Pályázat kódszána: VP-3-4.2.1-15

Pályázat célja

A Felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a gazdálkodók számára olyan fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A Felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával. Különös hangsúlyt kapnak a magasabb minőségű, speciális igényeket kielégítő termékek előállítására irányuló, valamint az erőforrás-hatékonyságot elősegítő beruházások.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a fenti fókuszterületi megosztás szerint 151 Mrd Ft.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft.

A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívás a mai nappal módosult az alábbiak szerint:

• A Felhívás 1.3. pontjában a 1173/2015. (III.24.) Korm. rendelet alapján 10 milliárd Ft-ról 30 milliárd Ft-ra módosult a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 27/2013 (II.12.) Korm. rendelet szerint szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések esetén.
• A Felhívás 3.2. pontjában az új eszköz beszerzése és az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás tevékenységekhez tartozó tevékenységek esetében az új megújuló energiatermelő eszközök beszerzése kapcsán új támogatási jogcím (A közvetlen energiaköltségek összesített csökkentése az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által) és új támogatási kategória (Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás) került meghatározásra.
• A Magyar Közlöny 2015. évi 187. számában, 2015. december 2-án megjelent a 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet - A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról, amely alapján a korábbi 1 080 településen felül további 122 település válik szabad vállalkozási zónává. Mindezek alapján módosul a Felhívás 5. és 6. számú melléklete.

Kikerülhetnek a hazai élelmiszeripari cégek a nagyvállalati körből, ha a Kormány és az Európai Bizottság elfogadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erre vonatkozó javaslatát.

A nagyvállalati besorolásról szólva a NAK elnöke elmondta: ha egy vállalkozás 250-nél több embert foglalkoztat, már nagyvállalatnak számít, holott éves nettó árbevétele és mérlegfőösszege alapján európai összehasonlításban csak a kisvállalkozások, vagy legfeljebb a középvállalkozások méretét éri el.

Ez komoly hátrányt okoz a közép-európai országok élelmiszeripari vállalkozásainak, mert kizárja azokból a pályázatokból, amelyet kis- és középes vállalkozásoknak írtak ki.

4 felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

Az első felhívások között szerepel a „Fenntartható városi közlekedésfejlesztés” című felhívás, amelynek célja, hogy olyan fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához. A felhívás keretösszege 20,7 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.4.1-15 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

Az „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése” című felhívás keretösszege közel 7,5 milliárd forint. Az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel várandósok, nők, gyerekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek célcsoportjaira.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Közel 4,8 millárd forint a keretösszege az „A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése” című felhívásnak. A nappali szociális ellátások (elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása), a család- és gyermekjóléti szolgálat/központ fejlesztése esetén a minőségi fejlesztés mellett cél a férőhelyek bővítése is – új intézmények létesítésével, illetve a már működő szolgáltatások férőhelyeinek bővítésével.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

„A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” felhívás célja, hogy a megvalósított program eredményeként a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javuljanak, elérhetővé váljanak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, oktatást, iskolai felzárkózást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok. A keretösszeg 1,9 milliárd forint.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség módosította az „Állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése" címmel megjelent pályázat benyújtásának időszakát. Hogy az ügyfeleknek elegendő idejük legyen felkészülni a pályázatok előkészítésére, a kérelmeket első körben 2016. január 11. és 2016. február 12. között elektronikus úton küldhetik be.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 15.

Úgy juthatnak uniós forrásokhoz a nagyvállalatok 2016-ban, ha olyan projektekben vesznek részt, mely kis- és középvállalkozások számára közvetlen előnyökkel járnak. Hazai forrásból pedig 15 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányozott elő nekik a kormány, ha a fejlesztendő tevékenysége a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10-33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik.

Nem maradnak támogatás nélkül 2016-ban a nagyvállalatok, nemcsak hazai, de uniós forrásokat is címzett nekik a kormány. Miközben ebben az évben 3 milliárd forintot különítettek el a nagy cégeknek a hazai költségvetésből, jövőre már 15 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé nagyvállalatok beruházási támogatása című sora, olvashatjuk a Világgazdaság cikkében.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 14.

Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.

Az Országgyűlés hivatalos oldalán olvashatjuk, hogy 2015.12.11-én Összegző módosító javaslat került benyújtásra a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról. A Törvényalkotási Bizottság az előterjesztést korábban már tárgyalta, majd a lezárás után újra napirendjére vette és múlt csütörtökön eldöntötte a témát. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen összegző módosító javaslat a törvényjavaslat egy szakasza az Alaptörvény vonatkozó szakasza alapján sarkalatosnak minősül, ezért annak mai elfogadásához a fél négy körül jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán a leggyakrabban megfogalmazott kérdések:

• Vajon a projektünk K+F projektnek számít?
• Elképzelésünk eléggé innovatív, vagy újszerű?
• A végzett tevékenység ipari kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek minősül, esetleg nem is támogatható tevékenység?
• Milyen arányban számolhatóak el a költségek az egyes tevékenységek vonatkozásában, illetve arányában?

Ha Ön is hasonló kérdéseket fogalmaz meg aktuális projektjével kapcsolatban, engedje meg hogy figyelmébe ajánljak egy - a jogszabályi keretek által biztosított - megoldást, amellyel akár a GINOP 2.1.1 "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázat kapcsán is előzetes vizsgálattal előminősíttetheti projektje újdonságtartalmát.

A 2014. évi LXXVI. törvény 36.§ (1) bekezdése alapján ugyanis a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e. A kutatás-fejlesztési minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy meghatározza a projekt ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát.

Két fontos kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató pályázat is aktív jelenleg a Széchenyi 2020 programon belül: a GINOP-2.1.1-15 „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" elnevezésű páláyzat, amelynek első értékelési határideje 2016 január 11, valamint a GINOP-2.1.7-15 „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés" című pályázat, melynek beadási és értékelési határidejét épp a minap módosították, így a 2016 február 29-ig beadott pályázatok kerülnek együttesen értékelésre.

Sokat írtunk már a két pályázatról, de a  nagy érdeklődésére való tekintettel most egy újabb útmutatót készítettünk arról, mire érdemes figyelni a pályázatok és azon belül is elsősorban a költségvetés tervezésekor.

A kidolgozott szakmai rész mellett a jó költségvetés összeállítása elengedhetetlen a sikerhez, ezért tekintsük át, melyik elszámolható költségtétel valójában mit jelent és milyen tételek számolhatók el a pályázatban.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. december 10.

Súlyos megkötés olvasható ki a december 20-tól beadható, a trágyatárolók építését támogató pályázati felhívásban, hiszen a Portfolio értelmezése szerint, többek között tehermentes ingatlanon lehetne megvalósítani a beruházást. Ez jelentős változás lenne az előző ciklushoz képest, ahol megterhelt ingatlanon is engedélyezték a projektmegvalósítást.

A trágyatárolókra vonatkozó Pályázati Felhívásból és az Általános Útmutatóból a következőket állapíthatjuk meg:

Az Általános Útmutató szerint: "Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját, lízingelt vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától nem per, teher - és igénymentes..."

A teljes cikk itt olvasható >>>

A héten a Nemzeti Agrárkamara megjelentette újabb kézikönyvét "Ökológiai gazdálkodás - a támogatási kérelem benyújtásához" címmel, mely a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett ÖKO támogatásról kíván átfogó tájékoztatást adni a gazdáknak.

A most megjelent kézikönyv az idei kézikönyvek sorában immár a nyolcadik, a teljes sorozat letölthető innen:

Ökológiai gazdálkodás Kézikönyv	Földforgalmi szabályozás - Gazdálkodói kézikönyv	Területmérés – Gazdálkodói segédlet	AKG Kézikönyv
Megjelent: 2015. december 08.	Megjelent: 2015. december 04.	Megjelent: 2015. október 22.	Megjelent: 2015. szeptember 18.
Vidékfejlesztési Program Kézikönyv	Zöldítés - Gazdálkodói kézikönyv	Nitrát - Gazdálkodói kézikönyv	Kölcsönös megfeleltetés - Gazdálkodói kézikönyv
Megjelent: 2015. augusztus 28.	Megjelent: 2015. április 20.	Megjelent: 2015. április 20.	Megjelent: 2015. április 20.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én. Ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.

Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány.

További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. A halfogyasztás ösztönzésre a jövőben is indulnak kampányok, fokozottan ügyelve arra, hogy minél több halétel szerepeljen a közétkeztetésben.

Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi, amelyeket 2016-ban a teljes forráskeret megnyitásával jelentet meg.

(Miniszterelnökség)

A Széchenyi 2020 keretében megjelent GINOP-2.1.7-15 azonosító számú, „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés" című felhívásra a korábban meghirdetetthez képest később, 2016. január 11-től lesznek beadhatók a támogatási kérelmek, illetve a felhívás első értékelési szakaszában a 2016. február 29-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a 272/2014 Korm. rendelet értelmében a 2016. február 29-ig beérkező támogatási kérelmek standard eljárásban, egy alkalommal, ugyanabban az időben kerülnek elbírálásra. Tehát a hivatkozott jogszabálynak megfelelően, döntéshozatalkor az ugyanazon szakaszban beérkezett támogatási kérelmek nem a beérkezés dátuma alapján, hanem a szakmai kiválóság, a pontszám alapján lesznek sorba rendezve.

Forrás: palyazat.gov.hu

Az elmúlt hetekben számos kérdét kaptunk a VP-5-4.1.1.6-15 azonosítószámú „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme a hozzánk leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszaink:

A JOGYSZABÁLYOK SZERINT KINEK KÖTELEZŐ TRÁGYATÁROLÓT ÉPÍTENIE ÉS HONNAN TUDOM, MILYEN ÉS MEKKORA TÁROLÓT KELL ÉPÍTENEM?

A trágyatárolók építésének követelményrendszerét a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályozza.

A jogszabály kiterjed minden, magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is, azaz minden olyan állattartási tevékenység esetén kötelező trágyatárolót létesíteni, amely a háztartási mértéket meghaladja.

Megjelent a Kormány 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelete a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról.

A rendelet alapján 122-vel bővült szabad vállalkozási zónák, fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő kategóriákba eső járások településeinek köre. A lista tekintetében legnagyobb újdonság, hogy a régiós összehasonlításban fejlettnek tekintett Nyugat-Dunántúlról is kerültek bele települések az új listába.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre még 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések korábbi listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zónák 2015

Az újonnan megjelölt szabad vállalkozási zónának minősített településeket itt találja: 361/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet

A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 5 évre szól. Ez a módosítás azonban nem csak a jövőre nézve jelent igen jelentős lehetőséget a most szabad vállalkozási zónába sorolt települések vállalkozásainak, de érinti a még nyitva álló, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt GINOP 1.2.2-15 számú pályázatot is. A rendelet mellékletében szereplő településeken megvalósuló fejlesztések tekintetében is be lehet ugyanis nyújtani a pályázatot, amelynek keretében akár 70%-os támogatási intenzitással valósítható meg gépbeszerzés és hozzá kapcsolódó ingatlan fejlesztés. Foglaljuk össze még egyszer, mit kell tudni a pályázatról: