Harmincmilliárd forintos forráskerettel heteken belül megújítja agrárfinanszírozási forgóeszközhitel-programjait az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MBF) Zrt. - nyilatkozta Sebestyén Róbert, a pénzintézet igazgatója. Az MFB olyan új hitelprogramok indítását is tervezi, amelyekkel a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások (kkv) beruházási és fejlesztési igényeit finanszírozná. Sebestyén Róbert szerint az államnak főként a mikro- és kisméretű mezőgazdasági vállalkozások vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztési finanszírozásában lehet kiemelt szerepe, ahol a versenyszféra kevésbé aktív.
A felvásárlási árak időszakos trendeket követő változása az alapvető agrártermékek világpiacának és többek között ennek hatásaként a hazai piacnak is sajátossága. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés felértékelődésének nem mond ellent a felvásárlási árak jelenlegi csökkenő trendje, mivel az agrárágazat a GDP-hez való hozzájárulását meghaladó jelentőségű stratégiai nemzetgazdasági ágazat, helyét és szerepét hosszabb távú megközelítésben indokolt vizsgálni. Egyértelműen rögzíthetjük, hogy a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás ma már nemcsak piaci és népjóléti, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Gondoljunk csak a bolygónk kevésbé fejlett – rendszerint politikailag instabil, háborúkkal és menekültáradatokkal terhelt – térségeiben jelentkező élelmiszerhiányra. Hazánk szempontjából a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás követelménye mellet más tényezők is az agrárágazat felértékelődésének irányába hatnak. Ezek közül legkézenfekvőbb a 2015–2020. közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló jelentős hazai és európai uniós támogatások hatása. Ezek között a szerkezetében és feltételeiben átrendeződött közvetlen támogatási rendszer önmagában is a termelésbővülést segíti, különösen az olyan élőmunka-igényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, valamint a gyümölcs- és a zöldségtermesztés. A közeljövőben megjelenő agrár- és vidékfejlesztési támogatási pályázatok további fejlesztéseket, beruházásokat tesznek lehetővé, ami szintén a termelés bővülését és technológiai színvonal fejlesztését szolgálja.
Mindkét támogatási rendszer a kis- és középvállalati szektorban működő agrárvállalkozásokat, ezen belül a mezőgazdasági tevékenységből hivatásszerűen élő gazdálkodókat preferálja. Megerősödésük a helyi gazdaság fejlődésének záloga, hiszen az állattenyésztés és más munkaigényes termelőtevékenység helyben hoz létre munkahelyeket, a megtermelt jövedelem a településen marad, és ott használják fel a gazdaság, a birtok fejlesztésére, illetve a fogyasztásra. A rendszerváltás utáni földkárpótlás és az agrárgazdasági privatizáció egyrészt előnytelen földtulajdonosi szerkezetet és a belső piac kiszolgáltatottságát, másrészt az exportpiac részleges elvesztését hozta maga után. Az agrárágazat jelenlegi kibocsátása az 1990-évek kibocsátási szintjét közelíti, Magyarország jelenleg nem használja ki agrártermelési potenciálját, azaz az ágazat növekedési tere rendelkezésre áll. Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági termelés 20%-kal, az élelmiszer-feldolgozás 14%-kal növekedhet 2020-ig. Piaci oldalon láthatók az erőteljes kormányzati törekvések az ágazat külpiaci pozícióinak erősítése és bővítése érdekében. Mindez az agrárium hiteligényének növekedését eredményezi.
Egyre több az agrárügyfél
A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő évek bebizonyították, hogy hitelezés szempontjából annak ellenére is, hogy az agrárium ki van téve a természeti tényezőknek, az egyik legkevésbé kockázatos nemzetgazdasági ágazat. A többségében mezőgazdasági kkv. szektorba tartozó társas vállalkozások csődrátája 2014-ben 3,3%-ra csökkent. A kkv. szegmensbe tartozó élelmiszer-feldolgozást is magában foglaló feldolgozóipari csődráta ezzel azonos szintű. A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya után megképzett értékvesztés fedezete 2014-ben 4,1%-ot tett ki, az agrárhitelezési piac visszajelzései alapján az egyéni mezőgazdasági vállalkozások nem teljesítő hiteleinek aránya 6–8% között mozog. Hozzáteszem, hogy a nem teljesítő hitelekből való megtérülés is magasabb arányú, mint más ágazatokban.
Az alacsonyabb kockázatnak számos oka van, amelyek visszavezethetők a felhasznált természeti erőforrásokra és a termelés alapját képező biológiai ciklusokra épülő folyamatos gazdálkodás követelményére. A mezőgazdasági tevékenységből nem lehet egyik napról a másikra kilépni, a gazdálkodó mindent megtesz kötelezettségei teljesítése érdekében, hiszen a termelőtevékenység folyamatosságának megszakítása hatalmas vagyoni kárt okoz, amit csak hosszú évek munkájával lehet helyrehozni. A termelési folyamat szinte minden szakaszában rendelkezésre áll adott szintű fedezet a mezei leltár, a lábon álló vagy éppen betakarított termés, az állatállomány vagy készletek formájában. A kedvező hitelezési kockázat, az erős támogatási háttér vezérelte hiteligény-növekedés együttesen teszik vonzóvá az agrárszektort a bankok számára.
A szektoron belül az élelmiszeripar elsősorban a piaci kihívásokkal szembesül, ugyanakkor a mezőgazdasági termelő ágazat újabb szerkezeti átalakulás alanya. A szerkezeti átalakulás fő hajtóerői a földbirtok-politika, a 2014–2020. közötti időszakban érvényesülő Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó hazai szabályozás, valamint az az agrárpolitikai cél, hogy meghatározó többségében a kis és közepes méretű gazdaságok adják a mezőgazdaság bázisát. A hatályban lévő hazai és az európai uniós agrártámogatási rendszer összhangban van, illeszkedik az agrár- és földbirtok-politikához. A közvetlen támogatásoknál legnagyobb hatással a területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése és a termelés diverzifikálása bír. Az előbbi esetében az 1200 hektár terület feletti földhasználatra eső támogatásrész teljes egészét elvonják és átcsoportosítják a kis- és közepes méretű gazdaságok munkaigényes termelő tevékenységeinek támogatására. A diverzifikálás, köznapi nevén a „zöldítés” pedig a kapcsolódó támogatási rész kifizetését több növénykultúra termeléséhez, illetve az agrárkörnyezeti állapot fenntartásához köti.
A területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése szűkíti a kapcsolódó – elsősorban éven belüli – forgóeszköz-hitelezés terét a nagy birtokméretű gazdaságoknál. A „zöldítés” pedig hiteligénnyel jelentkezhet a kisebb birtokméreteknél, mivel több növénykultúra egyidejű termelése további eszköz- és közvetlen ráfordításigény finanszírozásával jár. Mindezek mellett az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó beruházási hiteligény növekedéssel a beruházási hitelek bővülésével is számolni kell. A bankok felmérték a változási folyamatokat. Elmondható, hogy nem csak az agrárium maga, hanem az agrárvállalkozások pénz- és hitelgazdálkodási sajátosságainak ismerete is felértékelődik.
Változhat a kereskedelmi bankok finanszírozási stratégiájáraAz agrárvállalkozásokért folyó piaci versenyt erőteljesen befolyásolja az MNB Növekedési hitelprogramja (NHP). A közzétett adatokból látható, hogy az NHP I. és II. szakaszában az agrárágazat összességében 30%-kal részesedett a 2014. december 31-ig kihelyezett hitelekből. 2014. év végéig az NHP első két szakaszában a mezőgazdasági hitelállomány mintegy 50–55%-át, az élelmiszer-feldolgozás hitelállományának mintegy 25–28%-át tették ki a hitelprogramban felvett hitelek. Mindez azt jelenti, hogy az NHP egyik legnagyobb igénybevevő ágazata az agrárium. A kereskedelmi bankok az NHP rendkívül kedvező feltételei miatt elsődlegesen erre a refinanszírozási forrásra alapozva fejlesztik és helyezik ki mezőgazdasági hiteltermékeiket. Hozzá kell tenni azonban, hogy az NHP általános célú, hitelezést élénkítő jegybanki refinanszírozási forrás. Ezért a versenyben azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek az NHP kötött feltételrendszerén belül képesek az agrárágazat sajátos pénz- és hitelgazdálkodási igényeit kiszolgáló termékekkel megjelenni a piacon.
Időszerűsége okán is jó példa erre a területalapú támogatások megelőlegezésére kialakított éven belüli és éven túli futamidejű hitelkonstrukciók. Fontos megjegyezni azt is, hogy az NHP legfeljebb 2,5%/év mértékű ügyfélkamat érvényesítését engedi, amelynek fedezetet kell nyújtania az ügyleti kamatra és az igénybe vett intézményi készfizető kezesség díjára is. A mezőgazdasági ágazat mikro- és kisvállalkozásai sok esetben nem alkalmasak a mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítésre, és kiszorulnak az NHP alapú hitelezésből. Ennek oka az, hogy olyan kockázati besorolású ügyfélnek minősülnek, amelyek hitelezése csak az NHP-nál lényegesen magasabb ügyfélkamattal lehetséges. A helyzetet részben orvosolja az NHP+ programban rögzített kockázatátvállalás az MNB részéről. A jelenlegi körülmények között a kereskedelmi bankok klasszikus agrárhitel-termékei kiszorulnak versenypiacról.
Állami szerepvállalás
Egyértelmű, hogy az NHP sikeresen vesz részt a mezőgazdaság finanszírozásában, ami különösen a beruházási hitelek állományában érzékelhető. Ugyanakkor a 2020-ig tartó KAP időszak most megjelent hazai jogi szabályozásának ismeretében várható, hogy első lépésként az éven belüli forgóeszköz finanszírozásban, majd - az agrár-és vidékfejlesztési támogatási pályázatok megjelenésével - a beruházás- és tartós forgóeszköz finanszírozásban kap újabb lendületet a hitelprogram. Ez önmagában – ha áttételesen is – jelentős állami szerepvállalásnak fogható fel.
A mezőgazdaságon belül felmerülnek olyan finanszírozási igények is, amelyeket a hitelezési kockázat, vagy az ismert hitelfeltételek mellett nem szolgál ki az NHP és a kereskedelmi banki szektor. Az állami szerepvállalásnak ott van helye, ahol a versenypiac egyáltalán nem, vagy csak részben szolgálja ki az egyébként agrárpolitikailag preferált igényeket. Ilyen például a kockázatkezelési korlátok miatt nem hitelezett mikro- és kisméretű – egyébként bizonyítottan aktív piaci termelőtevékenységet végző - mezőgazdasági vállalkozások, vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztésének finanszírozása. Ezek a helyi élőmunka lekötését, és az hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozások megélhetését biztosító részterületek, egyúttal jelentős célterületei a 2020-ig tartó KAP időszak európai uniós és kapcsolódó hazai támogatásainak. Az állami szerepvállalásnak azt kell elősegítenie, hogy ezek a vállalkozások olyan finanszírozáshoz jussanak, amely lehetővé teszi számukra az agrártámogatások igénybe vételét és eredményes felhasználását.
Az MFB szakosított pénzintézet, az agrárfinanszírozásban is az előbb már érintett agrárpolitikai preferenciák mentén vesz részt. Értékes tapasztalatokkal rendelkezik e területeken, amit igazolnak a piacon eddig bevezetett agrárhitel programok is. Az MFB nem szűkíti le az agrárhitelezést a mezőgazdaságra, ennél szélesebb megközelítést alkalmaz, hiszen hitelprogramokat kínál mind az alapanyag-termelő, mind az élelmiszer-feldolgozó kkv-k számára, de az agrárpolitika által preferált ágazati körben a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és a véglegesen elismert termelői szervezetek részére is biztosít finanszírozást. Fontos hitelezési terület az olyan élőmunka-igényes tevékenységek finanszírozása, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ezen kívül az agrárberuházások és fejlesztések, valamint a birtokrendezés és fejlesztés is hiteligénnyel jelentkezik.
Új MFB-s agrárhiteltermékek
A versenypiaci helyzeten kívül az MFB számára is meghatározó a 2020-ig tartó KAP időszak magyar szempontból kedvező támogatási rendszere. Ez számos lehetőséget biztosít olyan új MFB hitelprogramok indítására, amelyek nem csak a forgóeszköz finanszírozást, hanem a kkv agrárvállalkozások élénkülő beruházási és fejlesztési tevékenységének finanszírozását is magában foglalják. Az MFB küldetése és feladata többek között a kis- és középvállalkozások, ezen belül a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének finanszírozása is. A hiteltermékek fejlesztése folyamatos, és olyan agrárhitel-termékek piaci bevezetése a cél, amelyek biztosítják a közvetlen, valamint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felvételét, eredményes felhasználását ebben a piaci szegmensben is. A hitelezési feltételek egyrészt lehetővé teszik az előbb említett piaci szegmens számára is a felvett támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő finanszírozási igények – saját erő, beruházási, tartós forgóeszköz hitelek – kiszolgálását, másrészt megoldást nyújtanak a működőképes, azonban a versenypiac részéről nem preferált kkv agrárvállalkozások hitelhez jutásához is. A hitelfeltételeknek a lehető legjobb módon igazodniuk kell az agrárágazat pénzügyi sajátosságaihoz.