A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg - hangsúlyozta újra egy szakmai konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a beruházások bővülése, az európai uniós források még hatékonyabb felhasználása, valamint az elindult hitelprogramok folytatása lehet a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének hajtóereje.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: talán ez a hétéves periódus az utolsó, amikor lehetőségünk van megteremteni a tízmilliós piacon működő gazdasági szektor számára a növekedés esélyét, amelyet az erősebb és szerencsésebb történelmi fejlődésen átesett nyugat-európai országok biztosítani tudtak a saját gazdasági szereplőiknek.

Varga Mihály az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán tartott előadásában kifejtette: az elmúlt időszakban a hitelminősítők kedvezőbb besorolást adtak Magyarországnak, és 2011 óta először korrigálták pozitív irányba Magyarország hitelminősítését. A piac bizalma töretlen volt Magyarország iránt, de a miniszter szerint fontos, hogy a hitelminősítőket is meggyőzzék, jó irányba mennek a folyamatok.

Varga Mihály kifejtette: a szkeptikusok azt mondják, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatásoknak köszönhetően nő, de ha ez így lenne, akkor 14-15 másik országnak kellene növekednie Európában, ami pedig nincs így. Elmondta: az export kitűnően teljesít mind az EU-ban, mind az új piacokon, a másik növekedési faktor pedig a belső kereslet bővülése, és a hitelezés is aktívabb lett.

A növekedés termelési oldalát tekintve a járműipar az egyik hajtóereje a gazdaságnak, és a mezőgazdaság is jól teljesített. A magánberuházások mellett az állami beruházások is segítették a növekedést - tette hozzá a tárcavezető.

A növekedés alapvetően a fegyelmezett fiskális, és a fegyelmezett, valamint segítő monetáris politikára épült - emelte ki Varga Mihály.

Mitől nőhet a gazdaság?

Varga Mihály több tényezőt is említett, amelyek a jövőben támogathatják a gazdasági növekedést. A beruházások bővülése a következő években is hajtóereje lehet a növekedésnek, és bár 2014-ben 6800 milliárd forintnyi beruházás történt az országban, a beruházási ráta pedig 21 százalék fölé nőtt, itt van még teendő, minél több külső partnert kell meggyőzni arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni - fejtette ki.

Szólt arról is, hogy a növekedés másik forrása az uniós források még hatékonyabb felhasználása lehet. Ezt segíti, hogy az előző időszaki 16 százalékkal szemben 2014-2020-ban már a források 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre - hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Mint mondta, a növekedést segítheti a megindult hitelprogramok folytatása is, az alacsony kamatkörnyezet pedig támogathatja a gazdaság növekedését, ennek folytatódására számítanak a következő évben is.

Negyedik elem, hogy tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, aminek a közmunka mellett fontos eleme a duális szakképzési rendszerre való átállás, amely segíti a szakképzett munkaerő "előállítását".

Tovább kell bővíteni az exportpiacokat is, a kereskedőházi rendszer, a külgazdasági szakdiplomaták képzése, valamint a kamarákkal való együttműködés mind ezt a célt szolgálja. Ezenkívül új iparágakat kell bevonni a gazdasági növekedésbe, hiszen ha csak egy ágazatra - járműipar - alapozunk, akkor sebezhető válik a magyar gazdaság. Ezért az a cél, hogy a gazdasági növekedés újabb forrásait keressék meg; itt szóba jön az informatika, a kutatás-fejlesztés, innováció, és az alternatív energiafelhasználás - fejtette ki Varga Mihály.