Az elmúlt hetekben is számos kérdést kaptunk a VP6-6.4.1–16 azonosítószámú „A nem mezőgazdasági célú tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme az újabb kérdéscsokor és az azokra adott válaszaink:

1. Olyan őstermelő indulhat-e jelen pályázaton, akinek a tavalyi évben nem keletkezett árbevétele?

Amennyiben a pályázni kívánt őstermelő nem rendelkezett mezőgazdasági árbevétellel a támogatási kérelem benyújtását megelőző, ill. az azt megelőző évben támogatás igénylésre nem jogosult.

2. Nyugdíjas őstermelő indulhat-e a pályázaton?

A Felhívás alapján támogatási kérelmet működő mikrovállalkozások nyújthatnak be.

A Felhívás 1. sz melléklete tartalmazza a mikrovállalkozás fogalmát, mely szerint: "mikrovállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. Törvény 3.§ (3) bekezdése szerinti vállalkozás. Jelen felhívás esetében az Őstermelők mikrovállalkozásnak minősülnek."

Amennyiben viszont a kedvezményezett őstermelő, abban az esetben legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig köteles az új egyéni vállalkozást befejezetten megalapítani és tevékenységét bejelenteni.

3. Férj és feleség közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. A közös őstermelői igazolvány a férj nevére szól, az értékesítési betétlapon fel van tüntetve a felesége is, mivel az őstermelői tevékenységet együtt végzik és ebből származó bevételükből 50-50%-ban részesülnek. Ebben az esetben a feleség lehet-e a pályázó?

A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése kimondja:

„2. § (2) A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös őstermelői igazolványát (a továbbiakban: közös igazolvány) annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit az Szja. tv. 78/A. § (2) bekezdése szerinti együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek. A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok együttesen egy közös igazolvánnyal rendelkeznek."

Fentiek értelmében a közös őstermelői igazolványban szereplő személy jogosult pályázatot benyújtani.

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" című (VP6-6.4.1–16 kódszámú) felhívás benyújtásának határideje.

A támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 8. napjától 2019. május 14. napjáig van lehetőség.

Első szakasz zárása: 2017. június 08. Ezen időszak alatt a benyújtásra került projektek együttesen kerülnek elbírálásra.

Ahogy arról már lehetett néhány hete tudni, módosult a a „Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" című VP6-6.4.1.-16 kódszámú felhívás.

Az egyik legfontosabb módosításként kizárásra kerültek a pályázatból a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vállalkozások, csak és kizárólag mezőgazdasági termelők nyújthatnak be pályázatot az alábbiak szerint:

Pályázó lehet azon vidéki térségekben működő mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő, aki/amely együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

• székhelye / telephelye legalább a támogatási kérelem benyújtását megelőző év július elsejétől a 3., 4. vagy 10. számú mellékletben felsorolt településen van;
• a projekt megvalósítási helye a felhívás 3., 4. vagy 10. számú mellékleteben szereplő településen található;
• igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel és annak nettó árbevételhez viszonyított arányának kiszámítását a felhívás 8. számú mellékletében szereplő képlet alkalmazásával kell elvégezni;
• rendelkezik a 2007. évi XVII. törvény 28.§-a szerinti ügyfél-azonosítóval.

A felhívás esetében az őstermelők a Vidéki térségekben működő mikrovállakozásnak minősülő mezőgazdasági termelő kedvezményezetti körbe tartoznak. Ugyanakkor: az őstermelő támogatás elnyerése esetén a nem mezőgazdasági jövedelemtermelő tevékenységre való tekintettel tevékenységét köteles átalakítani legalább egyéni vállalkozó vagy más vállalkozási formájúvá.

Az elmúlt időszakban rengeteg kérdés érkezett hozzánk a VP6-6.4.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása című pályázattal kapcsolatban. Érthető módon sokak számára okozott fejtörést, hogy fejlesztési elképzelésük – főleg ha az szálláshelyfejlesztésre is irányul – vajon megfelel-e a pályázat feltételrendszerének.
A válasz valóban sok esetben nem egyértelmű, ilyenkor javasolt az Államkincstár írásos állásfoglalását kérni.
Íme, a három leggyakrabban feltett kérdés és az azokra kapott minisztériumi állásfoglalás:

KÉRDÉS:
A pályázat keretében csak már működő falusi szálláshely és/vagy egyéb szálláshely fejlesztésére van mód?

