Miklós István Gábor

Miklós István Gábor

„A Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügy szakán szereztem diplomát, majd - már munka mellett - ezt kiegészítettem a Miskolci Egyetem közgazdász képzésével is.

2004-2008 között az önkormányzati szektorban bővítettem tovább pénzügyi-számviteli ismereteimet, és itt kezdtem el pályázatokkal foglalkozni. Munkám mellett közbeszerzési referensi és mérlegképes könyvelői képesítést is szereztem.

2008 óta dolgozom a Vanessiánál, eddig közel 550 pályázat elkészítésében vettem részt. Jelenleg szakmai igazgató munkakörben dolgozom. Ez az új pozíció bőven tartogat számomra kihívásokat, elsősorban az új területek feltérképezéséért, a meglévő és jövőbeli stratégia partnerekkel való kapcsolattartásért vagyok felelős.

Szakterületeim: energetika, gazdaságfejlesztés, humánerőforrás fejlesztés."

ELÉRHETŐSÉGEIM:

 (+361) 319-2707/121      (+36 30) 381-5390       istvan[kukac]vanessia.hu

 

Magyar Falu Program 2019

Az egyházi közösségeknek és a helyi önkormányzatoknak szóló két pályázati kiírással elindult a Magyar Falu Program - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a mintegy 2200 lakosú Perbál plébániáján tartott sajtótájékoztatón.

A Magyar Falu Program 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárd forint pályázati úton lesz elérhető az ötezer főnél kisebb települések számára.

A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség javítását 18 támogatott célterület fogja át, 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak lesznek a kedvezményezettjei.

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a GINOP-4.1.2-18 kódszámú "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2019. március 27-én, igaz, hogy meglepő módon itt nem fenyeget minket az a veszély, hogy idő előtt kimerülne a rendelkezésre álló keret. 

Talán még a legobjektívebb rálátással rendelkező szakemberek sem gondolták volna, hogy az egyik legnépszerűbb fejlesztési terület legjelentősebb pályázati forrása ilyen rosszul teljesít majd (az 52,5 milliárd forintnyi uniós támogatásra ugyanis mindeddig alig 6,4 milliárdnyi igény érkezett be).

Mi lehet ennek az oka? Miért nem kell az 50%-os vissza nem térítendő támogatás a cégeknek?

Ha ugyanis utána számolunk, a vissza nem térítendő támogatással megvalósított energetikai beruházások megtérülési ideje akár 4-9 évre is csökkenthető, így beruházásunk már középtávon nagyobb hozamot termelhet nekünk a banki hozamoknál. Az energetikai célú beruházások a mai nevetségesen alacsony betéti kamatszintek mellett egyértelműen befektetésnek minősülnek. Akkor hol a hiba a rendszerben?

Az alacsony pályázati hajlandóság nem abból következik, hogy ne lenne csábító a felkínált támogatás összege és mértéke.

Ahogy múlt héten már előre jeleztük felfüggesztésre kerül a VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" című pályázati felhívás. Az erről szóló hivatalos közlemény tegnap, február 12-én jelent meg a palyazat.gov.hu oldalon az alábbiak szerint:

"Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" című (VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú) felhívás vonatkozásában a Felhívás 4.3. pontjában foglaltak és a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 53. § (1) és (1a) bekezdése alapján az Irányító Hatóság a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2019. február 20. napján 00 órától felfüggeszti."

energetikai pályázat vállalkozásoknak 2020

Márciusban végleg bezárnak a nem mezőgazdasággal foglalkozó mikro, kis és középvállalatok energetikai korszerűsítését támogató pályázati lehetőségek.

A véghajrájához érkező két konstrukcióban energiahatékonysági fejlesztéseket (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer korszerűsítése, kazáncsere, világításkorszerűsítés stb.) és megújuló energiát alkalmazó elemeket (napelem, napkollektor, hőszivattyú stb.) lehet végrehajtani.

