Pályázati kódszám: GINOP-2.1.3-15

Pályázat célja

A felhívás célja a szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek támogatása.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 200-1000 db.

Igényelhető vissza nem térítendő támogatás:

Minimum 1 millió forint, maximum 6 millió forint. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 100%-át.

• Újdonságkutatási és egyéb iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások esetében maximum 200.000 Ft
• Iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek esetében – a választott tevékenységek számától függetlenül – hazai oltalomszerzés esetén maximum 1 millió forint, külföldi oltalomszerzés esetén maximum 3 millió Ft;
• Szellemi vagyonértékelés és/vagy audit tevékenységekkel kapcsolatosan maximum 2 millió Ft igényelhető.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 2.

Az utóbbi hónapok gyászos építőipari teljesítménye, illetve rendelésállományi adatai után üdítő fejlemény lesz, hogy három nagy új uniós Operatív Programban összesen 956 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílik meg idén, amelyekből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak.

A Magyar Idők a Miniszterelnökségtől kapott egy adatsort arról, hogy a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves fejlesztési keretében 956 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel lehet számolni az építőipari vállalkozások számára. Sajnos az összegből a cikkben csak 841 milliárd forintnyi pályázati irány van nevesítve, illetve nem lehet az adatokból kiszámolni, hogy ezek a már menetközben módosuló új éves pályázati menetrendből következnek-e, vagy sem.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázati kódszám: GINOP-2.1.1-15

Pályázat célja 

A pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 50-1000 db.

Támogatás összege:

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió forint, maximum 1000 millió forint.
Konzorcium esetén az egyes Konzorciumi tagok vonatkozásában a minimum igénybe vehető támogatási összeg 50 millió Ft. A Konzorcium vonatkozásában az igényelhető támogatás összege minimum 100 millió Ft, maximum 1000 millió Ft.

A támogatás mértéke a fejlesztési céltól és a megvalósítási helyszíntől függően 50-80%,

• kisvállalkozások esetén 45-80 %
• középvállalkozások esetén 35-75 %
• nagyvállalatok esetén 15-65 % lehet.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. augusztus 18.

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A hazai pályázóknak már kifizették a 2007-2013-as uniós ciklus forrásainak 96 százalékát, és ősszel befejeződhet az uniós keret teljes lehívása - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár ismertette: szerdáig 7925 milliárd forintot fizettek ki, az Európai Uniótól érkező 8200 milliárd forintot figyelembe véve így mintegy 96 százalékon áll az uniós források kifizetése. Az ősz második felére befejezhető az uniós források nagyjából 100 százalékos lehívása - jelentette ki.

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.

A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. augusztus13.

A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Az államtitkár jelezte, ezzel megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek meg.

A TOP célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz.

A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve megvalósíthatják. A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forintos keretre tervezték meg fejlesztési programjaikat - ismertette Rákossy Balázs.

A települések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a fejlesztési céljaikat hosszútávra meghatározó településfejlesztési koncepciót, és a célok megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiát kötelesek készíteni.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg,

Ahhoz, hogy a fejlesztési stratégiák azonos szempontrendszer szerint értékelésre kerülhessenek, a pályázati dokumentáció és a konkrét fejlesztéseket tartalmazó Akcióterületi Terv (a pályázat által érintett területre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv) mellé, szükséges a fejleszteni kívánt település átfogóbb és hosszabb távra szóló, úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az elkészítése, ezek a dokumentumok tehát a településfejlesztési pályázatokon való elindulás alapfeltételei.

Elhárultak az utolsó akadályok is a 2014-2020 közötti új magyar vidékfejlesztési program (VP) brüsszeli elfogadása elől – állítja a Miniszterelnökség. Az összesen 1300 milliárdos VP első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, ugyanis minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak. Így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 22.

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A 2007-2013-as pályázati ciklus támogatási Kánaánja után a vállalkozók körében viszonylag nagy csalódást fog okozni a 2014-2020-as ciklus és szomorú, de ezzel a pályázni szándékozók jelentős része még nincs is igazán tisztában. Megszoktuk, hogy az unió vissza nem térítendő támogatással segíti a hazai kis és középvállalkozásokat és feltételezzük, hogy ami működött eddig, majd működni fog most is. Elenyésző az a vállalkozói kör, aki tisztában lenne azzal, hogy nem minden vissza-nem-térítendő, ami támogatás, és hogy lassanként a vissza nem térítendő helyett egyre inkább visszatérítendő támogatással telik meg az EU-s pénzek képzeletbeli kasszája.

"A 2014-2020-as időszakban, a hét év során fokozatosan növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya a pénzügyi eszközök (pl. hitelalapok, kockázati tőkealapok) tervezetten megerősített alkalmazásával összhangban. Tovább működnek a már felállt kedvező eredményeket hozó rendszerek, de az intézményrendszert és a végső címzetteket felkészítjük a pénzügyi eszközök kiterjedtebb használatára, igénybevételére."

Partnerségi Megállapodás

De lássuk mire is számíthatunk pontosan az új pályázati ciklusban:

A 2007-2013-as ciklusban Magyarország az elsők között vezette be és alkalmazta a pénzügyi eszközöket. Ide sorolhatók a JEREMIE pénzügyi programjai (hitel, kockázati tőke, garancia) valamint a Regionális Tőkebefektetési Alap kockázati tőkeprogramja (Széchenyi Tőkebefektetési Alap néven meghirdetve 2011-ben). Az Európai Unió tagállamaira vetítve, a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül 5%-át jelentették a pénzügyi eszközök.

„Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd"

Éppen 8 hónapja, hogy elindult a 2014-2020-as uniós pályázati források elérését lehetővé tevő informatikai rendszer, a FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer), azaz a pályázati ügyintézés elektronikus felülete, és bár nem lehet azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban olyan sok lehetőség adódhatott a használatára, a napokban beadható új pályázatok kapcsán érdemes lenne egy gyors értékelést végeznünk a konkrét tapasztalataink alapján.

Nagyon nehéz volt a start

A tavaly év végi indulást követően nem volt könnyű dolga a pályázóknak és szakértő tanácsadóiknak sem. A pályázati internetes felület akadozott, használata nehézkes volt és lassú. Előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden pályázó, nem volt aktív regisztrációja olyan pályázónak, aki már korábban nyújtott be pályázatot, a rendszer gyakran a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani.

A kezdeti regisztrációs nehézségek talán mára csökkentek, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy az új pályázati felület felépítése, az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése. Egyetlen költségvetési adat felviteléhez gyakran 5-6 kattintás szükséges, majd ugyanannyi, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz, közben pedig minden egyes kattintásnál türelmesen kivárjuk ki, míg az adatok töltődnek.

Az ügyfélszolgálat munkatársai sajnos sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját.

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" – számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak.

Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.

További fontos pályázati újdonságok: