Bővül a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, a következő években több száz településen indulhat új szolgálat, az önkormányzatok pedig nagyobb állami támogatást vehetnek igénybe - mondta el Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa szerdai sajtótájékoztatóján.

A kormánybiztos ismertette: jelenleg a 600 fő alatti lélekszámú települések igényelhetnek falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez állami támogatást, de mivel erre a népesebb településeknek is szüksége lehet, a kormány úgy döntött, hogy 2020. január 1-jétől 800 főre, majd 2022-től 1000 főre emeli ezt a lélekszámhatárt. Hozzátette: megközelítőleg háromszáz olyan település van Magyarországon, amely 600 és 800 fő közötti lakossal bír, és további kétszáz, amely 800 és 1000 fő közötti lélekszámú, így potenciálisan ötszáz új falugondnoki szolgálat indulhat el a következő években.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. május 20.

A helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére 949 egyházközösség, míg a nemzeti identitástudat erősítésére 1216 önkormányzat jelentkezett a Magyar Falu Program keretében februárban elsőként meghirdetett pályázatokra - derült ki a május 15-én zárult első pályázati forduló eredményei alapján a Miniszterelnökség közleményéből.

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg három, az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó felhívásra lehet pályázni a Kincstár felületén keresztül, hamarosan pedig megjelenik az újabb, óvodákra vonatkozó kiírás is.

A teljes cikk itt olvasható >>>

2019. április 15-én nyílt meg a Magyar Falu Program pályázati felülete a kedvezményezett önkormányzatok, illetve egyházközösségek számára. Már az első napon több száz regisztráció és számos pályázati anyag érkezett. A Magyar Államkincstár rendszere jól vizsgázott, fennakadás nélkül kezeli a folyamatosan beérkező pályázatokat.

A Magyar Falu Program az 5000 lélekszám alatti települések komplex fejlesztési programja, amely 2019-ben 150 milliárd forint támogatást tartalmaz. Gyopáros Alpár, a programért felelős kormánybiztos korábban részletes tájékoztatást adott arról, hogy az önkormányzatok és egyházközösségek idén 75 milliárd forintra pályázhatnak 18 folyamatosan megjelenő pályázati felhívás keretében. A Miniszterelnökség eddig 5 pályázati felhívást tett közzé, az első kettő pályázati célra (helyi identitástudat erősítése és közösségi terek létrehozása) hétfő óta már a pályázatok is benyújthatóak.

Több mint 350 kérelem támogatásáról született döntés első körben a LEADER Program helyi fejlesztéseket támogató pályázatai esetében. A megjelent felhívásokra több mint 10 ezer kérelem érkezett be, mintegy 41 milliárd forint forrásigénnyel – mondta el Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Irányító Hatóság által szervezett LEADER képzésen, Kecskeméten.

Mint hangsúlyozta, a 2014-2020 közötti uniós ciklusban a kormány kiemelt figyelmet fordított arra, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő, szakmailag megalapozott Helyi Fejlesztési Stratégiák készüljenek, majd ennek nyomán a közösség érdekeit szolgáló pályázati felhívások jelenjenek meg. A 103 elismert helyi akciócsoport 2017. október vége óta összesen 621 pályázatot hirdetett meg, amelyek több mint fele már lezárult.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. március 28.

Döcögve halad a jórészt EU-pénzből finanszírozott Vidékfejlesztési Program (VP) megvalósítása, amely miatt az Agrártárca közbelépése várható, azaz a teljes keret lehívása érdekében forrásátcsoportosítás jöhet - jelezte a Világgazdaságnak Zoltán Csaba. A Start Garancia Zrt. vezérigazgatója szerint nem meglepő, hogy egyesek szerint az elnyert támogatásból tervezett beruházások ötöde nem valósul meg.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent, „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás dokumentációja
Az Irányító Hatóság ezúton hívja fel a Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:

1. Kiegészítésre került a felhívás 4.2. fejezetének b) pontja. A kiegészítés értelmében adott célterület kapcsán eltérő szakaszokban benyújtott és különböző megvalósítási helyekre vonatkozó több kérelem alapján is részesülhet támogatásban ugyanazon támogatást igénylő.
2. A 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet - GDPR) előírásaiból fakadó kötelezettségekkel kiegészült a felhívás 7. fejezete.

A pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3., ugyanakkor információink szerint a keretösszeg már kimerült, így ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

Frissítés: 2019.03.21-én megjelent a közlemény arra vonatkozóan, hogy az Irányító Hatóság az érintett pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2019. április 4. napján 00 órától felfüggeszti.

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A pályázatról bővebb információt korábbi bejegyzésünkben talál: Április 3-ig még pályázhatnak az élelmiszeripari feldolgozó cégek

Egy friss közlemény szerint a mai nap helyett egy hónappal később, 2019. április 15-én indul a Magyar Falu Program első pályázati felhívásának beadási szakasza. A Nemzeti és helyi identitástudat erősítése pályázat benyújtására 2019. április 15. és 2019. május 15. között van lehetőség.

A támogatás célja a hagyományos vidéki közösségi élet megerősítése, a helyi kultúra, a szabadidős tevékenységek fejlesztése, a hagyományok megtartása és azok továbbvitele. Lássuk, miről is szól a pályázat:

A pályázatról készített rövid tájékoztatónkat itt tudja letölteni: MFP-NHI/2019 - A Magyar Falu Program keretében „A nemzeti és helyi identitástudat erősítése"

Bármilyen kérdéssel keresse pályázati szakértőinket bizalommal!

A március 4-i értékelési határnappal nem zárták be a nagy népszerűségnek örvendő „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázatot, így a pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. április 3. lesz. Biztosat nem állíthatunk, de a keretösszeg véges és ahogy telnek a hetek, egyre inkább fennáll a veszélye, hogy ez a határnap valóban az utolsó határnap lesz!

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

Sajtószemle: Portfolio - 2019. február 15.

Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Ahogy múlt héten már előre jeleztük felfüggesztésre kerül a VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" című pályázati felhívás. Az erről szóló hivatalos közlemény tegnap, február 12-én jelent meg a palyazat.gov.hu oldalon az alábbiak szerint:

"Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" című (VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú) felhívás vonatkozásában a Felhívás 4.3. pontjában foglaltak és a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 53. § (1) és (1a) bekezdése alapján az Irányító Hatóság a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2019. február 20. napján 00 órától felfüggeszti."

A január 30-i értékelési határnappal nem zárták be a nagy népszerűségnek örvendő „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című, VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú élelmiszeripari pályázatot, így a pályázók előtt továbbra is nyitva a beadás lehetősége, a következő határnap 2019. március 4. lesz.

A pályázatra, amelynek keretében élelmiszer-feldolgozó, illetve borászati üzemek fejlesztésére nyílik lehetőség, 2019. január 2 óta nyújthatják be kérelmeiket mezőgazdasági termelők, illetve mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások egyaránt.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• élelmiszer-feldolgozó üzemek esetében egyéni beruházás esetén maximum 500 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd Ft;
• borászati fejlesztések esetében egyéni beruházás esetén maximum 200 millió Ft, kollektív beruházás esetén maximum 500 millió Ft.

A Vidékfejlesztési Program egyik legnépszerűbb élelmiszeripari pályázatában lehetőség van mezőgazdasági termelők – és nem mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások indulására is, illetve a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozások mellett megfelelő tőkével rendelkező őstermelőknek is kiváló lehetőség, akik ezáltal megtermelt, saját vagy akár vásárolt mezőgazdasági termékeik feldolgozásával bővíthetik tevékenységi körüket.

Mezőgazdasági termelőnek minősül az a pályázó, aki:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. 
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul .

Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás csak abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

• a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évvel rendelkezik;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul;
• a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel kizárólag Annex I. terméket állít elő.

Azok számára, akiknek idegen az ANNEX 1 kifejezés, ez az Európai Unióról szóló Szerződés 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével vagy feldolgozásával kapcsolatos beruházásokra irányuló élelmiszeripari projekteket jelöli.  Az Annex 1 besorolásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat itt: Élelmiszeripari cégek esetén hogyan kell értelmezni az Annex 1 listát?

Fontos további feltétele a pályázatnak, hogy a pályázaton kizárólag a TEÁOR 10 és 11 besorolás szerinti (kivéve TEÁOR 1020, TEÁOR 109 alá tartozó) tevékenységüket fejlesztő pályázók indulhatnak.

De nézzünk néhány konkrét példát arra, milyen tevékenységek fejlesztésére igényelhető a pályázat keretében támogatás:

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.

Következő értékelési határnap: 2019. február 19. 

Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.

Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.

A pályázat feltételeiről részletesebben itt tájékozódhat: Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Forrás: AM Sajtóiroda

Ma, azaz január másodikán nyílt meg az októberben megjelent "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat.

Kiknek szól a pályázat?

Amint októberben már összefoglaltuk: a felhívási szöveg szerint a pályázatnak az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.

A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.

2018 november 7-én módosult a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" elnevezésű (VP3-4.2.1-4.2.2-18 azonosító jelű) felhívás, azon belül is annak 8. számú mellékletben rögzített, a projekt kockázatosságának viszonyítási alapja kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében.

A módosítás előtt kockázatosnak minősült a projekt, ha annak elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi - vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évi -, vagy előző 3 év átlaga alapján számolt adóbevallás, illetve éves beszámoló szerinti adózás előtti eredmény összegének tízszeresét, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel (Vállalkozás eredménye) tízszeresét.

A mostani módosítás jelentős könnyítést tett, amelynek értelmében:

Kockázatosnak minősül a projekt, ha annak elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó teljes lezárt üzleti évi - vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évi -, vagy előző 3 év átlaga alapján számolt adóbevallás, illetve éves beszámoló szerinti

• természetes személyek, egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a pénzügyi adatok tábla szerint: „6. sor: Mezőgazdasági termelésből származó bevétel" + „7. sor: Mezőgazdasági szolgáltatásból származó bevétel" + „8. sor: Egyéb tevékenységek árbevétele" sorokban szereplő összegeknek a tízszeresét,
• kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a pénzügyi adatok tábla szerint: „8. sor: Értékesítés nettó árbevétele (9+10+11)" sorban szereplő összegnek a tízszeresét.