Júliusra várható az a régóta várt pályázati felhívás, melynek keretében a vidéki telephellyel rendelkező mikro-, kis-, és középvállalkozások épületenergetikai fejlesztéseikhez igényelhetnek uniós támogatást. Röviden összefoglaltuk Önnek a hamarosan megjelenő pályázat legfontosabb ismérveit:

Első és egyben legfontosabb feltétel, hogy a felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását és megújuló energiaforrás felhasználását megvalósító projektekre vonatkozóan lehet támogatási kérelmet benyújtani.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a pályázók köre mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók lehetnek, azonban nem lesznek támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

A GINOP menetrend legutóbbi módosításából (1201/2016. (IV. 15.) Korm. határozat) az is kiderült, hogy a 2016-4.1.1-16 pályázat 59,45 Mrd Ft vissza nem térítendő keretét a GINOP-8.4.4-4.1.1-16 felhívás keretében további 30,89 Mrd Ft visszatérítendő támogatási keretösszeggel egészítették ki.

A visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások kötelező kombinálásán belül várhatóan legfeljebb 50 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető majd egy projektre, legalább 10%-os mértékű önerő mellett,a fennmaradó költségekre pedig visszatérítendő támogatás igényelhető.

fotó: Tab Város Honlapja

Pénteken megjelent a megyei jogú városok önkormányzati épületállományának energetikai szempontú fejlesztését célzó, valamint az Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében című pályázati felhívások, így ezekkel együtt jelenleg már 6 aktív pályázati lehetőség áll önkormányzatok rendelkezésére energetikai fejlesztéseik megvalósítására.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért foglaljuk most össze az önkormányzati energetikai pályázatok legfontosabb ismérveit:

Pályázat célja

Az intézkedés átfogó célja a felhívásban meghatározott önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése, amelyen belül alcélként jelenik meg:

• a települési- illetve nemzetiségi önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése, amennyiben az egyes beruházások a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését szolgálják;
• a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata, mivel az elmarad az EU átlagtól, ugyanakkor Magyarország ilyen jellegű potenciálja több területen is kimagasló. Ezért további cél a projektek keretein belül a megújuló energiaforrások elérhetőbbé tétele, használatának ösztönzése, népszerűsítése.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összes elszámolható költség alapon a TOP beavatkozási területén: 33 479 millió Ft

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimum és maximum összege a felhívás területi egységre vonatkozó területspecifikus mellékletében kerül szabályozásra.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.

Az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás 50 %-a, de legfeljebb 900 millió Ft.

Pályázat célja

A felhívás célja az energiatudatos gondolkodás és a kapcsolódó viselkedésminták és szokások elterjesztése.

A konkrét cél, hogy a lakosság szélesebb körben megismerhesse az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat, lehetőségeket, illetve változzanak a lakosok ezekkel kapcsolatos fogyasztói és társadalmi beállítódásai. A fogyasztói és társadalmi attitűdváltás a környezetbarát és energiatudatos fogyasztói döntések számának növekedését (pl. felelős termékválasztás stb.) eredményezi, illetve az ezeket segítő gazdasági-társadalmi struktúraváltást támogatja.

Az információs, szemléletformáló programsorozatokkal, kampányokkal, képzésekkel, közösségi együttműködések megvalósításával a felhívás hozzájárul a kompetens és felelős magatartás elterjedéséhez, az energiatudatos életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztéséhez, valamint a kapcsolódó nem formális tanulási helyzetek ösztönzéséhez és végső soron a megújuló energia-felhasználás növekedéséhez és az energiafelhasználás csökkentéséhez.

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. Bár már jó néhány hónap eltelt az új szabályozás óta, még mindig nem kellően tájékozott a nagyvállalati szektor, sokan a szolgáltatási szektor szereplői közül például azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Vegyük át ezért még egyszer, mit kell tudni az új szabályozásról, mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar bírságot kapni nem megfelelő és határidőre nem teljesített audit miatt?

Mi a célja?

Az energetikai audit célja, hogy a felhasználó számára feltárja az energetikai veszteségeket, bemutassa a lehetséges energiahatékonysági intézkedéseket és beruházásokat, azonosítsa a mérési szükségleteket amelyek további megtakarításokhoz vezethetnek valamint jobban tervezhetővé tegye az energia beszerzést és energiagazdálkodást.

Pályázat célja

Jelen felhívás célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, az önkormányzati intézmények (önkormányzatok és 100% önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok) hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése.

Pályázók köre

• Helyi önkormányzatok kivéve a megyei jogú város önkormányzatát (GFO 321)

A támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.

Önállóan nem, konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:

• Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 32)
• Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 37)
• 100% önkormányzati (ide nem értve a megyei jogú városi) tulajdonban álló gazdasági társaságok (GFO 11, 572, 573)
• Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325).

Támogatás összege, mértéke

• A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a
• Minimum 15 millió Ft, maximum 500 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatás

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg, összes elszámolható költség alapon, a TOP beavatkozási területén: 59 881 millió Ft.
A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban finanszírozza.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. március 1.

Idén 21 pályázati felhívást terveznek kiírni a Környezetei és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), melynek együttes keretösszege 275 milliárd forint - derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) szerint. Ebből a Portfolio számításai szerint energiahatékonyságra és megújuló energiás célokra összesen 187 milliárd forintot szánnak, nagyrészt állami, önkormányzati és egyházi épületenergetikai célokra.

A tavaly meghirdetett KEHOP-pályázatok keretösszegéhez képest idén fele annyi felhívás jelenik majd meg, így kijelenthetjük, hogy 2016-ban nem számíthatunk pályázati dömpingre ezen a területen. Ha figyelembe vesszük a 2015-ben meghirdetett pályázatok volumenét, akkor összesen 870 milliárd forintnyi keretet írnak ki idén év végéig a KEHOP-ban, amely a teljes hét éves keret 74%-a.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. március 1.

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. A cégek egy része az eddigi tapasztalatok szerint kivár a kötelező energia audit elvégeztetésével, de 2016. december 31. után bírsággal kell számolniuk. Kérdés, hogy a kötelezettség kapcsán mennyire tájékozott a nagyvállalati szektor: a szolgáltatási szektor szereplői közül például sokan tévesen azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar kifutni az időből?

A Portfolio Dinh Tamást, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadói csoportjának szenior menedzserét kérdezte a feladatokról, a határidőkről és a magyarországi auditok eddigi tapasztalatairól.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A pályázat célja

A felhívás célja a vidéki térségekben élők életminőségének a javítása, a vidéki települések vonzóbbá tétele olyan, a fenntarthatóság növelését és a társadalmi felzárkózást és az egész életen át tartó tanulást elősegítő fejlesztések által, melyek a helyi szükségletek mértékéhez igazítva tényleges közösségi jellegű funkciókkal és használattal bírnak. Kiemelt célkitűzés az energia- és erőforrás hatékonyság növelése, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz és a közösségi élet feltételeihez való hozzáférés javítása a közösségi terek létrehozásával és fejlesztésével. A célok elérése érdekében az alábbi célterületek mentén lehetséges a fejlesztések megvalósítása:

• 1. célterület: az állami vagy önkormányzati funkciót nem magában foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítése, illetve a megújuló energiaforrások használata;
• 2. célterület: a vidéki térségek településképét meghatározó épületek külső rekonstrukciója és energetikai korszerűsítése;
• 3. célterület: többfunkciós közösségi tér/szolgáltató központok létrehozása, fejlesztése.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 26,9 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 670 db.

Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás összege és mértéke a felhívás célterületeit tekintve a vidéki térségek településeire vonatkozóan a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet járási kategóriáinak megfelelő besorolás alapján az alábbiak szerint került megállapításra:

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 18.

Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.

A legfrissebb Magyar Közlöny tartalmazza az 1762/2015. (X. 16.) számú kormányhatározatot, amely a 2007-2013-as uniós ciklus egyik fontos határideje (idén év vége) előtt két hónappal kezdeményezi módosítani a Környezet és Energia Operatív Programot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELV ALAPJÁN KÖTELEZŐ FEJLESZTENI

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelező módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Hazánkban 2014-ben a teljes villamosenergia-felhasználásból mindössze 6,8% volt a megújuló energiákkal termelt áram, azaz az elkövetkezendő hat évben csaknem dupláznunk kell.

A KKV-NAK IS FONTOS SZEREP JUT

A 2020-ra teljesítendő célok elérése érdekében az új uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások is jócskán kivehetik a részüket, hiszen csaknem 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, azaz együttesen hétszerese lesz az előző időszak ilyen célú támogatásainak.

Évente tehát több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen!

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 29.

A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. július 25.

Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.

Az OTP Hungaro-Projekt Kft. arra hívja fel pénteki rövid összefoglalójában a figyelmet, hogy információik szerint rövidesen három GINOP pályázat megjelenése várható épületek energetikai korszerűsítése témában.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkár alig egy hete jelentette be, hogy dolgoznak azon a célzott pályázati kiíráson, amely a családi házak energia-hatékony felújításához nyújt majd támogatást. Az első lakossági pályázatok véleménye szerint már akár ősszel megjelenhetnek.

Értesüléseink szerint viszont rövidesen három GINOP pályázat megjelenése is várható vállalkozások épületenergetikai korszerűsítése céljából.

GINOP 4.1.1-2015–Épületenergetikai fejlesztések támogatása

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások megvalósítása.

Támogatás összege: 15.000.000 Ft – 100.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségek csökkentése:
• Épületek nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése
• Meglévő bel-és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása

GINOP 4.1.2 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítása az irányuló beruházások megvalósításához.

Támogatás összege: 20.000.000 Ft -250.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Épületek energetikai fejlesztése
  • fűtött és fűtetlen teret elválasztó szerkezetek hőszigetelése, cseréje
  • hűtési és melegvíz rendszerek korszerűsítése
  • fényforrások, világítótestek cseréje
• Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:
  • napkollektor rendszer telepítése, geotermikus energia hasznosítása

GINOP 4.1.3 Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

A pályázat célja az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítása, és az erre irányuló beruházások megvalósítása.

Támogatás összege:10.000.000 Ft -100.000.000 Ft.

Támogatott tevékenységek:

• Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenység,
  • napkollektoros rendszer telepítése
  • hőszivattyú rendszerek alkalmazása
  • kazánrendszer kiépítése