Az új pályázati elektronikus ügyintézés első tapasztalatai

„Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd"

Éppen 8 hónapja, hogy elindult a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetővé tevő informatikai rendszer, a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer), azaz a pályázati ügyintézés elektronikus felülete, és bár nem lehet azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban olyan sok lehetőség adódhatott a használatára, a napokban beadható új pályázatok kapcsán érdemes lenne egy gyors értékelést végeznünk a konkrét tapasztalataink alapján.

Nagyon nehéz volt a start

A tavaly év végi indulást követően nem volt könnyű dolga a pályázóknak és szakértő tanácsadóiknak sem. A pályázati internetes felület akadozott, használata nehézkes volt és lassú. Előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden pályázó, nem volt aktív regisztrációja olyan pályázónak, aki már korábban nyújtott be pályázatot, a rendszer gyakran a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani.

A kezdeti regisztrációs nehézségek talán mára csökkentek, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy az új pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

Az ügyfélszolgálat munkatársai sajnos sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját.

 De ne csak kritizáljunk!

Bár valóban, az új rendszernek vannak hibái, azért rengeteg pozitív fejlesztés is megvalósult, mely valóban a pályázók érdekeit szolgálják, vannak már megtett intézkedések, amelyekből további kedvező változások rajzolódnak ki és a jelenlegi nehézségek pedig tapasztalt tanácsadók segítségével viszonylag könnyen kiküszöbölhetőek.

Ilyen pozitív és üdvözlendő fejlesztés többek között, hogy az új rendszerben már vannak olyan beépített ellenőrző és összegző mechanizmusok, amelyek segítik a munkát, a korábbihoz képest inkább felhasználóbarát megoldást nyújtanak.

Javítja a kezelhetőséget, hogy egy helyen elérhetőek az adott pályázó támogatási kérelmei, illetve könnyebbséget jelent a pályázók számára, hogy a köztartozásmentes kedvezményezettek nem kötelesek biztosítékot nyújtani, mivel ez eddig jelentős problémát és/vagy költséget jelentett a résztvevőknek.

Korábban mindig szükséges volt a kitöltő program telepítése ahhoz, hogy dolgozni lehessen egy adott pályázaton, most már elegendő az online elérhetőség, így ez is csökkenti valamelyest az adminisztratív terheket, de összességében elmondható, hogy az új pályázati rendszerben nemhogy csökkentek volna, de nőttek az adminisztratív terhek a korábbi ígéretektől eltérően.

3 árajánlat beszerzése nehezíti/lehetetleníti el a pályázók helyzetét

Az adminisztratív terhek egyik legsarkalatosabb pontja, hogy az új szabályozás szerint minden költségtétel alátámasztására 3 független ajánlattevőtől kell árajánlatot kérni, aminek "sokszor az életszerűsége is minimum megkérdőjelezhető", hiszen rendkívül gyakori az olyan típusú eszközök beszerzése, amelyeknél nem létezik három forgalmazó, vagy akadnak olyan esetek, amikor olyan egyedi gépekről van szó, ahol nem lehet összehasonlítani több szállító ajánlatát.

Arról nem is beszélve, hogy a gyártmányok között jelentős minőségi, mögöttes szolgáltatásbéli és persze árkülönbözet lehet. Azaz nem feltétlenül a legolcsóbb a legjobb választás: az élet egy másik területéről kiragadott példán keresztül szemléltetve nehéz összehasonlítani pusztán árajánlat alapján egy Suzuki és egy Mazda gépkocsit annak ellenére, hogy például mindkettő japán gyártmány és eljuttatja az utasát A-ból B-be.

Összefoglalva a pályázatkészítés adminisztrációs része nehezebb lett, a kitöltő program bonyolultabb, a beszerzendő dokumentumok száma növekedett, emellett a 30 napos csúsztatással rajt vezényszóra induló pályázat benyújtás is von némi kivetnivalót maga után. Emlékezzünk csak a tavaly novemberi kis kerettel megnyitott pályázatokra, ahol az első 100 pályázó között bizonyosan csak az Internet sebességük tett különbséget.

Hasznos újítás lenne a pályázati menetrend, ha nem késne rendszeresen, mint a debreceni gyors

„A kormány minden évben elfogad egy tervet, mely hónapra pontosan megadja, hogy milyen fejlesztési programok jelennek meg, így a vállalkozások kiszámítható módon készülhetnek a pályázatokra."

A Kormány 2015 március végén valóban közzétette első 2015-évi GINOP pályázati menetrendjét, de azóta is szigorúan tartja magát a legalább 2 hónapos csúszáshoz.

A mostani helyzetnél az is jobb lenne, ha a kormányzat bejelentené, hogy csak jövőre tudják elindítani a pályázati dömpinget, ám akkor ténylegesen el tudna indulni a pályáztatás. Nincsenek kielégítő publikus pályázati információk, így a cégek nehezen tudnak tervezni.
Égetően szükséges ezért az intézményrendszer jelentős fejlesztése, hiszen igen kevés ideje van a szakemberállomány, humánerőforrás kapacitások optimalizálására az új időszak felfutásáig. Fontos látni, hogy jól működő intézményrendszer nélkül nincs hatékony fejlesztéspolitika, minden erre fordított forint többszörösen megtérül a hatékony "pénzosztáson" keresztül.

A 2014-2020-as unós pályázati ciklus és az eredményes projektmegvalósítás legfontosabb szempontjai, hogy a kiválasztási módszertanban a transzparencia és az objektivitás kapja a legnagyobb hangsúlyt, az intézményrendszer tudja tartani a rá vonatkozó eljárásrendi határidőket, és legyen működő jogorvoslati rendszer az esetleges tévedések kiköszörülésére. Ezek hiányában nem beszélhetünk sikeres pályázati rendszerről.

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.

https://www.high-endrolex.com/33