Rapcsák Dániel

Rapcsák Dániel

A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Külgazdasági szakán Európai Üzleti Tanulmányok szakirányon szereztem első közgazdász diplomámat, amelyet kiegészítettem a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint Európai Uniós pályázati szakmenedzser képesítést is szereztem. Angol és francia nyelvtudásomat anyanyelvi területeken végzett hosszabb-rövidebb tanulmányaim során is fejlesztettem.

Az uniós támogatási rendszer magyarországi intézményrendszerében kezdtem munkámat, az előcsatlakozási időszakban Irányító Hatóságnál szerezve tapasztalatot, amelyet ezután négy éven keresztül Közreműködő Szervezetnél gyarapítottam a pályázatok értékelésében és megvalósulásának nyomon követésében való részvétellel.

2008-ban csatlakoztam a Vanessiához, és ez idáig nagyjából 400 pályázat elkészítésében működtem közre. 2013 októbere óta töltöm be a Vanessia Kft. egyik ügyvezetői pozícióját, amelyben elsősorban a tanácsadók szakmai fejlődéséért vagyok felelős.

Szakterületeim: üzleti informatika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, kutatás-fejlesztés.

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/115       (+36 20) 400-4413       daniel[kukac]vanessia.hu

 

Mint ahogy arról néhány hete már mi is beszámoltunk, május 20-ától megkezdte a Magyar Fejlesztési Bank az első, 0%-os kamatozású európai uniós hiteltermék, a Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitel értékesítését.

A Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Célú Hitelprogram, összesen 44 milliárd forintnyi kerettel indult és a vállalkozások számára - köztük olyanok számára is, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból - 0%-os kamattal lesz elérhető.

Az elmúlt napokban további feltételek tisztázódtak a hitelprogramról, ezért néhány pontban összefoglaljuk a leglényegesebb részleteket:

  • A hitel fedezetéül alap esetben a megvásárlásra kerülő eszköz, épített, vagy megvásárolt ingatlan szolgál majd, azonban az alábbi feltételekkel számolni kell
    • új eszköz beszerzése esetén a hitel fedezetére valószínűleg elég lesz a mevásárolt eszköz;
    • használt eszköz esetén is elegendő lehet fedezetként maga az eszköz, azonban elképzelhető, hogy pótlólagos fedezetre is szükség lesz;
    • ingatlan beruházás esetén nem a bekerülési érték a mérvadó, hanem minden esetben értékbecsléssel határozzák meg a piaci és fedezeti értéket, így előfordulhat, hogy maga az ingatlan mégsem elegendő fedezetként (építés után kevesebbet ér az ingatlan mint a bekerülési értéke) és ilyen esetben is pótlólagos fedezetre lesz szükség.
  • A beruházási projekt akár 10% önrész mellett is finanszírozható, azonban az önrész összegét a projekt elején fel kell használni, azaz el kell költeni.
  • Az összköltség 30%-ig forgóeszközt is el lehet számolni, ezért tekintettel a rendkívül kedvező finanszírozási formára érdemes ezt a lehetőséget kihasználni és a projektet - függetlenül annak jellegétől - kiegészíteni forgóeszköz beszerzéssel.
  • A hitel folyósítása minden esetben számla ellenében történik, ezzel kapcsolatban az alábbi fontos feltételeknek kell megfelelni:
    • A pénzügyi teljesítést nem kell igazolni, a folyósításhoz elegendő a számla. Ha a hitelfelvevő még nem rendezte a számlát, az összeget a szállítónak utalják, amennyiben a számla értéke már kifizetésre került, úgy a hitelfelvevőnek utalják a hitel összegét.
    • A folyósításkor 180 naptól nem régebbi számlát finanszíroznak így elvileg benyújtás előtti is lehet maga a számla, de ezzel óvatosan!
    • Lejárt számlát nem finanszíroznak ezért a fizetési határidőket úgy kell meghatározni, hogy a döntésre és a folyósításra is maradjon idő.
    • Előlegszámlát csak 20%-ban finanszíroznak
  • A hitelbírálatnál a vállalkozás árbevétele elvileg nem számít, a fedezet az, amely lényeges a pozitív hitelminősítés szepontjából.
  • A megvalósításra - jelenlegi információink szerint mindössze 12 hónap áll rendelkezésre a szerződéskötéstől számítva, ugyanakkor jelenleg is egyeztetés zajlik ebben a kérdésben és elképzelhető a 24 hóapos megvalósítási határidő is.

Az új szaktanácsadói rendszer lényege, hogy a jövőben a közbeszerzési eljárások során kötelező jelleggel felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót kell megbízni, aki segíti, hogy szakszerűen, a jogszabályoknak megfelelően, biztosítva az átláthatóságot folytassák le a közbeszerzési eljárásokat.

Május 25-én este már meg is jelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter  erre vonatkozó 14/2016. (V. 25.) MvM rendelete a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadói (FAKSZ) tevékenységről. A mostani FAKSZ-rendelet a kihirdetését követő harmincegyedik napján, azaz június 26-án lép hatályba.

A tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény értelmében tehát kötelező FAKSZ bevonása a közbeszerzési eljárásba értékhatártól függetlenül, ha az részben vagy egészben európai uniós forrásból valósul meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég, vagy egy önkormányzat olyan közbeszerzési eljárást folytat le, amiben akárcsak egyetlen eurónyi támogatás van, akkor igénybe kell vennie egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót.

2016 februárjában jelent meg a pályázati felhívás, amelynek keretében 2016 decemberétől 100%-os támogatás igényelhető rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetéséhez.

A pályázat elsődleges célja a vállalati munkaszervezési kultúra javítása, a rugalmas munkaszervezési formák (atipikus foglalkoztatási formák, rugalmas munkaszervezés) elterjesztése, valamint a munka és a magánélet összehangolása. Ennek érdekében a munkáltatók számára olyan támogatás igénylésére nyílik lehetőség, mely magában foglalja a rugalmas foglalkoztatás megvalósításához szükséges előzetes átvilágítást, szervezetfejlesztési tanácsadást, illetve az új foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok, valamint új pozíciók bevezetéséhez kapcsolódó költségek ellentételezését.

A pályázat egyik lényeges pontja, – és ebben jelentősen eltér a korábbi pályázati ciklus hasonló konstrukciójától - hogy az idei felhívás keretében kizárólag a GINOP-5.3.1.-14 projekt során már átvilágított vállalkozások igényelhetnek támogatást.

Így, bár a pályázatok benyújtására csak 2016 decemberétől lesz lehetőség, nagyon fontos, hogy akik szeretnének indulni a pályázaton, már most cselekedniük kell, első lépésben, már most fel kell kérniük egy, a GINOP-5.3.1.-14 projektben résztvevő szakértő szervezetet a vállalkozás átvilágítására. A GINOP-5.3.1.-14 projekt nyertes konzorciumai ezt az átvilágítást ingyenesen biztosítják. Támogatást csak az átvilágítást követően és az átvilágítás során meghatározott tevékenységekre lehet igényelni.

Május 20-ától országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank az első, 0%-os kamatozású európai uniós hiteltermék, a Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Hitel értékesítését.

Az MFB új működési modellt dolgozott ki a visszatérítendő források kihelyezésére, a modell „legfontosabb újdonsága, hogy a közvetítő helyett az uniós programszámla viseli a hitelezési kockázatot, így a vállalkozások olyan kedvező feltételekkel juthatnak forrásokhoz, amelyre Magyarországon még nem volt példa.

A májusban induló Mikro, Kis- és Középvállalkozások Versenyképességének Növelése Célú Hitelprogram, összesen 44 milliárd forintnyi forrás, 0%-os kamattal lesz elérhető a vállalkozásoknak, köztük olyanoknak is, amelyek eddig kiszorultak a finanszírozásból."

Lássuk a részleteket!

  • A felvehető hitel összege minimum 1 millió, maximum 600 millió forint lehet, jellemzően kapacitásbővítésre, beruházásra és kapcsolódó készletfinanszírozásra.
  • A hitel kamata 0%
  • A hitel futamideje maximum 15 év, eszközvásárlás esetén 5 év, és igény esetén 12 hónap rendelkezésre tartás kérhető, illetve 12 hónap türelmi idő a tőketörlesztéseknél. Nincs előtörlesztési díj!
  • A hitelből lehet olyan eszközöket is vásárolni, ami a GINOP pályázatokból ki volt zárva (kishaszon gépjármű, hűtőkamra, építés)
  • Használt eszköz beszerzését is lehet a hitelből finanszírozni!
  • A hitel összegének 30%-a fordítható forgóeszközre
  • Jelenlegi álláspont szerint a hitel nem használható nyertes GINOP pályázatok önrészének finanszírozásáéhoz , bár ezzel kapcsolatosan jelenleg is viták zajlanak
  • A hitelt folyósító bankok, a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma, akik vállalták, hogy saját fiókhálózatukon belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetítik az uniós hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékeket.

Május második felében Budapesten és a megyei jogú városokban 26 MFB Pont kezdi meg működését, december végéig pedig a hálózat folyamatos bővülése mellett összesen 442 db MFB Ponton fogadják a vállalkozásokat.

Az év hátralévő részében további hitelprogramok indulása várható, egyebek mellett kutatás-fejlesztés, innováció támogatására, termelési kapacitások bővítésére.

A hitelprogrammal kapcsolatos bármilyen kérdéssel, problémával forduljanak hozzánk bizalommal. Segítünk eligazodni a hitelprogram összetett feltételrendszerében, igény esetén szakszerű tanácsadással támogatjuk Önt a hitelrendszer által támasztott kritériumoknak való megfelelésben, a pályázatokkal való összehangolásában, de akár a teljes ügyintézést is szakértő kollégáinkra bízhatja.

Megjelent a mai Magyar Közlönyben a  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) átdolgozott idei pályázati menetrendje.  A módosított menetrend szerint néhány új pályázati felhívás is várható idén, illetve a pályázati menetrendben korábban már nevesített pályázatok közül többnek a keretösszege is jelentősen bővül. Az is egyértelművé vált azonban, hogy számos, az év elejére ígért pályázatot a csúszások miatt most csak több hónappal későbbre ígérnek.

Nehéz értelmezni az új menetrendet, mivel a Közlöny kizárólag a változásokat mutatja be, de megpróbáltuk összefoglalni a legfontosabb változtatásokat:

Korábban a GINOP pályázati menetrendben nem szerepelt, vagy felülírt új pályázati felhívások:

Ahogy korábban a Portfolio cikke alapján beszámoltunk róla, még áprilisban újabb GINOP pályázatok megjelenésére lehet számítani, megjelenik többek között az Ipari Parkok fejlesztésének támogatása (GINOP-1.2.4), a Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása (GINOP-1.3.2.), illetve a Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása (GINOP-1.2.5.) felhívás is, amelyek részleteiről majd a hivatalos pályázati oldalon olvashatunk. Mi azonban most összeszedtük a pályázatokkal kapcsolatos eddig rendelkezésre álló legfontosabb információkat és  feltételeket.

1. Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása (GINOP-1.2.5.)

A Felhívás korábban már megjelent, azonban a beadási időszak előtt felfüggesztésre került.

Keretösszeg: 6 milliárd Ft

Támogatás összege: minimum 25 millió Ft – maximum 100 millió Ft

Pályázók köre: mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások is, akiknek főtevékenysége a korábbiakban is logisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódott.

Tevékenységek, melyekre a támogatás igényelhető:

  • Alapinfrastruktúra bővítés, korszerűsítés és ingatlan beruházás
  • Logisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó új eszköz beszerzése
  • Információs technológiai-fejlesztés
  • Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
  • Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások

Április-május a cégeknél az előző évi beszámoló készítésének időszaka ám sok cégvezetőben nem tudatosodik, hogy pályázati szempontból adott esetben milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha ezt a feladatot nem szakértő bevonásával végzi.

A 2014-20-as időszak felhívásai szinte kivétel nélkül tartalmazzák azt a kritériumot, hogy nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére akinek, vagy amelynek a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent.

Igen, a jelenlegi kormányzati tervek szerint nyáron várható a vállalatirányítási rendszerek kialakításához kapcsolódó komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatására szolgáló pályázati kiírás. A rendkívül régóta várt pályázati lehetőség – hiszen több mint 3 éve nem volt a vállalkozásoknak lehetőségük ilyen irányú fejlesztéseikhez támogatást igényelni – több elemében megújul a korábbi vállalati folyamatmenedzsment támogatására szolgáló GOP pályázattípusokhoz képest.

Az eddigi gyakorlat mellett – miszerint a vállalkozáson belül történő üzleti informatikai megoldások bevezetésének támogatására telepített szoftver alkalmazások beszerzési költségeit lehet elszámolni – új elemként jelenik meg a hasonló funkcionalitású rendszerek felhőalapú online szolgáltatás keretében történő bevezetésének lehetősége.

Várhatóan pályázni lehet majd külön bármelyik fenti megoldás keretében történő fejlesztés típussal, de azok kombinálásaként előálló hibrid megoldásokkal is (saját szoftver és bérelt szolgáltatás).

Szintén új elemként jelenik majd meg az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a konstrukció keretében kombinált formában nyílik lehetőség vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás (kamatmentes hitel) igénylésére.

Pályázat célja

A felhívás alapvető célja a baromfitartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti számának növelése és a hozzáadott érték termelésének fokozása új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatása révén.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a fenti fókuszterületi megosztás szerint 19,86 Mrd Ft. A támogatott projektek várható száma: 400 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.

A GINOP-2.1.7-15 kódszámú pályázati felhívás, melynek címe „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” első értékelési határnapja 2016. február 29, ami azt jelenti, hogy az eddig a napig benyújtott pályázatokat értékelik első körben.

Az előzetesen felmért igények alapján nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a kiírásra rendelkezésre álló keretösszeg ebben az első körben ki fog merülni, tehát a fenti dátum egyúttal magának a pályázati konstrukciónak minden bizonnyal a végső benyújtási határideje is lesz.

Mivel egy K+F pályázat összeállítása időigényes és aprólékos feladat, lényegében most van az utolsó alkalom, hogy belevágjon. Ha tehát cégének vannak termékfejlesztési tervei, ötletei, javaslom, hogy keressen meg bennünket elérhetőségeink bármelyikén, hogy megvizsgálhassuk, fejlesztési elképzelése valóban megfelel-e a pályázati felhívásnak és adott esetben segíthessük a projekt szakszerű összeállításában, valamint a pályázat elkészítésében.

Megjelent a Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, azaz megjelent a 2016. évi GINOP menetrend. Lássuk a részleteket:

1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

Minden év elején egy nagyon lényeges mérlegelési lehetősége adódik a vállalkozásoknak, mellyel azonban csak nagyon kevesen élnek, holott pályázati szempontból igen jelentős előnyök is származhatnának alkalmazásából, míg ennek elmulasztása jelentős hátrányt is okozhat ebben a jelenlegi kiélezett pályázati versenyben. Nézzük, miről van szó pontosan:

Arról, hogy van néhány hónap az évben, egész pontosan január 1 és május 31 között (a gazdasági társaságok többségénél), amikor a cégvezetésnek választási lehetősége van, melyik évét kívánja a pályázatban bázisévként alkalmazni. Mindez a számviteli törvény alapján teljesen szabályos eljárása a könyvviteli zárásnak, mégis sok cégvezető és tanácsadó figyelmét is elkerüli. A következőkben néhány példán keresztül megmutatom azt is, milyen kiaknázatlan lehetőség ez bizonyos cégek számára.

De lássuk először a szakmai tudnivalókat!

A napokban megjelent öt Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatához kacsolódó monitoring tájékoztató is, többek között Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatására kiírt GINOP-1.3.1-15 pályázat és a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására kiírt GINOP-2.1.1-15 pályázat vonatkozásában is.

A monitoring tájékoztató vagy útmutató a támogatott projektek fenntartási időszakban felmerülő kötelezettségeket tartalmazza, és bár a legtöbb pályázó még csak vár a pályázati döntésre, érdemes már most áttekintenünk, milyen lényeges feltételekre kell majd felkészülni a 3-5 éves fenntartási időszakra vonatkozóan, ha pályázata zöld utat kap:

Naponta mintegy 1.700 olyan közbeszerzési felhívás jelenik meg az Európai Unió országaiban, amelyen a magyar cégek ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt, mint a kiíró országából, vagy egyéb uniós országból érkező jelöltek. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások csak elenyésző számban indulnak ilyen közbeszerzési eljárásokon, alig 2%-ra tehető ez az arány. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, mi ennek a legfőbb oka és milyen lehetőségek állnak a hazai KKV-k rendelkezésére, amellyel könnyebben, gyakrabban és jobb esélyekkel indulhatnak a nemzetközi közbeszerzési felhívásokon.

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 18%-át teszi ki.

Az EU - annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára - harmonizált minimumszabályokat alkotott, melyeket a közbeszerzésekre vonatkozó különböző irányelvek rögzítenek. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett előírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget, úgynevezett uniós/közösségi értékhatárt, hiszen ezek a nagyobb értékű közbeszerzések feltehetően más EU-országok vállalkozásainak érdeklődésére is számot tartanak.

2015. november 1-től hatályba lép az új 2015. évi CXLIII. évi közbeszerzési törvény (új Kbt.), amely lényeges változást hoz az uniós pályázatok vonatkozásában is, mivel az új törvény értelmében a pályázók/kedvezményezettek jóval szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során. Lássuk, pontosan miről szól a módosítás:

Leglényegesebb változás a szabályozásban, hogy a korábbi Kbt.-vel szemben, amely támogatás %-hoz és a beszerzés értékéhez kötötte a közbeszerzési kötelezettséget, az új törvény alapján 2015. november 1-től az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések, építési beruházások (kivéve mélyépítés és középület kivitelezés) vonatkozásában a támogatás összeg a mérvadó.

Az új Kbt. alapján, ha a beszerzés tárgya nem mélyépítési munka, illetve középület építése és a kapcsolódó szolgáltatás megrendelése – az alábbi szabály vonatkozik az EU és/vagy a magyar állam által támogatott projektekre az olyan támogatottak esetén, akik egyébként nem tartoznak a Kbt. hatálya alá (építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén egyaránt):

A támogatott beszerzés vonatkozásában közbeszerzés kötelezett az az egyébként nem ajánlatkérőnek minősülő szervezet (magáncég, illetve nonprofit szervezet), amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását egy ajánlatkérőnek minősülő szervezet (ilyen pl. az állam is) legalább 25 millió forint összegben közvetlenül támogatja.