Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések

A felhívás kódszáma: KAP-RD34- 1-24

Keretösszeg: 60,6 milliárd Ft

Támogatás formája: Vissza nem térítendő, egységköltség alapú átalány támogatás

Támogatás mértéke:

A támogatási összegek az ország teljes területére korcsoportonként és a felhívás 2. mellékletében meghatározott faállomány csoportonként egységesen kerültek meghatározásra.

A magyar állam többségi tulajdonában álló kedvezményezett esetén az évente adható támogatási összeg maximuma 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

Az egységköltség alapú átalány támogatási összegeket az alábbi I. és II. pont szerinti táblázatok tartalmazzák: Nem lépheti túl a táblázatokban meghatározott összegeket az erdőrészletre megítélt támogatás, amennyiben annak területe – figyelembe véve az azonosító változásokat is – már legalább 50%-ban érintett volt a korábbi támogatásban.

Az agrárminiszter ..../2024. (... ...) AM rendelete
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a szőlő- és borágazatban hasznosított gépek, technológiai berendezések és informatikai eszközök beszerzéséhez 2024-től igényelhető támogatásról

TERVEZET

A támogatás mértéke:

• Egy kedvezményezett részére – a kifizetési kérelemre vonatkozó benyújtási időszakonként – legfeljebb 100 millió forint támogatás nyújtható.

Támogatás intenzitása:

• Mezőgazdasági őstermelő és KKV esetében a beruházási eszköz nettó vételárának
  • 40%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesten van,
  • 50%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesttől eltérő településen van.
• Nagyvállalat esetében a beruházási eszköz nettó vételárának
  • 20%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesten van,
  • 25%-a, ha a borászati üzem működési helye Budapesttől eltérő településen van.

Ha a beruházási eszköz üzemeltetési helyeként több borászati üzemet is megjelöltek, akkor a támogatás mértékét az alacsonyabb támogatási mértékű borászati üzem alapján kell megállapítani.

A generációs megújulás a legnagyobb kihívás a mezőgazdaság jövője szempontjából. Ez egész Európára nézve igaz. A generációváltást egyebek között hátráltatja az ágazat kedvezőtlen megítélése, az idős gazdálkodók visszavonulási hajlandósága, a generációk közötti eltérő szemlélet. Ezeket tovább erősítik a gazdaságok átadását, az öröklést érintő adminisztrációs terhek, a hitelhez jutás nehézségei, és lehetne még sorolni. A kérdés mégis csak az: ki műveli a földet a jövőben?

Az Agrárminisztérium tervezési munkacsoportokkal és szakértői csoportokkal készítette elő az új költségvetési időszak Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervet a 2023-2027 közötti időszakra, amely a hazai támogatási intézkedéseket tartalmazza. Ez várhatóan 2022 második felére kerülhet elfogadásra az Európai Bizottság által.

A KAP Stratégiai Tervek kialakítása az Unió által meghatározott 9 specifikus (3 gazdasági, 3 környezeti és 3 társadalmi), valamint egy horizontális, átfogó célkitűzés mentén kerülnek kialakításra, melyben szerepel a társadalmi-vidéki fenntarthatósági célkitűzések között a generációs megújulása.

A 2023-27-es időszakban összesen 5 olyan támogatási konstrukció várható, amelyek segíthetik az agrárium generációs megújulását.

Az Agrárminisztérium tervezési munkacsoportokkal és szakértői csoportokkal készítette elő az új költségvetési időszak Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervet a 2023-2027 közötti időszakra, amely a hazai támogatási intézkedéseket tartalmazza. Ez várhatóan 2022 második felére kerülhet elfogadásra az Európai Bizottság által.

A KAP Stratégiai Tervek kialakítása az Unió által meghatározott 9 specifikus (3 gazdasági, 3 környezeti és 3 társadalmi), valamint egy horizontális, átfogó célkitűzés mentén kerülnek kialakításra.

• A gazdasági fenntarthatósági célkitűzések középpontjában állnak a versenyképesség növelése, a méltányos jövedelem és az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban.
• A zöld fenntarthatósági célkitűzésekben szerepelnek a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, illetve a tájkép és biodiverzitás megőrzése.
• A társadalmi-vidéki fenntarthatósági célkitűzések magukba foglalják a generációs megújulást, az élő vidéki területek megőrzését, az élelmiszer és egészség védelmét.
• A modernizációs célkitűzés, amely minden kihívás megoldásához hozzájárul az agrártudás és innovációs rendszer, a digitalizáció és innováció.

A HAZAI KAP STRATÉGIAI TERV CÉLJAI

A KAP I. és II. pillérből áll. Az I. pillér keretében a 2023-2027-es időszakban évente 1347,4 millió euró a közvetlen támogatás kerete. A II. pillér keretében a 2021 és 2027 közötti időszakban összesen 4382 milliárd összegű támogatás fordítható a magyar vidékre, a magyar mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra.

A KAP legfontosabb fejlesztési prioritása az élelmiszeripar, a mezőgazdaságban egyrészt az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházástámogatási struktúrát nevezték meg a Tervben.

A mezőgazdasági termelésintenzitás további növelése érdekében kiemelt termékpályák: főbb állati termékpályákat (baromfi, tej, sertés), a kapcsolódó takarmány-előállítást, az ipari zöldségtermesztést, a kertészeti kultúrák, a vetőmagtermesztés és mindezek feldolgozása.

Elismerő díjat vehetett át a közelmúltban cégünk a Minta Gazda Magazintól. A díjjal a Magazin azokat a vállalkozókat díjazza, legyen szó, akár egyéni vállalkozóról vagy multinacionális cégről, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak akár innovációban és fejlődésben, akár minőségben.

Nagy örömünkre szolgál, hogy 2021-ben a Minta Gazda Magazin értékelése alapján a Vanessia Kft az év kiemelkedő szolgáltatója.

Köszönjük az elismerést és bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló mértékben és minőségben járulhatunk hozzá a hazai agrárvállalkozások fejlődéséhez.

Mint arról már bizonyosan hallott, 2021-2023 között egy átmeneti időszak került bevezetésre az agrártámogatások terén, így a Közös Agrárpolitika (KAP) következő költségvetési időszaka a kétéves átmeneti időszak után a 2023–27 közötti 5 évre szűkül. Nézzük meg, mire számíthatunk majd ebben az új pályázati ciklusban.

Az új KAP részben hasonló, azonban számos pontjában új részleteket is tartalmaz a korábbiakhoz képest. Kiemelt hangsúllyal megjelennek a fenntarthatósági és környezeti szempontok. Az új fenntarthatósági normák várhatóan egyre szigorodnak, ennek megfelelően megjelennek a banki finanszírozási és a támogatási oldalakon egyaránt.

Összességében a teljes KAP-költségvetés 40%-át kell környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására fordítani, az úgynevezett Zöld Felépítmény strukturális keretei között, ami azt jelenti, hogy több száz milliárd forint forrást fognak erre a célra fordítani Magyarországon a következő időszakban. Az éghajlatváltozás szempontjából előnyös jó gyakorlatokat nem csak kötelező előírások, de önkéntes vállalások ösztönzésével is kívánják segíteni, illetve ez alapján plusztámogatásra való jogosultsággal tervezik megvalósítani.

Az elmúlt napokban három - korábban társadalmi egyeztetésen lévő - vidékfejlesztési pályázat végleges felhívása is megjelent.

A három pályázat:

ÉLELMISZERIPARI ÜZEMEK FEJLESZTÉSE (VP3-4.2.1-4.2.2-1-21)

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 07. napjától 2021. augusztus 31. napjáig van lehetőség. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft.

Rövid pályázati tájékoztató: VP3-4.2.1-4.2.2.-1-21 - Élelmiszeripari üzemek fejlesztése

KERTÉSZETI ÜZEMEK MEGÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (VP2-4.1.3.5-21)

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7. napjától 2021. szeptember 28. napjáig van lehetőség. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft.

Rövid pályázati tájékoztató: VP2-4.1.3.5-21 - Kertészeti üzemek megújításának támogatása

MEZŐGAZDASÁG DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PRECÍZIÓS FEJLESZTÉSEK TÁMOGATÁSA (VP2-4.1.8-21)

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 26. napjától 2021. november 19. napjáig van lehetőség. A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd Ft.

Rövid pályázati tájékoztató: VP2-4.1.8-21 - Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása

A Magyar Kormány 2021. januári döntése értelmében a 2021-2027-es időszakban példátlan mértékű támogatás áll rendelkezésre a vidéki területek fejlesztésére, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének növelésére, valamint a gazdák tisztességes jövedelmének biztosítására. A jelentősen megnövelt nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően csak a 2021. és 2022. évben több vidékfejlesztési forráshoz lehet hozzáférni, mint eddig a 2014-20-as periódusban összesen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a MAGOSZ-szal és az Agrárminisztériummal együttműködésben most online rendezvénysorozatot szervezett azzal a céllal, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a közelmúltban megjelent vagy hamarosan kiírásra kerülő pályázati lehetőségekről tájékoztatást adjanak az érdeklődőknek, felhívják a figyelmet a legfontosabb változásoka, információt adjanak a Közös Agrár Politika (KAP) aktualitásairól, megválaszolják a felmerülő kérdéseket, illetve iránymutatást nyújtsanak a támogatások lehívása terén.

A virtuális rendezvényen természetesen cégünk is képviseltette magát, így most azok számára, akik nem tudtak részt venni, összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat:

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az új pályázati ciklus első két évében, tehát 2021-2022-ben átmeneti időszak lesz, a támogatások lényegi változása majd csak 2023-tól várható.

A kormány azonban a nemzeti társfinanszírozási arányt a korábbi 17.5 százalékról 80 százalékra emelte, ami azt jelenti, hogy ebben a két évben még a régi szabályok szerint ugyan, de már a megemelt büdzséből tud az ágazat gazdálkodni, így a gazdálkodók az átmeneti időszak ellenére 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forintra tudnak pályázni.

Elindult a „Terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása" című (VP2-4.1.7-21 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése, a támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2021. augusztus 2. napjától 2021. szeptember 26. napjáig lesz lehetőség (első értékelési szakasz: augusztus 2-15. között).

A pályázat támogatást biztosít a megtermelt szántóföldi és egyéb termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztéséhez, új üzemek létesítéséhez, a meglévő üzemek korszerűsítéséhez, de kiterjed a megújuló energiaforrások alkalmazásának az ösztönzésére, felújítás esetén az energiahatékonyságot növelő technológiák alkalmazására is.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 100 millió Ft és maximum 1 milliárd Ft között lehet.

Lássuk a pályázat részleteit:

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

Elindult a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása" című (VP2-4.1.3.2-4.1.3.3.-5.1.1-21 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2021. március 14. napjáig várják, a támogatási kérelmek benyújtására pedig várhatóan 2021. május 24. naptól 2021. augusztus 23. napjáig lesz lehetőség (első értékelési szakasz: május 24 - július 7 között).

A pályázat célja a folyamatosan bővülő piaci igények kielégítéséhez elengedhetetlen a jelenleginél korszerűbb termesztéstechnológiák alkalmazásának, intenzív, a piaci igényeket kiszolgálni képes ültetvények kialakításának, a fajtaválaszték korszerűsítésének, a termésátlagok és a minőség javításának elősegítése, valamint az öntözött ültetvények területének növelése. Fontos cél, hogy magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező ültetvények kerüljenek kialakításra, melyek erősítik a termelők versenyképességét és jövedelembiztonságát. A Felhívás lehetőséget teremt üzemi szinten komplex beruházások megvalósítására, így az ültetvénytelepítés mellett támogatott a víztakarékos öntözési rendszerek kiépítése, a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő technológiák alkalmazása, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzése.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege célterületenként - egyéni és kollektív projekt esetén is - maximum 500 millió forint.

Lássuk a pályázat részleteit:

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

2020. október 19-én elindult a VP2-4.1.3-20 - Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás esetében a támogatási kérelmek benyújtása, az első határnap 2020. november 20, tehát az eddig benyújtott pályázatok együttesen kerülnek értékelésre. Mivel a pályázat iránt hatalmas az érdeklődés, ha az igényelt támogatás jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keret mértékét, a pályázat már az első határnappal felfüggesztésre kerülhet. Éppen ezért fontos, hogy ha pályázni szeretne, ezt november 20-ig érdemes megtennie.

Bár a határidő szűkös, de természetesen állunk rendelkezésére a pályázat szakszerű összeállítása kapcsán, keressen bennünket bizalommal.

Lássuk a pályázat részleteit:

Október 1-től nyílik meg az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása" című (VP2-4.1.1.-20 kódszámú) pályázat beadási szakasza és várhatóan az első értékelési határnapig, azaz november 2-ig lehet jó eséllyel a pályázat keretében uniós támogatáshoz jutni.

A pályázat több területen kíván hozzájárulni az állattartó telepek versenyképességének növeléséhez. Lehetőség van az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére.

Nagyon népszerű eleme az idei pályázatnak a napelemes rendszerek telepítése, az épületek épületenergetikai, épületgépészeti felújítása is, melyre akár önálló beruházásként is lehet kérelmet benyújtani. 

A Kormány a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket célterülettől függően 5 millió Ft és 2 milliárd Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.

Lássuk a pályázat részleteit:

Megjelent a „Kertészeti üzemek korszerűsítése" című (VP2-4.1.3-20 kódszámú) felhívás. A támogatási kérelmek benyújtására 2020. október 19. napjától 2021. február 19. napjáig van lehetőség.

A pályázat célja, hogy elősegítse a kertészetek számára a korszerű tárolási és áruvá készítési rendszerek kiépítését, a rendelkezésre álló kapacitásaik bővítését. Támogatja továbbá a kertészeti gazdaságokban az energiafelhasználás hatékonyságának javítását és az ágazat által okozott környezetterhelés csökkentését. A felhívás a kertészeti létesítmények esetében az épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítések, felújítások, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása által elősegíti a kertészeti gazdaságok energiahatékonyságának javulását is.

A Kormány a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket célterülettől függően maximum 2 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.

Lássuk a pályázat részleteit:

Az Agrárminisztérium - a jelenleg is elérhető támogatási formák mellett – a Gazdaságvédelmi Alap által biztosított 25 milliárd forintnyi többletforrás felhasználásával több olyan támogatási konstrukciót hirdet meg, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésében – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. Ezek a kezdeményezések csaknem 35 ezer vállalkozást, ezeken keresztül mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érintenek.

A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői – emelte ki Nagy István.

A kormány 25 milliárd forinttal segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében - közölte az agrárminiszter pénteken az MTI-vel.

Nagy István kiemelte: a koronavírus-járvány alatt a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működésének fenntartását, és ezzel az élelmiszerellátás folyamatosságának biztosítását a kormány prioritásként kezeli. Hozzátette: az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként dolgozta ki a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás formájában juttatnak 25 milliárd forintnyi többletforrást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.