftver parkjukat le tudják cserélni.

Pályázni lehet helyben telepített saját szoftver vagy felhőalapú szolgáltatások bevezetésére de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

Milyen rendszerekre és megoldásokra lehet egészen pontosan pályázni?

Alig egy hónap múlva, 2018. február 28-án végleg bezár a GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat, amelynek keretében a hazai vállalkozások jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését valósíthatják meg részben vissza nem térítendő támogatásból, részben kedvezményes hitelből.

Mivel ez egy komplex pályázat, ahol számos feltételt kell összetett módon vizsgálni és ennek megfelelően kell a projekt tervet elkészíteni, a sikeres pályázat szakszerű elkészítése érdekében erre az 1 hónapra mindenképpen szükség van. Aki most nem jelentkezik pályázati tanácsadójánál, már egészen biztosan nem fog tudni eséllyel indulni a 50-500 millió Ft közötti vissza nem térítendő és a 25-250 millió visszatérítendő támogatásért.

A felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok

• amelyek rendelkeznek legalább kettő lezárt üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),
• amelyek, éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.

A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és önrészből tevődik össze, amelyek együttesen meghatározzák a projekt elszámolható összköltségét.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 500 millió forint. Az igényelhető kölcsön összege minimum 25 millió Ft, maximum 250 millió Ft.

A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kombinált hiteltermék keretében

A pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdéssel keressenek bennünket bizalommal.

A csapatépítés egy korántsem megszokott módjával ismerteti meg az Event Magazin olvasóit partnerünk, az Azure Ventures Zrt vezérigazgatója, Füzesi Tibor.

Ha Ön is szívesen nyit az újszerű HR fejlesztési trendek felé, keresi a nem mindennapi csapatépítő alkalmakat, ajánljuk figyelmébe a cikket, akár csak inspirálódásra is tökéletes.

A teljes cikket itt olvashatja el: EVENT Magazin 2017 december Azure Ventures

A jelenlegi statisztikák szerint lassan 2/3-nál jár a Gyakornoki Program pályázat keretében eddig megigényelt támogatás aránya, még 10 milliárd forintnyi keret vár a pályázókra.

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd Ft, melyre eddig 2616 db pályázat érkezett be, összesen 19,4 milliárd Ft támogatási igénnyel.

A gyakornoki program a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén egyrészt bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan kilenc hónapon keresztül, másrészt lehetőséget teremt segítő vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására és szükség esetén az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására is.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 900 000 Ft maximum 30 000 000 Ft. A támogatás maximális mértéke támogatási kategóriától függően az összes elszámolható költség 100 %-a.

December 6-ával rajtol a KKV-k adaptív technológiai innovációját támogató felhívás. Mielőtt legyintve félreteszi ezt a pályázati tájékoztatót, mondván ismét egy innovációs pályázat, amivel nem tud mit kezdeni, tekintsük át a pályázat alapvető céljait. Látni fogja, több lehetőség rejlik ebben a pályázatban, mint azt esetleg gondolná.

Jelen felhívás esetében innováció alatt a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 3. § 6. pontja alapján meghatározott innováció fogalmát, beleértve az adaptív innovációt értjük, tehát a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.

Az OSLO Kézikönyv alapján minimum elvárás az innováció vonatkozásában, hogy a vállalkozás termékeiben vagy eljárásaiban létrejövő változás a cég szintjén legyen új vagy jelentősen javított. Az Oslo Kézikönyv 103. szakasz vi. bekezdése kimondja, hogy többek között az eszköz- és szoftverberuházás szintén beletartozik az innováció fogalmába. A Kézikönyv három kapcsolódási típust határoz meg: nyílt információs források, tudás és technológia beszerzése (ld. 269. szakasz).

A Felhívás tehát olyan eszközök, immateriális javak beszerzését támogatja, amelyek a támogatást igénylő vállalkozásnál a támogatási kérelem benyújtásakor nem álltak rendelkezésre és beszerzésük révén a támogatást igénylő vállalkozásnál

• új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, vagy
• új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy csak azon projektek támogathatók, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia céljaihoz és szakosodási irányaihoz. 

A nemzeti vagy horizontális ágazati prioritások:

• Egészséges társadalom és jólét;
• Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák;
• Tiszta és megújuló energiák;
• Fenntartható környezet;
• Egészséges és helyi élelmiszerek;
• Agrár-innováció;
• Infokommunikációs technológiák és szolgáltatások;
• Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet.

Intelligens technológiák:

• fotonika, lézertechnológia
• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
• bionika
• nem gépipari fémfeldolgozás
• elektronika és félvezető-technológia
• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj, földgáz)
• korszerű csomagolástechnikai technológiák
• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
• építőipar (építőanyag-technológiák)
• textilipar
• fa- és bútoripar
• logisztika
• kulturális és kreatív ipar

Nem támogatható az a vállalkozás, amelynek fejlesztendő tevékenysége nem a Felhívás 2. számú mellékletében található TEÁOR számok alá tartozik : 2. számú melléklet

Kutatás-fejlesztési pályázatok esetében az egyik legnehezebb feladat annak eldöntése, hogy az adott fejlesztésünk egyáltalán kutatás-fejlsztésnek minősül-e, vagy sem, illetve azon belül egészen pontosan milyen tevékenységi besorolást kaphat. A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak, ráadásul a kutatás-fejlesztésen belül is megkülönböztetünk 3 eltérő tevékenységtipust.

Tapasztalataink alapján amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

Ne felejtsük el, hogy miközben világviszonylatban a KKV-k az összes K + F kiadások mindössze 15-20%-át adják, ők fejlesztik ki a legfontosabb tudományos-technológiai újdonságok 65-70 %-át! Sajnos hazánkban a KKV szféra körében még mostanság is nagyon gyenge az innovációs kultúra, a vállalkozók többsége kizárólag új gép vagy műszer beszerzésében látja elérhetőnek a vállalkozása versenyképességének javítását.

Most, hogy a pályázati lehetőségek egyre szűkülnek, nem szabad elmenni a kutatás-fejlesztési pályázatok mellett, mert bár a feltételrendszer valóban szigorúbb egy kapacitásbővítő pályázaténál, egy K+F pályázatban sok esetben jobb feltételekkel és kisebb "versenyben" kell megmérettetnie magát a cégnek.

Lássuk ezért, mit kell tudni a kutatás-fejlesztési tevékenységek lehatárolásáról:

Igen, november 20-a egy fontos dátum lesz azoknak, akik innovatív fejlesztésben gondolkodnak. Egy nemrégiben megjelent módosító közlemény értelmében ugyanis ez lett a vállalati K+F pályázatok következő és egyben utolsó előtti határnapja. A pályázatot ezt követően legkésőbb 2018. február 28-án végleg lezárják. De hogy mit is jelent ez az Ön esetében pontosan?

Azt jelenti, hogy most még egészen biztosan túligénylés nélkül mehet be a pályázata, míg ezzel szemben, ha az utolsó körre hagyja a pályázat beadását, ott már bizony lesz miért izgulnia. Talán nincs annál dühítőbb, mint egy jól kidolgozott pályázattal éppen hogy lecsúszni a keretről.

Az elnyerhető támogatás összege nem kevés:

• vissza nem térítendő támogatás formájában minimum 50 millió forint, maximum 500 millió forint;
• kölcsönként minimum 25 millió Ft, maximum 250 millió Ft.

A pályázaton azok a mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok indulhatnak, amelyek

• rendelkeznek legalább 2 lezárt üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele, valamint
• éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.

A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kombinált hiteltermék keretében

A pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdéssel keressenek bennünket bizalommal.

Egy mai közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című (GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú) felhívás az alábbiak szerint:

• A következő értékelési határnapot 2018. február 15-ről előrehozták 2017. november 20-ra.
• A pályázatot 2018. február 28-án végleg lezárják, az lesz az utolsó értékelési határnap.
• Könnyítettek a pályázók körének feltételrendszerén, azok is pályázhatnak, ahol az éves átlagos statisztikai állományi létszám a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt (korábbi 3 helyett).
• Megemelték a visszatérítendő támogatás előlegének mértékét is 75%-ra, így az a vissza nem térítendő támogatással megegyező arányú.

A változások jegyzékét itt tudja megtekinteni: Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében – változások jegyzéke

A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kombinált hiteltermék keretében

2017 augusztus 29-én módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című (GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú) felhívás.

A legfontosabb módosítás, hogy a felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre a vissza nem térítendő támogatás és kölcsön vonatkozásában igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt vissza nem térítendő támogatás 75%-a és a kölcsön 50%-a lehet.

Ezen felül további könnyítés, hogy a kölcsön előtörlesztése a Projekt Megvalósulásának (Projektmegvalósítás Befejezésének) Időpontját követően megengedett. Az elvárt fedezettség mértéke pedig a befogadási értékekből számítva a tőkekitettség 50%-a.

Arra is fontos odafigyelni, hogy igénybe vett szolgáltatás (a szolgáltatás tárgyától függetlenül) esetén kötelező csatolni a szolgáltatást nyújtó szervezet nyilatkozatát az utolsó teljes, lezárt üzleti éves statisztikai állományi létszámára vonatkozóan (amennyiben releváns). – mindez azt is jelenti, hogy a már beadott pályázatoknál majd hiánypótlásban az ajánlatokat szükséges lesz kiegészíteni.

Hamarosan ismét igényelhető lesz kamatmentes hitel új, vagy használt tárgyi eszköz beszerzésre, immateriális javak beszerzésére, ingatlan építésre (átalakításra, bővítésre, felújításra), vagy akár ingatlanvásárlásra is a "Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram" keretében.

Kitűnő lehetőség ez a vissza nem térítendő pályázatokból kiszoruló vállalkozásoknak, hiszen a GINOP 8.3.1-16 és a VEKOP 1.2.3-16 pályázatok kedvező feltételekkel, visszatérítendő támogatást nyújtanak, gyakorlatilag kamat- és költségmentesen beruházásaik széles körére.

A HITELPROGRAM CÉLJA

A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés, illetve a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtése és bővítésének támogatása megnevezésű beruházási prioritás keretében megvalósuló Hitelprogram, melynek egyedi célkitűzése a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó KKV-k versenyképességének fejlesztése a KKV-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása révén. A Hitelprogram célja a Mikro-, Kis- és Középvállalkozások olyan Beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.

HITEL ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

Hitel összege: Min. 1 M Ft – Max. 600 M Ft

Kamat: 0 %/év

A Saját Forrás minimálisan elvárt mértéke: a Projekt elszámolható költségének legalább 10%-a – kivéve használt gépjármű beszerzés, ahol minimum 20 %.

Projekt megvalósításának határideje: Kölcsönszerződés megkötését követő 24 hónapon belül be kell fejezni, amely határidő indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható.