Azonban nincs kizárva ezen operatív programokból az a feldolgozással kapcsolatos beruházás, amelynek eredményeként a feldolgozott termék nem minősül mezőgazdasági terméknek (nem szerepel az Annex I. listán) illetve az a fejlesztés is támogatható, ahol a termékek forgalmazásához kapcsolódik a beruházás, azaz azokat nem a pályázó állítja elő.
De hogy mikor egyértelmű az elsődleges termelés, és mikor van szó mezőgazdasági feldolgozásról?
Sok esetben valóban nem könnyű eldönteni a kérdést. Ilyenkor azt érdemes megvizsgálni, hogy menynyire különül el a mezőgazdasági feldolgozás a termelő alaptevékenységétől. A mezőgazdasági termék feldolgozása definíció kizárja az elsődleges termelők által végzett feldolgozási tevékenységet abban az esetben, ha "az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenység"-nek minősülnek, így ezek a fejlesztések is csak mezőgazdasági állami támogatásokból támogathatók.
Fontos továbbá az Annex listás tevékenységek esetében a kezdő és végtermék meghatározása, valamint feldolgozási tevékenység jellege. A mezőgazdasági feldolgozás állami támogatási szempontú értékelésénél alapvető fontosságú a támogatott termék (KN kód, vámtarifaszám) és az ahhoz kapcsolódó tevékenység (TEÁOR) vizsgálata, valamint az, hogy a tevékenységet az elsődleges termelő végzi-e.
Alap esetben Annex listás egy tevékenység, ha
- a listán szereplő terméket termeli és azt feldolgozás nélkül értékesíti
- a listán szereplő terméket termeli, és csak annyiban dolgozza fel, ami elengedhetetlen a termék elsődleges értékesítéséhez
- az elsődlegesen termesztett terméket saját maga feldolgozza, de a feldolgozott termék (végtermék) is rajta van az Annex listán
Vegyünk két konkrét példát:
A búzaliszt VTSZ besorolása szerint 1101 kategóriába tartozik, amely a 11. árucsoport keretében malomipari termék lévén Annex listás termék, hiszen a mezőgazdasági termék (gabona) elsődleges feldolgozásával kerül előállításra. Azonban a liszt felhasználásával gyártott áruk (pékáru, tészta, cukrásztermékek stb.) előállítása már nem Annex listás, hiszen a mezőgazdasági termék már másodlagos feldolgozáson esett át. Ennek megfelelően a 19. árucsoport nem szerepel az Annex listán, amelybe az említett termékek tartoznak. Ily módon malomipari tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés jellemzően nem támogatható GINOP konstrukció keretében, pékség, tésztagyár, cukrászat viszont igen.
Másrészt viszont a TEÁOR listán a 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás tevékenység tipikusan lehet egy vágóhíd fő tevékenységi köre. Ugyanakkor, a vágóhíd, amely ha kizárólag húst és egyéb élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket (vágott állat), húsból készült késztermékeket (kisütött zsír, tepertő, kolbászféle) állít elő és értékesít, Annex listán szereplő tevékenységet végez, ezért maga a termelés, húsfeldolgozás fejlesztése gazdaságfejlesztési programból nem támogatható (egyéb tevékenységek,értékesítés, logisztika, csomagolás igen).
Az Annex 1 lista értelmezése nem egyszerű feladat ezért, ha vállalkozása élelmiszer előállítással foglalkozik, mindenképpen kérje pályázati szakértő segítségét a tevékenységi körök lehatárolásában, hiszen elképzelhető, hogy fejlesztése bizonyos keretek között mégis támogatható.
Hasznosnak tartotta ezt a bejegyzést? Nem szeretne lemaradni a jövőben adódó hasonló lehetőségekről?
Iratkozzon fel heti ingyenes tájékoztató hírlevelünkre, melyben értesítjük Önt a várható és aktuális támogatási lehetőségekről, fejleményekről, egyéb aktuális pályázati hírekről, segítünk Önnek értelmezni a felhívások gyakran kesze-kusza feltételrendszerét. Ha feliratkozik, hetente 1 hírlevélre számíthat tőlünk és szigorúan semmi spam!
