2018. november 28-án szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben az a várva várt törvénymódosítás, amelynek keretében megemelték a közbeszerzési értékhatárokat, így a vállalkozások egy jelentős része mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvénymódosítás legtöbb része, így az értékhatárokra vonatkozó paragrafusok már másnaptól hatályba is léptek.

Lássuk a legfontosabb számokat:

• Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddigi 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a vissza nem térítendő támogatást elnyerő cégeknek.
• Építési beruházás esetén pedig még nagyobb az emelés, egységesen 300 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia a cégeknek.

Sajtószemle: Portfolio - 2018. november 22.

A többi között a közbeszerzési törvénymódosításhoz, az igazságügyi tárgyú törvények módosításához, fogadott el változtatásokat csütörtöki ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az előterjesztésekről várhatóan a jövő héten szavaz a Ház.

Két elemmel bővül az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseket érintő kivételek köre, vagyis amelyekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt: a legfeljebb évi 10 millió forintos árbevételű, újabb néven start szövetkezetek, korábbi szociális szövetkezetek által termelt áruk, szolgáltatások beszerzése is bekerül a kivételek közé. A változtatás indoklása szerint ez nemcsak a helyi vállalkozások fennmaradását segíti, hanem az intézményeknek is biztosítja a helyben termelt áruk beszerezhetőségét. Ugyancsak a kivételek körét képezné az állami kitüntetések, a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj tervezése, gyártása, javítása, beszerzése.

Egy másik módosítás szerint az egyházi jogi személyek esetében nemcsak a még fel nem használt támogatásokra nem szükséges alkalmazni a közbeszerzési törvényt, hanem a támogató felé még el nem számolt támogatások esetében sem. Ez azonban már megkötött szerződések felmondására nem teremt jogalapot.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio - 2017. szeptember 28.

Nem egyszerű a közbeszerzés világa, hiszen rengeteg, különféle beszerzés zajlik országszerte, melyeknél kulcsfontosságú a becsült érték, hiszen az ajánlatkérők ez alapján dönthetik el, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, és azt is, hogy melyik eljárásrend szabályait alkalmazzák. Hiszen ha nem a jó eljárásrendet választják ki, akkor jogszabálysértést követnek el. Ennek apropóján dolgoztuk fel és foglaltuk össze a becsült érték számításáról, a részekre bontás tilalmáról és a beszerzési igények mesterséges egyesítéséről szóló útmutatót, illetve az ehhez kapcsolódó példatárat. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

A teljes cikk itt olvasható >>>

2017. január 1-én hatályba lépett a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet és a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015 (X.30.) Korm. rendelet módosításáról szóló Kormány rendelet.

A rendeletek módosításának fő célja az uniós és hazai források felhasználása hatékonyságának növelése és egyben a megfelelő közbeszerzési eljárások lefolytatásának biztosítása.

A módosítások nyomán ajánlatkérő számára megnyílik a lehetőség, hogy akár a közbeszerzési eljárás megindításával, ill. lezárásával egyidejűleg, akár a közbeszerzési eljárás megkezdését, ill. lezárását megelőzően kezdeményezze az ellenőrzést.

A szabályozás megváltozása biztosítja, hogy a közbeszerzési eljárást az ellenőrző szervezet annak folyamatában ellenőrzi, oly módon, hogy minden eljárási cselekménynél (dokumentum keletkezésénél) az ajánlatkérő kötelezettsége haladéktalanul megküldeni a keletkezett dokumentumokat az illetékes ellenőrző szervnek.

Nagyon leegyszerűsítve, a rendeletekben foglaltak alapján a Kedvezményezettnek az EPTK-n keresztül az Irányító Hatóságnak-nak is meg kell küldenie kell a dokumentumokat, addig nem kezdhető meg a közbeszerzési eljárás. Ő jelzi az észrevételeit 5 munkanapon belül, ha módosítást kér, azt a Kedvezményezettnek végre kell hajtania, majd ismételten ellenőriztetni a dokumentumokat. Az Irányító Hatóság 5-10 munkanapon belül kiad egy nyilatkozatot arról, hogy rendben van a közbeszerzési dokumentáció és egyben értesíti az Európai Uniós Források Felhasználásért Felelős Minisztert, megküldve neki a dokumentumokat. A Feleős Miniszter 5 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a dokumentáció megfelel az alapkritériumoknak, majd a teljes közbeszerzést 5 munkanap alatt ismét ellenőrzik, ha rendben van akkor a Kedvezményezett kap egy tanúsítványt, ezután lehet megkezdeni a közbeszerzési eljárást.

Építési beruházásnál a dolog annyiban eltér, hogy a két ellenőrzési folyamat - Irányító Hatósági és Európai Uniós Források Felhasználásért Felelős Miniszteri - egymással párhuzamosan mehet.

forrás: palyazat.gov.hu

Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően – mondta el az MTI-nek a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása.

A legjelentősebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek már egymillió forint felett kötelesek legalább három ajánlatot bekérni egy szerződésre, ettől csak kivételesen, például abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szolgáltatás egy meghatározott személyhez kötődik – fejtette ki a helyettes államtitkár. Kiemelte, a törvényjavaslat fellép az olyan eljárások ellen, amelyeken csak egy ajánlattevő vesz részt, az új szabályok szerint ez olyan következménnyel is járhat, hogy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.

Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a cégek, amelyek a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelően teljesítették, 90 napig nem indulhatnak majd közbeszerzéseken – fejtette ki Császár Dániel, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat a szigorítások mellett könnyítéseket is hoz. A hazai kis- és középvállalkozások részvételét segíti, hogy az áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról 15 millióra csökken, e felett a szerződéseket nyilvánosan meg kell hirdetni, szemben a korábbi négyajánlatos versenyeztetéssel – mondta.

Sajtószemle: Portfolio - 2016. október 20.

A verseny növelése és az úgynevezett "egyajánlatos" eljárások csökkentése érdekében csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, amelynek keretében legalább három ajánlat érkezik - jelezte a készülő közbeszerzési törvénymódosítás egyik fontos változását egy mai konferencián a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Lazító és szigorító lépések

Császár Dániel múlt havi jelzésével összhangban az is kiderült, hogy 18 millióról 15 millió forintra csökken majd az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni. A cél ezzel az, hogy a még alacsonyabb értékű beszerzéseknél is nagyobb legyen a transzparencia.

A teljes cikk itt olvasható >>>