A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint szeptember végéig közzéteszik a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 159 milliárd Ft-os keretösszeggel induló új agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) pályázati felhívását.

A támogatás fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

BŐVEBBEN

A Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság – a beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel – a „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú) felhívást 2015. szeptember 18-i határnappal felfüggeszti.

Így azoknak, akik nagy értékű gépbeszerzést kívánnak megvalósítani, mindössze 4 napjuk maradt, hogy az erre vonatkozó pályázatot benyújtsák. A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítésére.

A pályázattal kapcsolatban szakértő kollégáink természetesen állnak rendelkezésére.

Forrás: palyazat.gov.hu

BŐVEBBEN

A jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit.

A Széchenyi2020 EU-s fejlesztési programban a Kormány jelentősen megemelte a vállalkozások számára elérhető források arányát. Több pénz jut a gazdaság fejlesztésére, azonban a felhasználási szabályok is átalakultak ezzel párhuzamosan.

Az állam egyre több olyan fejlesztést támogat, amelyben a vissza nem térítendő támogatások mellett, kiegészítve a vállalkozások önerejét, megjelennek a visszatérítendő források is. Utóbbiak kezelését az MFB végzi, amely közbeszerzés keretében választja ki az ebben résztvevő partnereket az ősz folyamán.

A visszatérítendő támogatások elosztásának új rendszerében a Magyar Fejlesztési Bank a hazai hitelintézeti rendszer meglévő fiókhálózatán belül 400 úgynevezett MFB Pontot hoz létre, és szakít azzal a közvetítői rendszerrel, ami az előző uniós ciklusban működött.

BŐVEBBEN

A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Pakson.

Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői".

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk – mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

BŐVEBBEN

Október közepére befejeződik a 2007-2014-es uniós támogatások kifizetése - közölte be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette: amit a kormány azt követően fizet ki, azt már nem az Európai Bizottság finanszírozza, hanem a magyar költségvetés túlvállalása lesz, ami azért kellett, hogy a 100 százalékos lehívási szintet el lehessen érni.

BŐVEBBEN

Új feltételekkel indulhatnak 2015. őszétől a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban. A fiatal gazdák induló támogatása volt az egyik legnépszerűbb jogcím az elmúlt években. Az új, 2014-2020 közötti időszakra szóló Vidékfejlesztési Programban (VP) továbbra is megmarad a lehetőséget a 40 év alatti gazdálkodók induló támogatására, ugyanakkor már megváltozott feltételekkel.

Az új feltételekkel induló fiatal gazdák a korábbihoz hasonlóan 40 ezer eurónak megfelelő forint összegben kaphatnak támogatást.

Az Uniós egyeztetések lezárulását követően a VP a fiatal gazdálkodók támogatását már kifejezetten egy minimális termelési potenciál megléte estében tudja csak támogatni, ezért is kívánatos, hogy az ÚMVP alapján még támogatható kör, a teljesen kezdőkre vonatkozzon. Ez a minimális termelési potenciál 6 000-25 000 euró STÉ (Standard Termelési Érték - kalkulátor) közötti, de sem kevesebb, sem több nem lehet. A termelési potenciál meglétét több módon igazolhatja a gazdálkodó, pl. termőföld esetén lehet saját tulajdon, vagy érvényes haszonbérleti szerződéssel kell rendelkeznie.

BŐVEBBEN

A kormány 3 milliárd forint támogatást biztosít az idén azon feldolgozóipari vállalatok számára, amelyek bővítenék kapacitásukat, és ezzel munkahelyeket teremtenek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre már 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre erre a célra. Mind az idei, mind pedig a 2016-os forrásokat az európai uniós támogatásokat kiegészítendő biztosítja a magyar költségvetés - tette hozzá.

A miniszter ismertette, hogy a legalább 100 millió forint összértékű projekteket támogatják, a támogatási intenzitás maximum 50 százalék lehet, azonban az elbírálásnál figyelembe veszik a régiós fejlettséget.

A vállalatoknak legalább 3 lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük, és a beruházás megvalósulása után 5 éven keresztül tartani kell az alkalmazotti létszámot - jelezte Varga Mihály.

BŐVEBBEN

A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, és ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása - jelentette ki.

BŐVEBBEN

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.

A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

BŐVEBBEN

Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat - ismertette Rákossy Balázs.

BŐVEBBEN
https://www.high-endrolex.com/33