Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. október 19.

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.

A Deloitte által ma közzétett, ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérésben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt, mellette pedig további tíz közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) vállalatai vettek részt benne.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az idén megjelent K+F pályázatok, így a K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívás is sokban hasonlít a korábbi időszak kiírásaihoz, azonban van néhány lényeges eltérés, amelyeket érdemes áttekinteni. Ráadásul a pályázati kiírás megjelenése óta az elmúlt napokban érdemben módosult, ezért fontosnak tartjuk, hogy a lényeges változásokra is felhívjuk figyelmüket. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb eltéréseket, illetve utólagos módosításokat:

Korábban a kutatási-fejlesztési célt szolgáló eszközök és felszerelések (műszaki berendezések, gépek) költségei a kutatás-fejlesztési projekt megvalósítási időszakában való használatuk időtartamára és mértékéig voltak elszámolhatóak. Az új kiírásban örvendetes változás, hogy a beruházás érdekében felmerült új eszközök bekerülési értéke, így költségének egésze elszámolható.

A mostani pályázatok a korábbiaktól eltérően már nem támogatnak alapkutatást célzó tevékenységet. Kizárólag olyan kutatást végezhető, amely már a gyakorlati hasznosságra irányul (ipari kutatás).

A pályázati kiírások általános elvárásai között újdonságként megjelent az S3 stratégiának való megfelelés. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (Nemzeti S3) céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

Megjelent a Kormány 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat módosításáról, azaz megjelent a 2015. évi módosított GINOP menetrend. A beígért és megemelt új éves fejlesztési keret 902,5 milliárd forint.

A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás

A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015. évi fejlesztési keretének 74 milliárd forinttal 902 milliárd forintra növelését - mondta Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársa szerdán a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) konferenciáján, Budapesten.

Elmondta: eddig a GINOP-ban 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forint keretre, és további 30 pályázat kiírását tervezik a következő három hónapban.

Boór Tamás az idén tervezett GINOP pályázati felhívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások prioritás keretében pályázatot írnak ki a vállalkozói mentorálás támogatására, az ipari parkok fejlesztésére, a barnamezős ipari területek megújítására, a logisztikai fejlesztési központok fejlesztésének támogatására, a professzionális klaszter szervezetek minőségi szolgáltatásának segítésére, a beszállítói integrátárok és kkv-k támogatására, turisztikai szervezetek fejlesztésére.

Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Éves Fejlesztési Keretének (ÉFK) módosítását. Ennek következtében 74 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg , és így a teljes 2700 milliárd forintos GINOP keret egyharmada, több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás érhető el és pályázható 2015. december 31-ig – tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t közleményben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: az új keret alapján az őszi-téli periódus intenzív lesz, mintegy 30 pályázati felhívás jelenik meg közel 400 milliárd forint értékben még a GINOP-ban.

Rákossy Balázs szerint a változtatások okai között szerepel, hogy a piaci igényekhez igazodva, a tervezettnél korábban jelennek meg a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) típusú felhívások, amelyek nagyban segítik a jövő évi uniós források kifizetésének felgyorsítását.

A Haszon Magazin szeptemberi számában jelent meg egy cikk "Így készüljön a milliárdokra" címmel, melyben többek között cégünk ügyvezetőjét, Rapcsák Dánielt is kérdezték a már megjelent, illetve az idei évre még várható GINOP pályázatokról.

A cikkben szó esik az idén júniusban megjelent pályázatok legfontosabb tapasztalatairól, az iparági szűkítésről, a gyártó cégek kiemelt szerepéről és lehetőségeiről. Rapcsák Dániel a cikkben többek között egy fontos újdonságra hívja fel az olvasók figyelmét, miszerint a tavaly novemberi technológiafejlesztési pályázathoz képest - a júniusi kiírásban már azok a cégek is indulhatnak, amelyek eddig nem gyártottak, de például kereskedőként most szeretnének saját termelésre állni.

A cikkben emellett átfogó útmutatást is kaphatnak az idei évben még várható pályázatok hozzávetőleges menetrendjéről, a kiemelt jelentőségű ún kulcsterületekről, de szóltunk a pályázati szempontból sanyarú sorsú budapesti és pest megyei vállalkozások számára adódó lehetőségekről is.

A teljes cikket itt tudja megtekinteni: Így készüljön a milliárdokra Haszon Magazin 2015/09 szám

A források gyors kimerülése miatt már csak az ún SZVZ településeken érhető el a legnépszerűbb pályázati kiírás, a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. Tekintsük át röviden, mit kell tudni a pályázatról.

A szabad vállalkozási zóna besorolást a Kormány területfejlesztési célok érdekében hozta létre 2013-ban, és külön törvény alapján meghatározott kedvezményeket biztosít az e zónákban működő vállalkozások számára.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben fekvő 903 településnek a felsorolása, amelyet a Kormány szabad vállalkozási zónává nyilvánított, a 27/2013. (II.12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében található. Emellett a Kormány terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontból további hátrányos helyzetű településeket nyilvánított szabad vállalkozási zónává. Ezen települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A Szabad vállalkozási Zónába tartozó települések listáját itt tekintheti meg: Szabad vállalkozási zóna 2015

Több mint 900 milliárd forint uniós fejlesztési forrás még idén elérhető lesz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) 2014-20-as időszakra vonatkozó 2700 milliárd forintos keretösszeg harmada - tájékoztatta Rákossy Balázs szerdán az MTI-t.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hozzátette: 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják, a teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása, a munkahelyteremtés, a magyar ipar fejlesztése érdekében. A támogatásból pedig főként a magyar vállalkozások, kutatóhelyek, innovációs műhelyek részesülnek.

