A pályázati dömpingről szólt az Uniós Források konferenciáján tartott panelbeszélgetés a Vanessia Kft. részvételével

Csütörtökön, az Uniós Források konferenciája keretében került sor egy panelbeszélgetésre, amelyen Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezetője is résztvevő volt Váczi Dávid (Budapest Bank), Monszpart Zsolt (NKFIH), Karsai Tamás (NGM), Essősy Zsombor (MAPI), Weinhardt Attila (Portfolio) mellett.

A panelbeszélgetés témája a pályázati dömping volt.

Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese többek között arra hívta fel a panelbeszélgetés során a figyelmet, hogy a Hivatal új elvárásokat alakított ki a pályázókkal szemben a 2014-2020-as uniós pályázatoknál, illetve az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai véleményadás során. Most már az az elvárás, hogy értelmes projekteket nyújtsanak be a pályázók, megfelelő költség alátámasztással és kellő verseny során alakuljanak ki a győztesek, illetve az, hogy ki kap a pályázatához szakpolitikai véleményt és ki nem. Sokaknak új ez az elvárási lista és az elutasítottság miatt sokakban van sértődöttség, de ezt a változást mindenkinek meg kell értenie - emelte ki.

Elismerte egyúttal, hogy a cégek által kiemelten figyelt K+F+I pályázatok (GINOP-2.1.1 és GINOP-2.1.7) eredményhirdetésénél valóban jelentős a csúszás, ez sajnálatos, de ehhez a Hivatalnak nincs köze, hiszen ők csak a pályázat benyújtásához szükséges szakpolitikai véleményt adták, az értékelések az új állami pályázatértékelői rendszer felállításának időigénye miatt csúsztak el. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a GINOP-2.1.7-15-ös prototípus-fejlesztési pályázat eredményhirdetése, amelyet közel 2700 cég vár, Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkára azt mondta: lényegében a kihirdetés előtt állunk, egy héten belül elkezdhetik kipostázni az eredményeket a cégeknek.

Elmondása szerint a 2700 benyújtott pályázatból több százat ki kellett zárni jogosultsági feltételek nem teljesítése miatt, illetve a második szakaszban beérkezett pályázatokkal sem tudtak érdemben foglalkozni a korlátozott támogatási forrás miatt. Jelzése szerint eddig kb. 800 értékelést készített el az állami projektértékelői rendszer, amelyből arányaiban mintegy 35% fog nyerni (közel 300 cég), 40% nem kap támogatási döntést, illetve a fennmaradó értékeléseket vissza kell még küldeni újbóli értékelésre (a két értékelés közötti jelentős eltérés miatt). Amint megírtuk: a legutóbbi GINOP Éves Fejlesztési Keretben 45 milliárd forintra emelkedett ennek a pályázatnak a támogatási keretösszege és Karsai azt mondta, hogy vizsgálatuk szerint várhatóan 26 pont feletti pályamunkák nyertek, amelyekkel a keret várhatóan kitölthető. Hangsúlyozta, hogy a prototípus pályázat lassú eredményhirdetése nem rajtuk múlt, hiszen amint kijönnek az eredmények az állami értékelői rendszerből, ők gyorsan reagálnak és megszületnek a támogatói, illetve elutasítói döntések.
Háromszáz magyarországi cég kap örömhírt a következő egy hétben

Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezetője az elmúlt hónapokban megjelent kombinált termékek (hitel és vissza nem térítendő támogatás együtt) kapcsán azt emelte ki: összességében nagyon jó irányba mutatnak ezek, de vannak nehézségek a lehívásuk terén ("kell rajtuk csiszolni"), a K+F-es pályázatok feltételrendszere szerinte összességében túlságosan szigorúra sikeredett és összefogást sürgetett, hogy a forrásokhoz való hozzáférés javításában a rendszer szereplő együtt tegyenek lépéseket.

Hasonlót sürgetett Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője is. Ő az MFB Pontok hálózatának egyik üzemeltető bankja szemszögéből is azt mondta: valóban jók a termékek, de egyrészt segíteni kell az ügyfeleknek megértetni a hitelekkel járó pontos pénzügyi feltételrendszert (fedezeti elvárások, stb.), másrészt fontos, hogy ne csak közvetítsék ezeket a termékeket, hanem az esetleges hiányosságaik kiküszöbölésére tegyenek is javaslatokat.

Essősy Zsombor, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója azt a kérdést vetette fel, hogy mit fognak tudni értékesíteni (közvetíteni) azok a hitelintézetek, amelyek csak idén ősz körültől kapcsolódnak be az MFB Pontok üzemeltetésébe (a második közbeszerzés eredményeként). Ő úgy látja, hogy mivel a 70 milliárd forintos nulla százalékos hitelkeret is elfogyott egy év alatt, most pedig már sok egyéb hitel és kombinált hiteltermék is megnyílik (megnyílt), így ezek nagy része őszig el fog fogyni. A felvetés jogosságával egyet értett hozzászólásában Karsai Tamás is, és azt emelte ki, hogy az eddigi jelekből is látszik: a hitel- és kombinált termékek jelentős része sikeresnek mondható, mert látszik rájuk a piaci érdeklődés ami mindig jó fokmérője a sikerességnek.

Lukács János és Monszpart Zsolt is felvette, hogy a ciklus második felében újbóli finanszírozási lehetőségek rejlenek az addigra visszafizetett hitelekben (2007-2013-as ciklusból visszatörlesztett, illetve a 2014-2020-as ciklusban elindult hitel és kombinált termékekből visszaáramló pénzekben), így nem feltétlenül kell aggódni azon, hogy 2019 körültől mi lesz itthon a fejlesztéspolitikában és lesz-e finanszírozási forrás.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tervez az NKFIH a kifizetett K+F+I források nyomon követése terén (Pálinkás József elnök az év végi interjúban jelezte, hogy a lengyel minta itthoni bevezetésén gondolkodnak), Monszpart Zsolt azt emelte ki: a pénzek utólagos folyamatos nyomon követése most is működik (szakmai és pénzügyi ellenőrzés). A lengyel minta inkább a támogatások odaítélése előtti szűrést és a jobb felkészülést szolgálná. Ez proaktív szemléletet tükrözne, azaz mielőtt megkötik a támogatási szerződést, azelőtt meglátogatják a cég székhelyét, így ki lehetne küszöbölni olyan támogatási kérelmeket, mint például azt, hogy Budapest belvárosában gyümölcslé feldolgozó projektet és K+F részleget akarnak létrehozni. A lengyel minta emellett azt is tartalmazza, hogy még a támogatási döntés előtt prezentációt kell tartania a cégnek, hogy bemutassa: mit is szeretne pontosan és egy iterációs folyamat indulna, amelynek során a Hivatal segítene a pályázat jobb kidolgozásában is, így jobb minőségű fejlesztési elképzelések és pályamunkák jönnének létre, és így a nyerési esély is jobb lenne a takarékos közpénzfelhasználás szempontjai mellett.

Monszpart azt is kiemelte: azzal, hogy az NKFIH egységes keretben felügyeli a teljes K+F+I forráskiosztást az alapkutatásoktól az innovációk piacra lépéséig, sok párhuzamos fejlesztést is ki tud szűrni. Ez így forrást takarít meg, amit a sok jó ötlettel jelentkező kkv-knak tudnak odaadni, így ez a szemléletváltás és takarékos pénzfelhasználás bizonyára jelentős sikerekhez fog vezetni a következő években, akár sok kis Microsoft is megjelenhet majd az országban - vetítette előre.

Forrás: Portfolio.hu

Bujdosó Ilona
Bujdosó Ilona

A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának nemzetközi gazdaság és gazdálkodás alapszakán végeztem 2011-ben, majd munka mellett tanulmányaimat nemzetközi pénzügy és kontrolling mesterképzési szakán folytattam. Ennek elvégzését követően 2015-ben szereztem mesterfokozatú diplomámat.

A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökségnél kezdtem munkámat, ahol 4 éves tapasztalatra tettem szert elsősorban a hazai/nemzetközi innovációs és kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, a régió innovációs folyamatainak szerveződésében.

2014 ősze óta dolgozom a Vanessia Kft-nél, ahol vezető tanácsadóként nyújtok segítséget a cég partnerei számára.

Szakterületeim: kutatás-fejlesztés, innováció, gazdaságfejlesztés.

 

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/109 mellék    (+36 20) 400-4419    ilona[kukac]vanessia.hu

Új hozzászólás

Új hozzászóláshoz kérem, töltse ki az alábbi űrlapot. A *-gal jelölt mezők megadása kötelező.