Sajtószemle: Portfolio - 2020. június 9.

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 155 millió eurós, mintegy 54 milliárd forintos magyarországi támogatási „esernyő" keretprogramot, amely a koronavírus-járvány által érintett vállalatokat hivatott segíteni vissza nem térítendő támogatással – derül ki a brüsszeli mai testület közleményéből. A Bizottság az intézkedést az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabálya alapján hagyta jóvá.

A magyar program már eddig is létezett, de a koronavírus-válság miatt a Bizottság rugalmasabbá tette az állami támogatási szabályokat és most ezen rugalmasabb szabályok mentén is jóvá kellett hagyatni a magyar programot. Ez történt most meg.

AZ INTÉZKEDÉS LÉNYEGE, HOGY KÖZVETLEN TÁMOGATÁST LEHET NYÚJTANI A MAGYAR CÉGEKNEK, HOGY AZOK AZ ÍGY KAPOTT FORRÁSBÓL A MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSÉT VAGY ÚJ MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁT SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOKAT TUDJANAK FINANSZÍROZNI.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. június 9.

Az Európai Bizottság alelnökének múlt heti kijelentése után úgy tűnik, hogy már a kormány is jobban bízik abban: 2020 után is lesznek még uniós támogatások Magyarországon, még ha azok mérete és szerkezete meg is változik - ez rajzolódik ki két kormányzati gazdaságpolitikusnak egy budapesti konferencián elmondott mai beszédéből. Az eseményen azonban újabb rendkívül fontos jelzés is elhangzott egy vezető brüsszeli döntéshozótól: 2020 után szinte csak visszatérítendő uniós forrásokra számíthatnak a kis- és középvállalkozások, részben azért, mert a vissza nem térítendő források túlzott függőséget okoznak, illetve nem segítik elő a versenyképesség növelését. A konferencia délutáni szakaszában az NGM államtitkára azt jelezte: valószínűleg az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a visszatérítendő pénzügyi eszközök aránya a gazdaságfejlesztési programokon belül:

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az Európai Bizottság által az EIP-AGRI, valamint a Horizont 2020 működésével kapcsolatban publikált kiadványok már magyar nyelven is elérhetőek az EIP Service Point oldalán. Ezen kiadványok közérthető módon nyújtanak tájékoztatást az EIP Hálózatán keresztül elérhető jó gyakorlatokról, innovatív megoldásokról és a lehetséges finanszírozási forrásokról. A teljes sorozat letölthető innen:

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti innovációkhoz kapcsolódó Európai Uniós finanszírozási lehetőségek	Finanszírozási lehetőségek a Horizont 2020 keretében - 2016-os pályázatok	EIP-AGRI Hálózat
EIP-AGRI Operatív Csoportok - Ötletből innovációt!	EIP-AGRI - Innováció-támogató Szolgáltatások

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én. Ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.

Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány.

További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. A halfogyasztás ösztönzésre a jövőben is indulnak kampányok, fokozottan ügyelve arra, hogy minél több halétel szerepeljen a közétkeztetésben.

Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi, amelyeket 2016-ban a teljes forráskeret megnyitásával jelentet meg.

(Miniszterelnökség)

Sajtószemle: Index.hu - 2015. szeptember 29.

Újraindultak a kifizetések azokban az operatív programokban, amiket még 5 hónappal ez előtt állított le az Európai Bizottság - ezt jelentette be kedden Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP) tartozó kutatás-fejlesztés, vállalkozói komplex fejlesztések, és modern üzleti környezet kialakítása tartozó, összesen 700 milliárd forintnyi projektekhez azért nem küldték a pénzt, mert a bizottság "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" talált a pályáztatási rendszerben 2007-től. Például olyan eseteket találtak, hogy

• egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
• vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
• vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága közzétette a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit a Horizont2020 weboldalon és a Participant Portalon.

A munkaprogramokat a jelenlegi, nem végleges állapot szerint tették közzé a potenciális pályázók tájékoztatására. A programok elfogadására előreláthatóan 2015. október közepén kerül sor. A munkaprogramoknak csak az elfogadást követően lesz kötő erejük, azt megelőzően az Európai Bizottság módosíthatja azokat.

A 2014-2020 közötti európai uniós források az utolsó lehetőséget jelentik a magyar gazdaság számára ahhoz, hogy felkészüljön a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken Pakson.

Csepreghy Nándor a Széchenyi 2020 fejlesztési médiahajó elnevezésű találkozón hozzátette: a következő hét év legfontosabb kérdése, hogy „ki tudjuk-e jelölni azokat a fókuszpontokat, amelyekre érdemes forrásokat közvetlenül fordítani, és meg merjük-e nevezni azokat az ágazatokat, szereplőket, akik első körben nem lehetnek a támogatások haszonélvezői".

Utalt arra, hogy 2007 és 2013 között az uniós források 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, 2014 és 2020 között a Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százaléka jut ugyanerre a célra. A pályázóknak a munkahelyteremtéshez vagy a versenyképesség növeléséhez kell hozzájárulniuk – mondta a Tolnai Népújság és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös rendezvényén, mintegy félszáz vállalkozó és polgármester előtt.

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.

A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

Sajtószemle: Világgazdaság Online - 2015. augusztus 6.

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) negyedik prioritása kapcsán. A megegyezés mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé – erősítette meg a Portfolio információját egy európai uniós illetékes. A GOP-pénzek kifizetését megszakító határozatot július 3-án oldották fel, így 13 millió euró szabadult fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A több 1000 milliárdos európai pályázati források hatékonyabb felhasználásáért, 66 nyitott pályázattal indít magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ – jelentette be Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a központ vezetője 2015. július 28-án, Budapesten.

A www.palyazatokmagyarul.eu az unióban elsőként mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.

Kiss Antal kifejtette: a magyar kormány – Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára – fél évvel ezelőtt hozta létre a budapesti székhelyű, brüsszeli képviselettel is rendelkező Magyar Fejlesztési Központot azzal a céllal, hogy a közvetett támogatások mellett az ún. közvetlen uniós kifizetésű források elnyerésében segítse a magyar pályázókat országhatáron innen és túl.

A brüsszeli apparátust nyomhatja azonban, hogy más EU-tagállamok felé is érvényes volt ez a november 17.-i dátum és így most egyszerre többszáz Operatív Programot kell vizsgálnia (eddig csak kb. kéttucatot fogadtak el belőlük az egész EU-ban). Emiatt tehát van arra kockázat, hogy csúszás lesz a menetrendben, de az egyes országok esetén ennek esélyét csökkenti, ha az OP-k végleges változataiban figyelembe vették a bizottsági szakmai javaslatokat.

A legutóbbi jelzések szerint a tíz magyar OP-k kapcsán összesen több, mint 1100 észrevétele volt a Bizottságnak és a Miniszterelnökség megjegyzése szerint a legfontosabb kérdésekben az elmúlt hetekben sikerült megállapodni a brüsszeli stábbal, így ez majd gyorsíthatja a magyar anyagok elfogadását.

A programdokumentumok a palyazat.gov.hu honlapon november 24-ig megismerhetők és véleményezhetők, a véleményeket figyelembe veszik a véglegesítés során.

Az uniós források felhasználásának koordinálásáért felelős tárca felől az elmúlt hetekben többször is elhangzott, hogy a november 17.-i dátum azért fontos, mert ha eddig sikerül elküldeni a bizottsági kéréseket is figyelembe vevő végleges anyagokat a Brüsszel felé, akkor jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság ezeket még idén év végéig elfogadja.

Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor az megadja az alapot arra, hogy január-február körül már elindulhat a pályázati nagyüzem, azaz a különböző Operatív Programokban lefektetett prioritásoknak megfelelő pályázatok hullámszerű, jelentős keretösszegű kiírása.

"Bízunk benne, hogy még az idei évben megkapjuk a brüsszeli jóváhagyást, és így a jövő év elején valamennyi operatív programban megjelenhetnek nagyobb számban uniós pályázatok" - áll a Miniszterelnökség közleményében.

A közlemény szerint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) benyújtása az uniós jogszabályok késői elfogadása, és az azt követő egyeztetések miatt történik valamivel később.

Az e hét hétfőre kitűzött határidőig a Széchenyi 2020 keretprogramhoz kapcsolódó tíz Operatív Programból nyolcat sikerült benyújtania a magyar tárcáknak az Európai Bizottság felé, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek - jelezte a magyar pályázati rendszer szempontjából fontos eseményt az MTI-nek a Miniszterelnökség. Amint az alábbi táblázatból láthatjuk: a jelenlegi 305-ös euróárfolyammal számolva ez 7600 milliárd forintnál is több fejlesztéspolitikai forrás sorsát meghatározó jelentőségű esemény. Igaz amíg ezekre nem bólint rá Brüsszel, addig nem tud megindulni nagy tételben az uniós pályázatok meghirdetése.