Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 29.

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

A törvénymódosító javaslat részben fellélegzést okozhat az uniós pályázatokon induló cégeknek is, hiszen például a nyári GINOP-pályázatokon indult cégeknek, ha 25 millió forint feletti támogatást nyernek (amelynek eredményei majd csak novemberben jelennek meg), még a régi Kbt. hatálya szerinti szabályok szerint kell eljárniuk (ott még számított a támogatási intenzitás). Az is fontos, hogy a törvénymódosító felmentést ad a 25 millió forint feletti közbeszerzési eljárás lebonyolítás alól bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt közvetlen támogatás esetén, illetve azon uniós pályázatoknál, amelyeket most vasárnapig hivatalosan is kiírnak.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Agrarszektor.hu - 2015. október 26.

Pályázati munkacsoportok jöttek létre a Miniszterelnökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részvételével annak érdekében, hogy előkészítsék az idénre tervezett új agrár-vidékfejlesztési pályázatok kiírásait - közölte az agrárszektor.hu-val Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

A hivatalnak kell kialakítania a pályázatok benyújtásához szükséges elektronikus felületeket, majd neki kell befogadnia és kezelnie a pályázatokat.

Az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség az idén 32 felhívás megjelentetését tervezi, amellyel több, mint 700 milliárd forintot pályáztat meg az összesen 1300 milliárd forint uniós és hazai forrást közvetítő, 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programban (VP).

A teljes cikk itt olvasható >>>

 

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 19.

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.

A Deloitte által ma közzétett, ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérésben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt, mellette pedig további tíz közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt benne.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 18.

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. október 7.

Új megjelenési határidőt kaptak az uniós gazdaságfejlesztési pályázatok, de nőtt a keret is. Az eredeti tervek szerint szinte már az összes idénre tervezett felhívást ki kellett volna írni, ám december vége lett az új céldátum. Közben hivatalosan is kihirdették, hogy lakossági energiahatékonysági pályázatot nem írnak ki ebben az évben.

Megjelent végre az a kormányrendelet, amely támpontot ad a vállalkozásoknak, hogy nagyjából mikor számíthatnak azokra az uniós pályázatokra, amelyekre eddig mindhiába vártak. Az eredeti menetrend szerint ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (Ginop) mintegy ötven felhívása legkésőbb őszig elérhetővé vált volna, ám csak huszonkettőt sikerült kiírni. A kormányzat azzal indokolta a késlekedést, hogy menet közben újragondolták és jobban az igényekhez igazították a támogatásokat.

Így aztán, ahogyan a legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, a Ginop 2015. évi pénzügyi kerete 902 milliárd forintra nőtt. Ez több mint 150 milliárd forint pluszt jelent a még tavasszal közzétett első hivatalos tervhez képest. Menet közben egyes pályázatoknál már történtek keretemelések, így a legutóbbi állapothoz nézve 74 milliárd forinttal lett több pénz a Ginopban. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos pénzügyi kerete megnyílik a pályázók előtt.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 2.

Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.

A ma megjelent közlemény szerint módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című (GINOP-2.3.3-15 kódszámú) felhívás. Kiemelik, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának kezdő időpontja 2015. október 15-ről 2015. november 16-ra módosul.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

  • egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
  • vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
  • vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 26.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Bár a Bizottság a szúrópróbaszerűen kiválasztott 53 projektből 19-nél talált kivetni valót, ez a 3,3% mégsem számít nagy bírságnak, sőt! Csendben megjegyezzük: ez a 22 milliárdos bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek kapcsán a magyar állam felőli finanszírozás (költségvetési kiadás) ennyivel megnőtt utólag. Mivel ez az idei évi GDP-nek még a 0,1%-át sem éri el, és ráadásul utólag most több évre "szét kell szórni" ezt a tételt, így az egyes évek eredményszemléletű államháztartási hiány számait gyakorlatilag kimutathatatlan mértékben emeli meg.

Az is megnyugtató, hogy ez a 22 milliárdos bírság egyáltalán nem jelent forrásvesztést Magyarországnak, mert ennek lehívásához könnyen be tudnak a magyar hatóságok nyújtani más projektek számláit. A Portfolio kalkulációi szerint a cikkben jelzett 100 milliárd forint felettinél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi összeg zúdul most a Magyar Államkincstár számláira a minapi kedvező brüsszeli döntés hatására. Ez a késlekedő brüsszeli pénzek miatt felborult pénzforgalmi államháztartási helyzetben most nagyon jól jön.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 21.

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban.

A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 14.

Miután két hete elhangzott, hogy szeptember vége körül várhatók a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati kiírásai, ma arról beszélt a Magyar Államkincstár elnöke, hogy az 1230 milliárd forintos program lebonyolításához új főosztályt hoztak létre és 300 embert vettek fel országszerte.

Dancsó József elmondása szerint bár a MÁK már komoly tapasztalatokkal bír a hazai és uniós pályázatok lebonyolításában, a TOP azonban új kihívást is jelent. Ezért az államkincstáron belül egy önálló főosztályként működő szervezeti egységet hívtak életre, és 300 új alkalmazottal bővítették a létszámot, ami megyénként 10-20 új munkatárs felvételét jelentette.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 15.

A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.

Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 11.

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem.

Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 10.

Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.

A Portfolio saját értesülésével összhangban a minap megjelent a vonatkozó kormányhatározat és Krisán javaslatával éppen ellenkezőleg az MFB a legalább 400 teleülésen felálló értékesítési pontokon a saját könyvén keresztül folyósítaná a vissza nem térítendő forrásokat az új EU-s ciklusban.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 7.

Bár már hetekkel ezelőtt megékezett az első hír arról, hogy a kormány 2017. június 30-ig ki szeretné írni az összes 2014-2020-as EU-forrásra a pályázatokat, de az erről szóló kormányhatározat csak múlt pénteken jelent meg és van benne további feladat is az illetékes négy miniszter számára.

Az EU-pályázatok kiírásáról és a következő évekbeli gazdaságpolitikai kihívásokról hangsúlyosan szó lesz a Portfolio október elsejei Budapest Economic Forum című konferenciáján. További részletek alább:

Az 1580/2015. (IX. 4.) Kormányhatározat szerint a kormány

  • Úgy dönt, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak operatív programjainak felhívásai az egyes operatív programok teljes keretére kerüljenek meghirdetésre 2017. I. félév végéig (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar társfinanszírozással és agrártámogatásokkal együtt 12 ezer milliárd forintosnak mondott 7 éves keret összes pályázatát ki akarja írni a kormány a következő szűk két évben)

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 2.

Az utóbbi hónapok gyászos építőipari teljesítménye, illetve rendelésállományi adatai után üdítő fejlemény lesz, hogy három nagy új uniós Operatív Programban összesen 956 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílik meg idén, amelyekből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak.

A Magyar Idők a Miniszterelnökségtől kapott egy adatsort arról, hogy a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves fejlesztési keretében 956 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel lehet számolni az építőipari vállalkozások számára. Sajnos az összegből a cikkben csak 841 milliárd forintnyi pályázati irány van nevesítve, illetve nem lehet az adatokból kiszámolni, hogy ezek a már menetközben módosuló új éves pályázati menetrendből következnek-e, vagy sem.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. augusztus 18.

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. augusztus 6.

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) negyedik prioritása kapcsán. A megegyezés mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé – erősítette meg a Portfolio információját egy európai uniós illetékes. A GOP-pénzek kifizetését megszakító határozatot július 3-án oldották fel, így 13 millió euró szabadult fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

 

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. augusztus13.

A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 29.

A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 22.

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

https://www.high-endrolex.com/33