A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.

Az egyik legkedvezőtlenebb a forráslehívás a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), hiszen június elejéig összesen 1216 milliárd forintot fizetett ki a különböző projektekre, ami a hatályos szerződéses állományhoz képest még mindig csak 78%-os rátának felelt meg.

Bár van előrelépés például nagyobb vízügyi projektekben, de még mindig sok fejlesztésnél nagy a csúszás, így félő (volt), hogy az év végéig felhasználható pénzkeret végül nem kerül elköltésre, így véglegesen elveszíti Magyarország (a számlákat december végéig be kell nyújtani a magyar szervek felé, amelyeknek jövő január közepéig továbbítaniuk kell azt Brüsszelbe).

Emiatt az intézményrendszer az elmúlt hónapokban részletesen felmérte az egyes projektek állását, év végéig való befejezhetőségének esélyeit és ha "reménytelennek" tűnt a projekt, akkor elkezdődtek a módosítások, illetve elállások a szerződéstől (a nagy vízügyi, illetve árvízvédelmi projekteknél olykor kifejezetten időigényes a fejlesztés).

Nagyon valószínű, hogy a most megjelent 1411/2015. (VI. 23.) Kormányhatározat mögött az áll, hogy tömegesen álltak el az illetékes hatóságok bizonyos vízügyi projektektől, és az így felszabaduló pénzt most gyorsabban, könnyebben elkölthető, egyébként az EU stratégiai céljaival is szintén összhangban lévő energiahatékonysági projektekre fogjuk gyorsan elkölteni.

A kormányhatározat szerint ugyanis a testület:
Elfogadja a KEOP módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául az 1. melléklet szerint,

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pontban foglalt módosítások érdekében járjon el (határidő: 2015. június 30.)

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról (határidő: 2015. június 30.).

Amint látható, a határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy "elvesz" a kormány 50 milliárdot a KEOP egyes ("Egészséges tiszta települések"), illetve további 20 milliárdot a kettes prioritásától ("Vizeink jó kezelése") és mindkettőt "odaadja" az ötös prioritásnak, amely a hatékony energiafelhasználás támogatásáról szól.

A határozat egyelőre nem tér ki arra, hogy pontosan milyen energiahatékonysági projektekre lehetne majd fordítani a 70 milliárd forintot, de az alábbiakban bemutatjuk azok lehetséges irányát. Az akkori anyag szerint lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP terhére nem volt finanszírozható.