Mindkét pályázat esetében elvárás, hogy a beruházási költségeken belül az energiahatékonyság fokozására irányuló költségeknek kötelezően legalább az összköltség 30%-át szükséges kitenniük, a megújuló energiaforrások esetében ez minimum 10%.

A Budapesti és Pest megyei vállalkozásokat támogató VEKOP-511-es konstrukcióban 45%-os vissza nem térítendő támogatás mellett, 45% támogatott hitelre is jogosultak a vállalkozások, így mindössze 10% önerő szükséges a projektjük megvalósításához. A vissza nem térítendő támogatás maximuma 50 millió Ft lehet. A pályázatra 2019. március 18-ig lehet pályázatokat benyújtani.

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.

Következő értékelési határnap: 2019. február 19. 

Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.

Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.

A pályázat feltételeiről részletesebben itt tájékozódhat: Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Forrás: AM Sajtóiroda

Továbbra is lehet pályázni a "VP5-4.1.6-4.2.3-17 Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" felhívásra, a következő értékelési határnap 2018. november 19. lesz, az addig beérkezett kérelmeket szakmai pontozás alapján együttesen bírálják.

A pályázat lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati termékek előállítására szolgáló épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására.

A felhívás a termelők és feldolgozók minden olyan irányú beruházására épít, amely a hatékonyabb energiafelhasználást hivatott elősegíteni

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

Újabb záró határidő közeledtére szeretném felhívni a figyelmét, ezúttal a "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívás utolsó határnapjához érkezünk 2018. június 28-án. 

Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a pályázat és a fennmaradó keret sorsa, hisz, ahogy arról néhány hete már írtunk az 52,5 milliárd forintnyi uniós támogatásra mindeddig alig 2 milliárdnyi igény érkezett be. Az alacsony pályázati hajlandóság nem abból következik, hogy ne lenne csábító a felkínált támogatás összege és mértéke, a "pályázati kedvet" elsősorban az ingatlan tulajdonviszonyok rendezetlensége, illetve a javarészt bérleti konstrukcióban üzemeltetett ingatlanok/telephelyek gátolják.

A pályázat keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások 1,5-100 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, a támogatás mértéke pedig maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

A projektekben az energiahatékonyságot javító, és a megújulóenergia-felhasználás növelését segítő tevékenységek támogathatók. Így lehetőség van az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteségének csökkentésére, az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére, a meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására. Támogatható továbbá napkollektoros rendszer telepítése, brikett, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése, illetve hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-termelésre, fűtésrásegítésre.

Röviden mutatjuk azokat a KO kritériumokat, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a pályázó vállalkozásnak, illetve a fejleszteni kívánt ingatlannak:

  • A pályázó vállalkozásnak KKV besorolásúnak kell lennie, nagyvállalat nem pályázhat.
  • A projekt összköltsége maximum akkora lehet, mint az utolsó lezárt üzleti éves beszámolóban szereplő árbevétel összege.
  • A pályázó 100%-os tulajdonosa kell hogy legyen az ingatlannak.
  • A fejleszteni kíván ingatlannak 2013. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel kell rendelkeznie.
  • Az ingatlan(ok) a támogatási kérelem benyújtását megelőző 3 évből legalább 1 év időtartamban rendeltetésszerűen használatban állt(ak)
  • A beruházás összköltségének minimum 30%-a energiahatékonyság fokozására, minimum 10%-a pedig megújuló energia felhasználásra irányuló beruházás kell hogy legyen.

Ha vállalkozása a fenti kritériumokat teljesíteni tudja, jó eséllyel pályázhat, így mihamarabb keressen bennünket, hiszen a pályázat - annak komplexitása miatt - jelentős előkészületet igényel.

A pályázatról készített összefoglalónkat itt tekintheti meg: Pályázat kis- és középvállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására

Már két hónapja pályázható a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívás. A pályázat keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások 52,5 milliárd forintot igényelhetnek, az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás pedig 1,5-100 millió forint lehet. A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

Tekintsük át gyorsan, milyen ütemben alakulnak a kérelmek beérkezése:

A statisztikák alapján az elmúlt két hónapban 72 db kérelem érkezett be összesen 1,78 milliárd forint értékben, mely a rendelkezésre álló keret alig 3 %-a. Bőven van tehát idő a felkészülésre, az esetleges hiányosságok kijavítására, ehhez első körben elengedhetetlen a vállalkozás és a fejlesztési elképzelés szakszerű előminősítése. Ha ebben segítségre van szüksége, természetesen állunk rendelkezésére.

Jelentős módosítást követően 2017. november 15-től pályázható újra a VEKOP-5.1.1-5.1.2-16 kódszámú „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel" című felhívás. A nyilvános statisztikai adatokból az látszik, hogy a könnyítés ellenére az elmúlt fél évben a rendelkezésre álló 11,76 milliárd Ft-os keretösszeg alig 40%-ára érkezett be támogatási igény.

A pályázat egyik fontos korlátja, hogy önállóan napelem rendszerre nem lehet pályázni, csak más energetikai korszerűsítéssel - szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb. - együtt.

Feltétel ugyanis, hogy

  • az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész (pl. szigetelés, fűtés korszerűsítés, nyílászáró csere, világítás korszerűsítés, stb.) legalább 30% legyen a projekt összes elszámolható költségén belül.
  • a megújuló energia felhasználásra irányuló projektrész legalább 10% legyen összes elszámolható költségén belül. 

A pályázat emellett kombinált támogatási konstrukciót biztosít, azaz a megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsön részből és önerő részből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét. A pályázat tehát csak hitellel vehető igénybe, ahol az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás mértékét. Emellett minimum a projekt elszámolható összköltségének 10%-át kitevő igazolt saját forrás szükséges.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 45%-a lehet.

Mindezek ellenére érdemes alaposabban mérlegelni a pályázatban rejlő potenciált, hiszen az energetikai célú beruházások a mai nevetségesen alacsony betéti kamatszintek mellett akár befektetésnek is kiválóan alkalmasak. Ahogy mi számoltuk egy korábbi cikkünkben, az uniós energetikai pályázatok 40-60%-os támogatási intenzitása mellett, a vissza nem térítendő támogatással megvalósított beruházások megtérülési ideje is arányosan, akár 4-9 évre csökkenthető. Ha ezzel szemben vesszük példaként az 5 éves lekötött betétek után kapható 2%-os évi kamatot, jól szemléltethető, hogy energetikai beruházásunk már középtávon nagyobb hozamot termelhet nekünk a banki hozamnál.

De lássuk a pályázat részleteit nagyon röviden:

Továbbra is lehet pályázni a "VP5-4.1.6-4.2.3-17 Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása" felhívásra, a következő értékelési határnap 2018. május 19. lesz, az addig beérkezett kérelmeket szakmai pontozás alapján együttesen bírálják.

A pályázat lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati termékek előállítására szolgáló épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására.

A felhívás a termelők és feldolgozók minden olyan irányú beruházására épít, amely a hatékonyabb energiafelhasználást hivatott elősegíteni

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

Bővebb információt a pályázatról rövid összefoglalónkban talál itt: Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Ha ezen a héten főképp a vállalkozások épületenergetikai fejlesztési lehetőségeit vesszük sorra, ne feledkezzünk meg a Közép-magyarországi régió pályázatáról sem, amely 11,76 milliárd Ft-os keretösszeggel várja a pályázni/fejleszteni szándékozókat.

A pályázat célja az energiahatékonyság javítása, a vállalkozások épületei hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával, illetve a világítási rendszerek korszerűsítése valamint megújuló alapú villamosenergia termelése. A megvalósítandó projekt vissza nem térítendő támogatásból, kölcsön részből és önerő részből tevődik össze, amelyek együttesen határozzák meg a projekt összes elszámolható költségét.

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,76 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 170-280 db.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 1.500.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft. Az igényelhető kölcsön összege: minimum 1.500.000 Ft, maximum 50.000.000 Ft.

Szerdától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázati felhívásra.

A mikro-, kis- és középvállalkozások 52,5 milliárd forintot igényelhetnek, az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás pedig 1,5-100 millió forint lehet. A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet.

A projektekben az energiahatékonyságot javító, és a megújulóenergia-felhasználás növelését segítő tevékenységek támogathatók. Így lehetőség van az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteségének csökkentésére, az épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére, a meglévő bel- és kültéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására.

Támogatható továbbá napkollektoros rendszer telepítése, brikett, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítése, illetve hőszivattyú rendszerek alkalmazása fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-termelésre, fűtésrásegítésre.

Pályázatot azok mikro-, kis-, és középvállalkozások, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, egyéni cégek nyújthatnak be, amelyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel, és az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.

Néhány napja elindult a Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítását célzó VP5-4.1.6-4.2.3-17 kódszámú pályázat benyújtási szakasza, az első értékelési határnap 2018. március 19-én lesz. Érdemes iparkodni, országosan alig 700 mezőgazdasági vállalkozás részesülhet támogatásban.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati termékek előállítására szolgáló épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására.

Pályázhatnak mezőgazdasági termelőnek minősülő vállalkozások, élelmiszeripari és borászati tevékenységet végző mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások, valamint termelői csoportok, termelői szervezetek, mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, valamint a szociális szövetkezetek, akik úgynevezett kollektív kérelmet nyújthatnak be.

Az energiahatékonyság javítását célzó épületenergetikai, épületgépészeti korszerűsítések, felújítások (hőszigetelés, nyílászáró-csere, fűtési-hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, világítási rendszerek korszerűsítése) mellett önállóan támogatható a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, legyen az akár napkollektorok alkalmazása, biomassza alapú és hőszivattyús rendszerek telepítése, geotermikus energia használata, biogáz termelés, napelemes rendszer kialakítása, szélenergia felhasználása.

A pályázatról készített rövid összefoglalónkat itt tudja letölteni: VP5-4.1.6-4.2.3-17 - Pályázat mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítására

Népszerűek a KKV-k számára elérhető megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseket támogató felhívások, így számos kérdés érkezik hozzánk is a pályázati feltételrendszerrel kapcsolatban. Lássunk most 5 olyan - a pályázati ügyfélszolgálathoz feltett -  kérdést és választ, amely akár Önnek is hasznos lehet a pályázati felkészülésben. 

KÉRDÉS: Támogatható-e olyan épület energetikai fejlesztése, melyet a 176/2008. Kormányrendelet értelmében nem lehet tanúsítani?

VÁLASZ: Amennyiben egyértelmű, hogy nem tud a Támogatást igénylő Energetikai tanúsítványt benyújtani a Támogatási Kérelemhez, a kérelme nem támogatható, mivel a jogosultsági feltételeket nem tudja teljesíteni.

KÉRDÉS: Támogatást igénylő bérbe adással hasznosított ingatlanokra szeretné igénybe venni a jelzett támogatást. Lehetséges ez? Jelenleg is bérbe vannak adva a fejleszteni kívánt ingatlanok.

VÁLASZ: Bérbeadás esetén a Felhívás 3.4.1.3. Egyéb elvárások pontban foglaltakat kell teljesíteni. Az épületenergetikai fejlesztés eredményének gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódnia a bérbeadást követően is.

Az idei év egyik sikerpályázatának ígérkezik a mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek versenyképességének javítását célzó pályázat, mely lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati termékek előállítására szolgáló épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

  • egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint,
  • kollektív projekt esetén maximum 1 Mrd forint.

A támogatás maximális mértéke

  • közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a,
  • a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.