A Miniszterelnökség az ifjú, képzett agrárvállalkozók helyzetbe hozása és a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak maximális forráskihasználása céljából ötödik alkalommal írt ki pályázatot a fiatal gazdák számára. Ennek köszönhetően a kormány összesen több mint 8000 fiatal termelőt támogatott mintegy 97 milliárd forinttal, amelyet az induló gazdaságok fejlesztésére és versenyképességük növelésére fordíthatnak a nyertes pályázók.

A pályázatok célcsoportjaként azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg a Miniszterelnökség, akik először kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalták, hogy gazdaságukat legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

A támogatás a vállalkozás elindításához, a birtokszerkezet átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járul hozzá.

A Miniszterelnökség a 2015. május 18. és június 1. között újra megnyitott pályázat esetében 100 pontnál húzta meg a minimálisan elérendő ponthatárt. A jelenleg rendelkezésre álló mintegy 37,8 milliárd forint uniós forrásból több mint 3000 ifjú agrárszakember növelheti gazdasága versenyképességét.

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (8) bekezdése alapján a kifizetések gyorsítása, valamint a projektek megvalósítása során felmerült költségek támogató általi mielőbbi megtérítése érdekében a Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság mint irányító hatóság az utófinanszírozású időközi kifizetési igénylésekre vonatkozó, százalékos és összegszerű korlátot 2015. szeptember 14-i dátummal eltörölte.

E módosítás eredményeként a megítélt támogatás 10 %-ánál, illetve 200.000 Ft-nál alacsonyabb összegű utófinanszírozású kifizetési kérelem is benyújtható. Egymilliárd forintot meghaladó összegű megítélt támogatás esetén is el lehet tekinteni a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összegtől.

A szabályozás fenti változását a folyamatban lévő kifizetési kérelmekre is alkalmazni kell.

Forrás: palyazat.gov.hu

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 21.

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban.

A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága közzétette a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram 2016-2017. évi munkaprogram tervezeteit a Horizont2020 weboldalon és a Participant Portalon.

A munkaprogramokat a jelenlegi, nem végleges állapot szerint tették közzé a potenciális pályázók tájékoztatására. A programok elfogadására előreláthatóan 2015. október közepén kerül sor. A munkaprogramoknak csak az elfogadást követően lesz kötő erejük, azt megelőzően az Európai Bizottság módosíthatja azokat.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint szeptember végéig közzéteszik a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 159 milliárd Ft-os keretösszeggel induló új agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) pályázati felhívását.

A támogatás fő céljai a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biodiverzitás megőrzését a természetes életkörülményeik között (a gazdaságban), a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

Az újonnan megjelent K+F pályázatok esetében az első és legfontosabb feladat, hogy meghatározzuk tervezett projektünk milyen támogatható tevékenységet/tevékenységeket ölel fel. A pályázatban két önállóan támogatható tevékenység szerepel:

• kutatás-fejlesztés: kísérleti fejlesztés és max. 50 %-os arányban ipari kutatás
• eljárási és szervezési innováció

Azonnal felmerül a kérdés, mi a fő különbség az adott tevékenységek között és pontosan milyen projektek sorolhatóak az egyes kategóriákba? Nos, lássuk, mit jelentenek pontosan az egyes fogalmak.

A kutatás-fejlesztés (K+F) valamint az innováció egymással szoros kölcsönhatásban lévő, de mégis különböző fogalmak.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 15.

A Portfolio piaci forrásokból úgy tudja, hogy igen jelentős, akár 150-170 milliárd forintot is kitevő támogatási igény érkezik a 65 milliárd forintos idei GINOP-1.2.1. uniós pályázatra csütörtök estig, így érthető a tegnapi jelzés a pályázat felfüggesztéséről. Bár a szabályok szerint az Irányító Hatóság vezetőjének van lehetősége akár 20%-kal is megemelni az elfogadott keretet, de a lényeg nem ez. Többen ugyanis arról beszélnek, hogy a mindössze két hónapja kinyitott keret többszörös túljegyzése mögött igen nagy a hibás pályázatok aránya. Elképzelhető akár 50% körüli mérték is, ami a fenti összefüggések alapján akár 80 milliárd forint körüli "kidobott" pályázatot is jelentene (elektronikus rendszer miatt csak a virtuális kukába), döntő részben amiatt, hogy a kiírásnak nem megfelelő pályázatokat nyújtottak be.

