Hatalmas lehetőség előtt áll Magyarország az energiahatékonysági beruházások segítségével, hiszen tud közeledni az ország az EU-s vállalások felé, miközben mindez a pályázóknak is jó, mert csökken az energiaszámlájuk - foglalta össze az energetikai jellegű uniós pályázatok üzenetét a Portfolio Uniós Források konferenciáján Miklós István, a Vanessia Kft. szakmai igazgatója.

Miklós István többek között az alábbiakról beszélt előadásában:

• Magyarország az alábbiakat vállalta az EU irányába energiahatékonysági és megújuló szempontból: 2020-ra a megújuló energiák részarányra 13%-ra nő az uniós előírás szerint, de itt Magyarország túlvállalást fogalmazott meg (14,65%-ot vállaltunk, de ettől egyelőre nagyon messze vagyunk még); emellett 2020-ra 20%-os energiahatékonysági megtakarítást ígértünk
• 2030-ra mindkét területen 27-27% az EU-s cél (nem hivatalos), így tehát mindez a következő másfél évtizedben is fontos feladatokat ró a cégekre, illetve a pályázati rendszer szereplőire is.
• Ezzel együtt fontos az is, hogy a 2014-2020-as ciklusban a célok elérését több mint 1300 milliárd forintnyi EU-forrás segíti, amelynek két fő célja van: saját energiafelhasználás kiváltása és az energiatermelés. Utóbbira azonban kevesebb forrás áll rendelkezésre (KEHOP-források - elsődlegesen megújuló, napelem, nagyrészt kiemelt források, nem a leghatékonyabbak, illetve a kkv-k által igénybe vehető energiahitel).
• A saját energiafogyasztás csökkenését több pályázati lehetőség is segíti attól függően, hogy mely kedvezményezetti körről beszélünk
• Több kedvezményezetti kör számára elérhető a kombinált és visszatérítendő források (energiahatékonyság és megújuló energia), emellett a kkv-k számára a kombinált GINOP és VEKOP források, (91,53 milliárd illetve 11,76 milliárd), az önkormányzatok számára pedig a TOP források (321 és 322), 92,86 milliárd
• A központi költségvetési szervek és központi régiós önkormányzatok számára a KEHOP források (5. prioritás összesen: 961 milliárd), ezenkívül Vidékfejlesztési Programbeli források is vannak (településképet meghatározó épületek fejlesztése, VP-67411): 26,88 milliárd forint összegben, továbbá a lakosságnak április 24-én nyílnak meg a tisztán hitelből álló konstrukciók: a nulla százalékos hitel 105,2+10 milliárd forint keretösszeggel.