A minap kiírt két, kkv-knak szánt uniós pályázat egyik kiemelt szempontja volt az, hogy a beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi, fenntarthatósági elvárásoknak - többek között ezt hangsúlyozta egy Zala-megyei rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Glattfelder Béla rámutatott arra, hogy miért ennyire fókuszáltan a feldolgozóipari cégek indulhatnak a vissza nem térítendő forrásokért, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabad vállalkozási zónákban a szolgáltató szektorhoz tartozó cégek is pályázhatnak. Új elemként jelezte, hogy a második félévben várható hitel típusú pályázatoknál nagyon alacsony, akár nulla százalékos kamatozású fejlesztési támogatást is kaphatnak a cégek, a kombinált termékek kidolgozása pedig szintén elindul.

Ezért írtak ki ilyen pályázatokat
Glattfelder Béla az előadásán beszélt arról, hogy az Európai Unióval folytatott hosszú vita után főként a feldolgozóiparban működő kkv-k számára írhatnak ki vissza nem térítendő forrásokat biztosító pályázatokat. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy nagyon sok fenntarthatósági szempont jelenik meg ezekben a pályázatokban - tette hozzá a pályázatok mögötti stratégia háttereként.
Példa erre az, hogy új épületeknél elvárás, hogy alkalmasak legyenek napelemek elhelyezésére, a hűtéshez és a fűtéshez szükséges energiát pedig bizonyos arányban megújuló energiaforrásokkal kell biztosítani.

Az államtitkár emlékeztetett a minap kiírt két pályázatra (a nagyobb keretösszegű 50-500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást ad, a kisebb pedig 5-50 millió forint közöttit, akár frissen alapított cégnek is) és kiemelte, hogy a pályázóktól elsősorban mintegy ezer, a szabad vállalkozási zónába tartozó településen végrehajtandó fejlesztéseket várnak.

Hogyan lehet növelni a nyerési esélyeket?
A beszámoló szerint a tárcának az a célja, hogy elsősorban a már jól működő vállalkozások jussanak plusz forrásokhoz, de bizonyos feltételek esetén induló cégeket is támogatnak.

Az államtitkár hozzátette: a pályázók többletvállalásokkal növelhetik nyerési esélyeiket, így például a foglalkoztatás bővítésével, a minél kisebb lélekszámú településen tervezett beruházással, illetve a már meglévő ipari területeken, létesítményekben tervezett fejlesztésekkel. Ezek egyébként a pályázatok részletes pontozási táblázataiból szintén jól kirajzolódó irányok.

A pályázatoktól és ezzel a beruházásoktól térség- és iparfejlesztő hatást várnak. A feldolgozóipar mellett kisebb részben a szolgáltató szektorból is pályázhatnak, de a turizmus, vendéglátás területéről ezúttal nem - jelezte Glattfelder Béla.

Glattfelder kifejtette, hogy a pályázat mellékletében felsorolt szabad vállalkozási zónákhoz tartozó településeken beadhatnak azok is pályázatokat, akik nem a feldolgozó kapacitást, hanem a szolgáltatói tevékenységet bővítik, így például fodrászok, cipészek, autószerelők, kisebb panziók.

A pályázatok elbírálása kapcsán az államtitkár azt ígérte: azok gyorsak és egyszerűek lesznek. Az 5 millió és 50 millió forint közötti támogatási igényeknél egyszerűsített elbírálást alkalmaznak, az 50 millió és 500 millió forint közötti támogatásnál bíráló bizottság is megnézi a pályázatot. A szabályrendszer szerint az első elbírálási szakasz augusztus 15-ig tart és ahhoz képest 30 napon belül kell eredményt hirdetni.

Mi lesz még idén és 2020 után?
A további pályázatokról elmondta: még idén új kiírás jelenik meg a beszállítók, inkubátorházak, ipari parkok, klaszterek számára, továbbá mentorálási tevékenységekre. Hozzátette, hogy csak a valódi és nagy létszámú munkahelyteremtéssel, termelő beruházások fejlesztésével járó pályázatokat támogatják.

A pályázatok múlt keddi megjelentetése kapcsán az NGM közleményében Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: nagyszámban jelennek meg még gazdaságfejlesztési pályázati kiírások az év folyamán, még további nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben.
Azt is kiemelte az államtitkár, hogy a következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen.

Jöhetnek a nulla százalékos pályázati hitelek!
Egy kérdés kapcsán Glattfelder Béla arra is kitért: érdemes felkészülni arra, hogy 2020 után már valószínűleg nem lesz egyetlen területen sem vissza nem térítendő európai uniós támogatás.

A mostani, 2020-ig tartó uniós ciklus végéig még 340 milliárd forintnál több a vissza nem térítendőként szétosztható forrás, de azokon a területeken, ahol már ma sincs ilyen - mint például a turizmus és a vendéglátás - várható, hogy hosszú lejáratra és akár nulla kamattal is kaphatnak majd a pályázók fejlesztési támogatásokat.

Glattfelder azt is elmondta: az év második felében visszatérítendő támogatásra vonatkozó pályázatok is megjelennek (hitel típusú pályázatok), azaz alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelt is lehet majd felvenni. Később pedig majd kombinált támogatást - vissza nem térítendő és visszatérítendő forrást - lehet kapni egy csomagban.