VÁLASZ:
A Felhívás alapján a 3. és 4. számú mellékletben szereplő települések esetén működő falusi szálláshely, míg a 11. számú mellékletben szereplő települések esetén működő egyéb szálláshely továbbfejlesztése támogatható.

Az elmúlt hetekben számos kérdést kaptunk a VP6-6.4.1–16 azonosítószámú „A nem mezőgazdasági célú tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása" című pályázat vonatkozásában. Hogy segítsük a felkészülésüket, íme a hozzánk leggyakrabban feltett kérdések és az azokra adott válaszaink:

1. A pályázat keretében lehet-e új szálláshelyet fejleszteni, vagy csak meglévőt továbbfejleszteni?

A támogatás az egyéb szálláshelyek és a falusi szálláshelyek továbbfejlesztésére irányulhat. Tehát új szálláshely létrehozása nem támogatható, kizárólag már meglévő, működő szálláshely továbbfejlesztésére van lehetőség.

Ezen felül nagyon fontos különbséget tenni a falusi szálláshely és az egyéb szálláshely között. Egyéb szálláshely továbbfejlesztésére ugyanis kizárólag a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetében lévő településeken megvalósuló fejlesztések esetén van lehetőség, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetén kívüli településeken csak falusi szálláshelyet lehet fejleszteni.

Lássuk, mi a pontos meghatározása a két szálláshely típusnak:

Falusi szálláshely

A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján falusi szálláshely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Falusi szálláshely fajtái:

• Vendégszoba (a vendégek rendelkezésére bocsátható önálló lakóegység, amely egy lakóhelyiségből, és a minősítéstől függően a hozzátartozó mellékhelyiségekből áll.)
• Lakrész (a rendelkezésére bocsátható minimum 2 szobából és mellékhelység(ek)ből álló lakóegység)
• Vendégház (önálló épület, több szobával, mellékhelyiségekkel és főzési lehetőséggel rendelkező lakó-, illetve üdülőegység, családok vagy kisebb csoportok elszállásolására.)
• Sátorozóhely (csak valamelyik falusi szálláshely típus mellett, mintegy azt kiegészítve üzemeltethető az előírt feltételek megléte esetén. Pl.: falusi vendégház sátorozóhellyel.)

A pályázati felhívás jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tényleges megjelenésig a felhívás változhat!

PÁLYÁZAT CÉLJA

Az intézkedés célja térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, melyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése, és a foglalkoztatás növelése érdekében.

Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi, illetve térségi jelentőségűek, nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve helyben tartózkodási időt hosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban.

PÁLYÁZÓK KÖRE

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• Helyi önkormányzatok (GFO 321);
• Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325)
• Helyi önkormányzatok társulásai (GFO 327);
• Gazdasági társaságok, amelyekben a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások többségi tulajdonrésszel rendelkeznek (GFO 11, 57);
• Egyházi jogi személyek (GFO 55);
• Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján (GFO 517, 521, 529, GFO 563, 565, 569).

PÁLYÁZAT CÉLJA

A felhívás célja a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő vidéki térségekben működő mikrovállalkozások és mikrovállalkozásnak minősülő aktív mezőgazdasági termelők induló vagy már működő nem mezőgazdasági tevékenységeinek továbbfejlesztése érdekében történő támogatása. Az intézkedés kiemelten támogatja a tanyás településeken és vállalkozáshiányos aprófalvas területeken megvalósuló tevékenység-, illetve vállalkozás-fejlesztéseket.

TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a fenti fókuszterületi megosztás szerint 35,94 milliárd forint. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 700-1000 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 50.000.000 Ft.

Maximális alaptámogatási intenzitás: 50%

• A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti „kedvezményezett" járásban lévő településen: 60%
• A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti „fejlesztendő" és „komplex programmal fejlesztendő" járásban lévő településen: 70%

PÁLYÁZÓK KÖRE

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

1. Mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő, aki/amely együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

• székhelye / telephelye legalább a támogatási kérelem benyújtását megelőző év január elsejétől a 3., 4. vagy 11. számú mellékletben felsorolt településen van; a projekt megvalósítási helye a Felhívás 3., 4. vagy 11. számú mellékleteben szereplő településen található;
• igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel és annak nettó árbevételhez viszonyított arányának kiszámítását a Felhívás 8. számú mellékletében szereplő képlet alkalmazásával kell elvégezni;
• rendelkezik a 2007. évi XVII. törvény 28.§-a szerinti ügyfél-azonosítóval.

A felhívás esetében az őstermelők a Vidéki térségekben működő mikrovállakozásnak minősülő mezőgazdasági termelő kedvezményezetti körbe tartoznak. Ugyanakkor: az őstermelő támogatás elnyerése esetén a nem mezőgazdasági jövedelemtermelő tevékenységre való tekintettel tevékenységét köteles átalakítani legalább egyéni vállalkozó vagy más vállalkozási formájúvá.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2016. július 8.

Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Pályázat célja

Jelen felhívás a regisztrált helyi, a kiemelt jelentőségű helyi és a térségi TDM szervezetek fejlesztését támogatja.

A felhívás célja a fogadóterület versenyképességének javítása a meglévő turisztikai kínálati elemek szolgáltatási csomaggá alakításával, a desztináció vonzerejének javításával, a jól meghatározott célcsoportok igényeinek megfelelő szolgáltatási választék és színvonal kialakításával. További cél, hogy a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés erősödjék, a közösen meghatározott célok érdekében tartós partnerség alakuljon ki az érdekelt szereplők (köz- és magánszféra) között. Ennek érdekében az életképes és fenntartható helyi szervezetek, valamint a térségi együttműködések ösztönzése áll a program középpontjában. A térségi TDM szervezetek feladata piacképes kínálat kialakítása és belföldi piacra vitele.

A komplex szolgáltatáscsomagok kialakítását segítheti a térségi szervezetek működési területének bővítése, amiben a helyi együttműködésekben még részt nem vevő turisztikai szereplők közreműködésével újonnan megalakuló és regisztrált helyi TDM szervezetek is partnerek lehetnek.

Fontos szempont, hogy a projektek eredményeként a látogatószám és a költés növekedjen, a vendégforgalom szezonális ingadozása csökkenjen, további vállalkozások kerüljenek bevonásra a TDM szervezetbe, valamint új vállalkozási lehetőségek nyíljanak a TDM szervezet projektjének hatására.

Pályázat kódszáma: TOP-1.2.1-15

A pályázat célja

Az intézkedés célja térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, melyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése, és a foglalkoztatás növelése érdekében. Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi, illetve térségi jelentőségűek, nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve helyben tartózkodási időt hosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban.

Pályázók köre

Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

• Helyi önkormányzatok (GFO 321);
• Helyi önkormányzatok társulásai (GFO 327);
• Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek (GFO 11, 57);
• Egyházi jogi személyek (GFO 55);
• Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján (GFO 517, 521, 529, GFO 563, 565, 569).

Pályázat kódszáma: GINOP-1.3.4-15

Pályázat célja

A pályázat célja a térségi TDM szervezetek támogatása révén a fogadóterület versenyképességének javítása a meglévő turisztikai kínálati elemek szolgáltatási csomaggá alakításával, a desztináció vonzerejének javításával, a jól meghatározott célcsoportok igényeinek megfelelő szolgáltatási választék és színvonal kialakításával. További cél, hogy a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés erősödjék, a közösen meghatározott célok érdekében tartós partnerség alakuljon ki az érdekeltek (köz- és magánszféra) szereplők között.

Pályázók köre

A felhívás keretében az NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának nyilvántartásában szereplő TDM szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet:

• Non-profit szervezetek (GFO kód: Egyéb egyesület 529; Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 572).

Soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még a Balaton környéke, mint most – mondta Vitályos Eszter államtitkár abból az alkalomból, hogy bejelentették: a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére.

Történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke Balatonfüreden. A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.

Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat – tette hozzá.

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás