Blog

Hamarosan beindult az uniós pénzpumpa. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kormányzat ígéretei szerint nyilvánosságra hoznak egy úgynevezett fejlesztési keretet, melyben részletesen, mindenki számára látható módon teszik közzé, hogy egyes programokra, konstrukciókra milyen összegek állnak a rendelkezésre - mondta Sturcz Annamária, a pályázati tanácsadással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója.

Eljött a papír nélküli pályázás kora
Legalább ennyire fontos változás, hogy mostantól minden pályázatot elektronikus úton kell benyújtani, ha pedig valaki rendelkezik e-aláírással, akkor egy darab papír felhasználása nélkül meg lehet oldani a pályáztatást. Erre egyelőre nem sokan vannak felkészülve, főleg a kisebb cégeknél okozhat ez a kezdeti időszakban gondokat - osztotta meg a saját tapasztalatait Sturcz, aki szerint ma még vannak gyermekbetegséget a rendszerben, így annak kezelése "nem mindig egyértelmű".

Ugyanakkor ez egy olyan újdonság, amit meg kell szokni, hiszen idővel egyre több ügyet kell majd elektronikus úton intézni - mondta a Vanessia vezetője. Ez fontos prioritás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) is, előnye pedig, hogy idővel egyre több hatósági adatbázist kötnek össze (adóhivatal, cégbíróság, földhivatal), így a pályázóknak kevesebb adatot kell majd megadniuk, azaz csökken az uniós forrásokhoz kapcsolódó bürokrácia is. Ennek köszönhető, hogy a korábbi 600 kitöltendő adatmező 300-ra csökkent, ám a kormány tervei szerint további csökkenés jöhet, hiszen idővel további adatbázisokat is bekötnének a rendszerbe.

Még többet segít a honlap
Az új e-pályázati honlapon lehetőség van olyan funkció beállítására is, hogy csak azokat a pályázatokat jelenítse meg a rendszer, amelyre lehetősége van az adott vállalatnak, magánszemélynek, vagy szervezetnek pályáznia, de akkor is jelez, ha ezt a lehetőséget nem használjuk és olyan pályázatra kattintunk, amelyre nem vagyunk jogosultak. Fontos tudnivaló az is, hogy addig nem lehet egy adatlapot véglegesen lementeni, amíg a rendszer bármilyen hibát, adathiányt jelez, de a felmerülő kérdéseket is fel lehet akár online is tenni, ha valami nem teljesen tiszta egy pályázónak.

Fontos változás jön a közbeszerzéssel érintett projekteknél is, hiszen immár kötelező lesz a hatóságnak szabálytalansági eljárást indítania, amennyiben dokumentumok megküldése vagy feltöltése határidőn túl történik. Eddig nem volt büntetés ilyen esetben, ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy az új szabályok szerint a pályázatoknál a projektmenedzsmentre a korábbi 5-6 helyett 2,5, míg közbeszerzésre és műszaki előkészítésre már csak a teljes elnyert támogatás1-1 százaléka számolható el - mondta Sturcz. A cél, hogy a különböző szakértői díjakat leszorítsa a kormányzat, ám, hogy ez mennyire sikerült, az már más kérdés: egyrészt a szakember szerint jellemzően nem az ilyen kis projekteknél történtek túlkapások, másrészt pedig egy projekt megvalósításánál a műszaki ellenőr költségeire 1 százalékot lehet például elszámolni, ami nem biztos, hogy minden esetben elég lesz. (Jelen állás szerint a pályázati támogatás 5 százalékát lehet tanácsadási szolgáltatásokra költeni.)

Hasonló a helyzet az exportpályázatoknál, ahol a pályázatot elnyerő vállalkozásnak kötelező piackutatást készítenie, illetve fel kell vennie egy külkereskedelemmel foglalkozó munkatársat, ám a korábban a szakértők kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire lesz megvalósítható, mondván a pályázati keret erre gyakorlatilag nem ad támogatást. Márpedig ha a pályázaton annyi pénzt lehet elnyerni, amennyibe maga a piackutatás kerül, akkor sokan elgondolkodnak majd azon, hogy érdemes-e egyáltalán indulni a lehetőségért.

Használt eszközt is lehet venni
Jó hír ugyanakkor, hogy tárgyi eszköz beszerzés esetén bizonyos esetekben immár lehetőség van használt eszközt is vásárolni. Egy egyszerű gépbeszerzésnél lényeges eltérés van az új és egy használt, 2-3 éves munkaipari gép ára között, így mindenképpen lesznek olyan vállalattípusok és méretek, ahol nagy segítséget jelenthet a 2011-ben eltörölt szabály visszaállítása - mondta a Vanessia Kft. ügyvezetője. Ide kapcsolódik, hogy erősödik az egyszerűsített elszámolási eszközök szerepe, amit nagyon fontos változásnak nevezett Sturcz, mondván ez eddig igen bonyolult folyamat volt, hiszen különböző módszer alapján határozták meg az átalányokat. Most viszont százalékban meghatározott átalány jön, de a bérjegyzéket sem kell már benyújtani.

Újdonság az is, hogy tovább erősödik a pénzügyi eszközök szerepe, hiszen több olyan konstrukció is lesz, amelyet nem támogatnak, csak pénzügyi eszközzel kombináltan - ilyen lesz az informatika, a kutatás-fejlesztés vagy éppen a termelő beruházások. Ezen esetekben például különböző hitelekkel kell a támogatáson felüli részt előteremteni, így Sturcz szerint egyelőre kérdéses, hogy mennyire lesz majd vonzó a pályázók számára ez a lehetőség. Fontos, hogy ezzel párhuzamosan lesznek olyan területek - turisztika, szálláshely-fejlesztés - is, ahol kizárólag visszatérítendő támogatást kaphatnak majd a támogatottak. Ez uniós irányelv is (amit a magyar kormányzat is támogat), így idővel várhatóan egyre több olyan pályázat lesz, ahol csak ilyen támogatás lesz nyújtható.

Változtak a közbeszerzések alkalmassági követelményei annak érdekében, hogy egyre több KKV vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében. A könnyítések már most, az új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt minden olyan folyamatban lévő beruházásra vonatkoznak, amelyek finanszírozása közpénzből történik.

Néhány változás:

-  az ajánlattevőtől csak a közbeszerzés értékének 75%-ban kérhető referencia.

- az ajánlatkérők nem tehetnek különbséget a különböző rendeltetésű épültek között a referenciát tekintve (pl. egy kórház építésére kiírt beszerzéskor nem csak kórház kivitelezése fogadható el referenciaként, hanem iskola is), a referencia feltételek csak azt a célt szolgálhatják, hogy igazolják az ajánlattevők teljesítési képességét.

- pénzügyi alkalmasság: legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő alkalmasság írható elő, mint minimumkövetelmény.

- a részvételhez szükséges szakember és gépállomány rendelkezésre állásának vizsgálatakor csak azon szakemberek és gépek ellenőrzés történhet, amelyek érdemben befolyásolják a teljesítőképességet.

 Március 9-től akkor lehet elektronikusan benyújtani a 10 milliárd forintos keretösszegű társasházi energiahatékonysági pályázatot, ha a pályázó ingatlan összes tulajdoni hányadának több mint 51%-ával rendelkező tulajdonostársak támogatják azt és legalább 8 éve kiadták az épületre a használatba vételi engedélyt - többek között ezek a fontos információk is kiderülnek a tegnap közzétett részletes pályázati kiírásból. Érdemes a számos csatolandó dokumentum elkészítéséhez gyorsan nekilátni, mert a benyújtás sorrendje számít majd az értékelésnél, de figyelni kell rá, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség és kizáró ok, ha a pályázatot nem a támogatásra jogosult, vagy annak hivatalos képviselője nyújtotta be. Lényeges, hogy az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek lakásonkénti kondenzációs gázkazáncseréjéhez 150 ezer forint plusztámogatás is adható lakásonként, de megkezdett beruházásra nem lehet pályázni és kizáró ok az, ha a társasháznak, vagy lakásszövetkezetnek 60 napot meghaladó köztartozása van. Jó tudni, hogy a teljes támogatási összeget csak utólag fizetik ki, ráadásul 5%-nyi részre legalább 3 évet várni kell.

A pályázat várható keretösszege 10 milliárd forint, amelyet régiónként osztanak el, de a fejlesztési tárca fenntartja magának a jogot arra, hogy szükség esetén a régiók között átcsoportosítson forrásokat.

Pályázatot csak a 692-es, illetve 593-as Gazdálkodási formakóddal rendelkező társasházak, illetve lakásszövetkezetek nyújthatnak be

A pályázatokon való részvétel, és a Támogatási Szerződés megkötésének feltétele az összes tulajdoni hányadnak több mint 51%-ával rendelkező tulajdonostársak támogatása.

A pályázat keretén belül kizárólag több mint 4, de maximum 60 lakással rendelkező, 1946. után épült, de 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedély alapján épült távfűtéssel, házközponti fűtéssel illetve lakásonként egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást.

A pályázaton csak olyan épület vagy dilatációval határolt épületrész vehet részt, amelyben az épület vagy dilatációval határolt épületrész hőszabályozása és mérése már megoldott, vagy a pályázat keretén belül megoldásra kerül.

Amennyiben egy épület/épületrész a beruházást megelőzően nem éri el a C minősítési osztályt, a beruházás befejezésével legalább a C minősítési osztályba sorolhatóvá kell válnia. Amennyiben egy épület/épületrész a beruházást megelőzően eléri a C minősítési osztályt, a beruházás megvalósításával legalább két minősítési osztállyal javulnia kell a besorolásának, illetve a fejlesztésnek kötelezően megújuló energia alkalmazásával kell megvalósulnia.

Az állami támogatás a miniszteri döntéssel kerül meghatározásra, mely összeg a kifizethető támogatási összeg felső határa. A támogatás formája vissza nem térítendő, az elszámolás elfogadását követő finanszírozású támogatás, amely pályázatonként egy társasházra igényelhető.

Csak abban az esetben lehet pályázatot benyújtani, ha a fejlesztéssel érintett épület/épületrész fűtési rendszerének helyiségenkénti szabályozása és mérése megoldott, vagy megvalósítása a fejlesztés tárgyát képezi.