Kifejtette: a GINOP keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete több mint 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig még 34 pályázatot hirdetnek meg csaknem 376 milliárd forint értékben.

EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELV ALAPJÁN KÖTELEZŐ FEJLESZTENI

Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelező módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Hazánkban 2014-ben a teljes villamosenergia-felhasználásból mindössze 6,8% volt a megújuló energiákkal termelt áram, azaz az elkövetkezendő hat évben csaknem dupláznunk kell.

A KKV-NAK IS FONTOS SZEREP JUT

A 2020-ra teljesítendő célok elérése érdekében az új uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások is jócskán kivehetik a részüket, hiszen csaknem 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, azaz együttesen hétszerese lesz az előző időszak ilyen célú támogatásainak.

Évente tehát több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen!

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 15.

A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.

Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság – a beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel – a „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú) felhívást 2015. szeptember 18-i határnappal felfüggeszti.

Így azoknak, akik nagy értékű gépbeszerzést kívánnak megvalósítani, mindössze 4 napjuk maradt, hogy az erre vonatkozó pályázatot benyújtsák. A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítésére.

A pályázattal kapcsolatban szakértő kollégáink természetesen állnak rendelkezésére.

Forrás: palyazat.gov.hu

Ne lepődjön meg! Mostantól némileg megújult megjelenéssel és lényegesen megújult tartalommal találkozhat, ha heti rendszerességgel küldött pályázati hírlevelünkre kattint.

A megújulás elsődleges célja, hogy Ön, mint pályázó / pályázni szándékozó valóban színvonalas, őszinte és teljes körű tájékoztatást kapjon az aktuális pályázati és vállalkozásfejlesztési lehetőségekről.

Pályázati hírlevelet valószínűleg több helyről is kap, így önmagában a pályázati kiírások és hírek küldése – bár lényeges eleme a tájékoztatásnak, így a mi hírlevelünkben is fontos szerepet kap - nem nyújtja azt a hozzáadott értéket, amit mi, a szakmában hosszú évek óta tevékenykedő pályázati tanácsadók valódi küldetésünknek érzünk vagy vallunk.

Nem kívánunk versengeni a hazai pályázatkereső oldalakkal, sem a gazdasági hírportálokkal, ők szakszerű munkát végeznek ezen a téren. Van azonban, amiben nekünk tanácsadóknak jut a kiemelkedő szerep, hiszen mi vagyunk azok, akik a tényleges projekt tervezés és megvalósítás folyamatán végigkísérjük a pályázókat, akik pótolhatatlan szakmai tudással és tapasztalattal rendelkeznek, és akik saját bőrükön tapasztalják a rendszer valódi belső energiáit.

Ez az, amit a jövőben szeretnénk Önökhöz is eljuttatni közvetlen, kötetlen formában.

Az új pályázati kiírások és hírek mellett olyan kiegészítésekkel és új tartalmakkal szeretnénk Önt kiszolgálni, amelyből valós és használható információkat, tanácsokat is kap. De lássuk inkább, mire gondolunk pontosan:

A feldolgozóipar támogatását preferálják majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a mikro-, kis és középvállalkozások számára kiírt két pályázaton – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 85 milliárd keretre jelent meg két pályázati kiírás kapacitásbővítésre mikro-, kis és középvállalkozásoknak.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), valamint a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívások a mai nappal módosultak az alábbiak szerint:

Mindkét konstrukció keretében lehetővé vált az ásványvíz gyártására irányuló tevékenységet, a PET palackok vagy előformák gyártására irányuló tevékenységet, valamint olyan tevékenységeket is fejleszteni, amelynek eredményeképp létrejövő termék PET palackban kerül forgalomba hozatalra.

Mindkét felhívás keretében lehetővé vált az alábbi TEÁOR besorolás szerinti tevékenységek fejlesztése és az VTSZ számok alá tartozó eszközök beszerzés:

A TEÁOR'08 besorolás alapján:

• 1811 Napilapnyomás
• 1812 Nyomás (kivéve: napilap)
• 1813 Nyomdai előkészítő tevékenység
• 1814 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
• 1820 Egyéb sokszorosítás

VTSZ kód szerint:

• 8440 Könyvkötő gép, beleértve a könyvfűző gépet is
• 8443 Nyomdaipari gép, amely nyomólapok, nyomóhengerek és más, a 8442 vtsz. alá tartozó nyomóalkatrészek segítségével működik; más nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; ezek alkatrészei és tartozékai

Pályázati kódszám: GINOP 1.2.2-15

2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat, melyre vállalkozások ezrei vártak és nem is ok nélkül, hiszen a pályázat bizonyos esetekben akár 70%-os vissza nem térítendő támogatást biztosít a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások elsősorban feldolgozóipari beruházásaihoz. A két pályázat között sok a hasonlóság, az elsődleges eltérés - a projekt mérete és az igényelhető támogatás nagysága - okán a két pályázatot kis GINOP és nagy GINOP pályázatként is gyakran emlegetik.

A kisebb projektek támogatását célzó pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására kiírt GINOP 1.2.2-15 kódszámmal ellátott pályázat, ezt mutatjuk most be szakavatott szemmel.