Bár korai még az ítélethirdetés, de néhány tanulság talán már most levonható. Az egyik az, hogy az új rendszer nagy változásait gyakorlati példákkal talán még jobban érdemes sulykolni, a pályázatok benyújtóinak pedig érdemes komolyabban venni a kiírások szellemét és betűit. Ez ugyanis a nagyfokú, de felesleges terheléstől is megkímélné mind a kiírókat, mind a benyújtókat.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 14.

Miután két hete elhangzott, hogy szeptember vége körül várhatók a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) első pályázati kiírásai, ma arról beszélt a Magyar Államkincstár elnöke, hogy az 1230 milliárd forintos program lebonyolításához új főosztályt hoztak létre és 300 embert vettek fel országszerte.

Dancsó József elmondása szerint bár a MÁK már komoly tapasztalatokkal bír a hazai és uniós pályázatok lebonyolításában, a TOP azonban új kihívást is jelent. Ezért az államkincstáron belül egy önálló főosztályként működő szervezeti egységet hívtak életre, és 300 új alkalmazottal bővítették a létszámot, ami megyénként 10-20 új munkatárs felvételét jelentette.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság – a beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel – a „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú) felhívást 2015. szeptember 18-i határnappal felfüggeszti.

Így azoknak, akik nagy értékű gépbeszerzést kívánnak megvalósítani, mindössze 4 napjuk maradt, hogy az erre vonatkozó pályázatot benyújtsák. A pályázatról bővebben itt olvashat: Pályázat mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítésére.

A pályázattal kapcsolatban szakértő kollégáink természetesen állnak rendelkezésére.

Forrás: palyazat.gov.hu

Bár az elmúlt években jelentősen javult a helyzet, ha megkérdezzük egy kkv vezetőjét, mi jelenti vállalkozása számára a legnagyobb problémát, még mindig a top 5-ben, de talán a top 3-ban helyet kap a fizetési fegyelem hiánya. Mégis, míg a magyar cégek csaknem 44 százaléka vallja azt, hogy a késedelmes fizetések már a vállalkozása létét is veszélyeztetik, többségük nem tesz semmit a késve fizetők ellen, vagy azért, mert félti a vérrel-verejtékkel kialakított üzleti kapcsolatait, vagy, mert tehetetlennek érzi magát, mondván mindez a nehéz gazdasági helyzet eredménye.

Valóban igaz, hogy a cégek többsége még ma is elsősorban a rossz anyagi helyzettel magyarázza késedelmes fizetését, ám egy 2013-ban készített nemzetközi felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar cégek 35 %-a szándékosan fizeti késve számláit, 25 %-a adminisztratív problémák miatt késik és hozzávetőleg 11%-ra tehető a vitás helyzetből fakadó késések aránya.

Csak hogy még néhány statisztikai adattal szolgáljak, ígérem, nem lesz több, a Bisnode nemzetközi cégminősítő 2015. júliusban készített viszonylag friss elemzése alapján, a vevők átlagosan 24 napos fizetési határidővel szembesítik a vállalkozásokat, legnagyobb részük (37%) 16-30 napos fizetési határidővel, 22-22%-a pedig 8, illetve 15 napon belül fizet üzleti partnerei felé. Örvendetes tény, hogy 30 napnál hosszabb pénzügyi teljesítéssel csupán a cégek 9%-ának kell számolnia.

Ha most eltekintünk az anyagi helyzettel magyarázható késve fizetéstől - ami mellesleg ugyanúgy egy ördögi kör – és maradunk pusztán az említett adminisztratív problémáknál (professzionális ügyviteli rendszerek hiánya, nem megfelelő irodai adminisztráció), és/vagy a nem megfelelő hozzáállásnál, mint oknál, egyértelmű, hogy igenis van mit tennünk a helyzet javítása érdekében.

Közel 1 éves egyeztetés után, Brüsszel végre elfogadta a mezőgazdasági pályázatok keretprogramját jelentő Vidékfejlesztési Programot, így várhatóan ősszel megjelennek az első agrárpályázatok kiírásai.

Tekintsük át ezért mi is, melyek az új Vidékfejlesztési Program sarkalatos pontjai, milyen változásokra érdemes felkészülni a 2014-2020 közötti agrárpályázatok kapcsán.

Az elfogadott Vidékfejlesztési Program legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok fejlesztését helyezi a középpontba, azaz a beruházásokra fordítható támogatás 80%-át az új időszakban már ezek a kis és közepes vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.

Az új 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program középpontjában az olyan munkaigényes ágazatok állnak, mint a kertészetek, állattenyésztők, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások. Ezen tevékenységek fejlesztésére több mint 800 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a Vidékfejlesztési Programon belül.

A magyarországi vidékfejlesztési program (VP), amelyet az Európai Bizottság tehát hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el, 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználásának mikéntjét határozza meg a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 10.

Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.

A Portfolio saját értesülésével összhangban a minap megjelent a vonatkozó kormányhatározat és Krisán javaslatával éppen ellenkezőleg az MFB a legalább 400 teleülésen felálló értékesítési pontokon a saját könyvén keresztül folyósítaná a vissza nem térítendő forrásokat az új EU-s ciklusban.

A teljes cikk itt olvasható >>>

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 11.

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem.

Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

A teljes cikk itt olvasható >>>

A jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit.

A Széchenyi2020 EU-s fejlesztési programban a Kormány jelentősen megemelte a vállalkozások számára elérhető források arányát. Több pénz jut a gazdaság fejlesztésére, azonban a felhasználási szabályok is átalakultak ezzel párhuzamosan.

Az állam egyre több olyan fejlesztést támogat, amelyben a vissza nem térítendő támogatások mellett, kiegészítve a vállalkozások önerejét, megjelennek a visszatérítendő források is. Utóbbiak kezelését az MFB végzi, amely közbeszerzés keretében választja ki az ebben résztvevő partnereket az ősz folyamán.

A visszatérítendő támogatások elosztásának új rendszerében a Magyar Fejlesztési Bank a hazai hitelintézeti rendszer meglévő fiókhálózatán belül 400 úgynevezett MFB Pontot hoz létre, és szakít azzal a közvetítői rendszerrel, ami az előző uniós ciklusban működött.

Sajtószemle: Portfolio.hu - 2015. szeptember 7.

Bár már hetekkel ezelőtt megékezett az első hír arról, hogy a kormány 2017. június 30-ig ki szeretné írni az összes 2014-2020-as EU-forrásra a pályázatokat, de az erről szóló kormányhatározat csak múlt pénteken jelent meg és van benne további feladat is az illetékes négy miniszter számára.

Az EU-pályázatok kiírásáról és a következő évekbeli gazdaságpolitikai kihívásokról hangsúlyosan szó lesz a Portfolio október elsejei Budapest Economic Forum című konferenciáján. További részletek alább:

Az 1580/2015. (IX. 4.) Kormányhatározat szerint a kormány

• Úgy dönt, hogy a 2014-2020 közötti programozási időszak operatív programjainak felhívásai az egyes operatív programok teljes keretére kerüljenek meghirdetésre 2017. I. félév végéig (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar társfinanszírozással és agrártámogatásokkal együtt 12 ezer milliárd forintosnak mondott 7 éves keret összes pályázatát ki akarja írni a kormány a következő szűk két évben)

A teljes cikk itt olvasható >>>

A korábban bejelentett 5 jelentős - összesen mintegy 170 milliárd forintnyi keretösszegű - K+F tevékenységeket támogató pályázat közül augusztus végén, közel egy időben 3 pályázat jelent meg:

• Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása - 50 Mrd Ft; támogatási intenzitás: 50-80%
• K+I infrastruktúra megerősítése - 20 Mrd Ft; támogatási intenzitás: 100%
• Iparjog - 1 milliárd; támogatási intenzitás: 100%

A pályázatokat szeptember végétől keretkimerülésig, de legkésőbb 2017 szeptember végéig, illetve október közepéig lehet benyújtani. Ami miatt most sebtében billentyűt ragadtam, hogy lényeges és hasznos tanácsokkal szolgáljak azoknak, akik látván a kiírásokat, esetleg nem bíznak saját K+F pályázatuk sikerében, pályázóképességükben.

Amikor K+F pályázatokról esik szó, a vállalkozások ugyanis két teljesen ellentétes hozzáállásával találkozhatunk. A vállalkozók egy jelentős része, azonnal átsiklik a K+F pályázati felhívásokon, mondván ez a pályázat csak a nagyok játékszere, mit tudna ő kutatni a saját vállalkozásában. A vállalkozók egy másik köre viszont a 60-80%-os támogatási intenzitáson felbuzdulva képes lenne bármit kutatni és fejleszteni, még akkor is, ha a fejlesztésnek nincs sem piaci létjogosultsága sem személyi, műszaki, vagy anyagi feltétele.

Fontosnak tartom ezért, hogy tisztán lássunk ezen pályázatok kapcsán és bízom benne, hogy a cikk elolvasása után Ön is el tudja majd önállóan dönteni, milyen innovatív fejlesztéseket tudna vállalkozásával megvalósítani az új pályázati ciklus állami és uniós támogatásaival.

Pályázati kódszám: GINOP-2.1.3-15

Pályázat célja

A felhívás célja a szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek támogatása.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 200-1000 db.

Igényelhető vissza nem térítendő támogatás:

Minimum 1 millió forint, maximum 6 millió forint. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 100%-át.

• Újdonságkutatási és egyéb iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások esetében maximum 200.000 Ft
• Iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek esetében – a választott tevékenységek számától függetlenül – hazai oltalomszerzés esetén maximum 1 millió forint, külföldi oltalomszerzés esetén maximum 3 millió Ft;
• Szellemi vagyonértékelés és/vagy audit tevékenységekkel kapcsolatosan maximum 2 millió Ft igényelhető.

Pályázati kódszám: GINOP-2.3.3-15

Pályázat célja

A konstrukció keretében kizárólag olyan kutatási eszköz, illetve infrastruktúra-beszerzés, építés vagy korszerűsítés támogatható

• amely nemzetközi kutatási infrastruktúrákban – így például az ESFRI Roadmap-ban szereplő kutatási infrastruktúrákban – való magyar részvételt, illetve azokhoz való csatlakozást tesz lehetővé,
• valamint hozzájárul a Horizont 2020 program keretében támogatott programokhoz, elősegítve a nemzetközi és a hazai hálózatosodást és kutatási együttműködéseket, a hazai tudásközpontok nemzetközi versenyképességének megszerzése, illetve megőrzése érdekében.

Ennek révén erősíthető a különböző nemzetközi kutatói hálózatokban való sikeres magyar részvétel és pozíció, különös tekintettel a H2020 különböző kezdeményezéseiben és programjaiban való hazai részvétel növelésére.

Támogatás összege, mértéke

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 20 milliárd Ft. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 20-200 db.

Támogatás összege:

• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 millió Ft, maximum 1.000 millió Ft.
• Konzorcium esetén az egyes Konzorciumi tagok vonatkozásában a minimum igénybe vehető támogatási összeg 50 millió Ft.

Támogatás mértéke:

• A kutató-tudásközvetítő szervezet támogatandó tevékenysége nem minősülhet gazdasági tevékenységnek, ezért az általa elszámolható minden költség támogatási mértéke legfeljebb 100%.
• Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek az utófinanszírozású projektelemekre eső támogatás legfeljebb 75 %-ának megfelelő, maximum 450 millió Ft összegű előleget biztosít.