Az állami támogatás aránya és mértéke

Az energetikai tanúsítvánnyal igazolt minden megtakarított CO2 kg/év-re:

• 750 forint Homlokzati nyílászárók cseréjét és Homlokzatok/Záró födémek hőszigetelését is megvalósító beruházások esetén;
• 950 forint Megújuló energiahasznosítást elősegítő beruházások esetén;
• 450 forint a fentiekbe nem tartozó beruházások esetén.
• hőszigeteléssel érintett összes homlokzati felületek,
• teljes tető hő- és vízszigetelés,
• teljes fűtetlen pincefödém hőszigetelés,
• teljes lakás, és közös fűtött helyiségek külső nyílászárócseréje.

Fontos tudni, hogy a fentieken túlmenően az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek lakásonkénti kondenzációs gázkazáncseréjéhez további 150 ezer forint támogatás adható lakásonként. Egyúttal az is fontos, hogy a pályázattal elnyerhető támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek (támogatható munkák) maximum 50%-át.

A részletes kiírásban nincs benne, de a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy lakásonként 350 és 650 ezer forint közötti mértékű lehet a támogatás, így az 50 százalékos támogatási intenzitás mellett legfeljebb 1,3 millió foritnyi beruházási értékkel lehet számolni.

A pályázat keretében támogatható tevékenységek köre

Lényeges, hogy a pályázatban energiamegtakarítást eredményező, komplex felújítást célzó beruházások támogathatóak, tekintettel arra, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás a komplex felújítással érhető el, így a támogatható tevékenységek köre az alábbi (pontos kifejtés a részletes kiírásban).

Egyrészt különböző szakértői, tervezői, eljárási, lebonyolítási költségekre lehet támogatást igényelni, másrészt a különböző felújítási költségelemekre.

Utóbbiak kapcsán lényeges, hogy a támogatott munkaelemek teljes körű elvégzése kötelező, a támogatott beruházással egységesen felújított épületszerkezeteknek kell létrejönniük, úgy mint:

A különböző felújítási költségelemek:

Homlokzati nyílászárók energiamegtakarítást eredményező cseréje (a terjedelmes feltételrendszer a részletes kiírásban olvasható, de fontos, hogy nyílászárók felújítása önmagában nem támogatható)

Homlokzatok és záró födémek hőszigetelése (a terjedelmes feltételrendszer a részletes kiírásban található meg)

Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, energiamegtakarítást eredményező felújítása. Ennek kapcsán fontos, hogy egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanok esetén a pályázat keretében minden olyan magántulajdonban lévő fűtési / fűtési-és használati melegvíz rendszer hőtermelő berendezés cseréjével összefüggő tevékenység támogatható, melynek széndioxid-kibocsátás csökkentése számítható, illetve energia-megtakarítást eredményező hatása energetikai számítással és energetikai tanúsítással igazolható.

A megújuló energiafelhasználás kialakítása vagy növelése. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a megújuló energiafelhasználás kialakítása vagy növelése keretében a különböző ingatlanok esetén támogatható például a napkollektoros rendszer telepítése (melegvíz előállítás céljából), napelemes rendszer telepítése (áramtermelés céljából); illetve hőszivattyús rendszer telepítése is.

Fontos tudni, hogy a komplex felújításnak C kategóriából induló épületek esetében kötelező, egyéb esetekben választható eleme a megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése.

Tájékoztatjuk a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy a 358/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdés l) pontja és a 2014–2020 programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 84. § (1) m) pontja értelmében 2015. január 1-jétől nem köteles biztosítékot nyújtani az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (12 naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel az Art. 178. § 32. pontja szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A biztosítéknyújtási kötelezettség alól a Kedvezményezett a feltételeknek való megfelelés esetén kérelem benyújtásával mentesülhet.

Egy szilveszter előtti kormányrendelet értelmében 2014 végéről 2015. január végére módosult az idei egész évre érvényes fejlesztési keret közzétételének határideje - tájékoztatott a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága.

Az új hétéves uniós fejlesztési ciklus küszöbén számos vállalkozó izgatottan várja, hogy megtudja, az egyes szakterületeken mikor és milyen témákban várhatók a konkrét pályázati kiírások. Ezt tartalmazza az ún. éves fejlesztési keret, amelynek közzétételi határidejét technikai okok miatt tavaly év végéről idén január végére halasztotta a 366/2014 (XII. 30.) kormányrendelet 7. paragrafusa.

Az említett technikai ok azzal függ össze, hogy az Európai Bizottság a magyar hatóságok által tavaly november közepén benyújtott Operatív Programokat még nem fogadta el véglegesen (karácsony előtti hírek szerint "csak" az elfogadásra kész státuszt adta meg év végéig), így egyelőre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer csak a magyar költségvetés kockázatára tudna pályázatokat meghirdetni, amit nyilvánvalóban nem szívesen tenne. Emiatt tehát nincs még időkényszer, hogy az egész éves pályázati meghirdetési menetrendet véglegesítse az intézményrendszer és azt rögzítse a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság.