Blog

10 milliárd forintos keretösszeggel március 9-én nyílik az a társasházi energiahatékonysági pályázat, amely egyszerre segít a 60 lakás alatti ingatlanok felújításában, csökkenő energiafelhasználásában és az ország klímapolitikai céljaiban is - jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Szabó Zsolt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy 50 százalékos támogatási intenzitású pályázatról lesz szó, amely lakásonként 350 és 650 ezer forint közötti támogatási összeget jelent majd, azaz egy-egy lakás esetén akár 1,3 millió forintos felújítási keretösszegről is beszélhetünk. Az államtitkár jelezte, hogy készül a 60 lakásnál nagyobb ingatlanokra szóló kiírás is.

Az államtitkár által a pályázat kapcsán elmondott legfontosabb információk

* A 4 lakásnál több, egybefüggő, legfeljebb 60 egységes panellakásokra és lakásszövetkezetekre, illetve téglaépítésű társasházakra vonatkozik a pályázat, de készül egy 60 lakásnál nagyobb ingatlanokra vonatkozó kiírás is
* a cél az, hogy a mostani kiírásra minél több ingatlan alkalmas legyen, ezért emelték be a téglaépítésű ingatlanokat, illetve a felújítások minél szélesebb körét (fűtés, megújuló energia)
* a cél, hogy a pályázattal végrehajtott energiahatékonyság javítással legalább két fokozattal javuljon az ingatlan besorolása, azaz ne csak az árakban (rezsicsökkentés), hanem az energiafelhasználás volumenében is segítséget nyújtsanak a csalásoknak
* a pályázati támogatás folyósítása kapcsán szállítói finanszírozást alkalmaznak, azaz "csak" a 95%-ot folyósítják majd a beruházás befejezéséig, a fennmaradó 5%-ot azért tartják egyelőre vissza, mert ellenőrizni akarják, hogy valóban történt-e energiahatékonyság javulás
* a pályázat tervezett szövege ma megjelenik a kormány és a fejlesztési tárca oldalán is, és március 9-én fog megnyílni a pályázat, akkortól lehet feltölteni a dokumentumokat
* a pályázati beadványt csak az interneten keresztül lehet majd benyújtani, , a szoftver ellenőrzi menetközben is a hibát, segíti a kitöltést és az elektronikus eljárás gyorsítja az ügyintézést, illetve az elbírálást is.
* a 10 milliárd forintos keretet régiónként osztják le a panel és társasházi lakásarány alapján azért, hogy elkerüljék azt a helyzetet, hogy a gyorsabb régiók lekötik a forrásokat, így a többieknek nem lenne pályázati keretük
* a pályázat a szeptemberben elindult Otthon Melege nevű lakossági energiahatékonysági keretprogramba tartozik, amelynek keretében már forráskimerülés miatt felfüggesztették a kazáncserére, a nyílászáróra és a hűtő/fagyasztógép cserére vonatkozó pályázatokat, jelenleg zajlik a kiértékelésük, illetve készítik elő a következő kiírásokat
* a társasházi energiahatékonysági pályázat keretében cél, hogy 20 ezer lakás korszerűsítését végezzék el, de van még tennivaló, hiszen a 4,3 millió egységnyi magyarországi ingatlanállomány kb. 70%-a korszerűtlennek számít energiahatékonysági szempontból, a következő 3-4 évben ezen ingatlanok felújítását szeretnék segíteni pályázati kiírásokkal.

Az elnök beszámolt arról, hogy a kamarában több új szolgáltatást készítenek elő. A jövő év tavaszától várhatóan már teljes egészében igénybe vehető lesz az agrometeorológiai és növényvédelmi előrejelzés. Emellett létrehoznak egy alkuszcéget, amely a biztosítási piacon fog tevékenykedni az olcsóbb és szélesebb körben használható termékek megjelenése érdekében - közölte Győrffy Balázs.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kiemelte, hogy a birtokpolitikának, a támogatáspolitikának és a vidékpolitikának egységet kell képeznie. Rámutatott: Magyarországnak nagy szüksége van arra, hogy a vidékfejlesztési támogatások többsége a következő években gazdaságfejlesztésre fordítódjon, mert "csak egy erős gazdaság képes érdemben változtatni az életminőségen".

Kitért arra is, hogy a vidék felemelkedéséhez nélkülözhetetlen, hogy az intézményrendszer közelebb kerüljön az ott élő emberekhez. Ezért a kormány kiemelt figyelmet és jelentős összegeket fordít a helyi ügyintézési és ellátási lehetőségek megteremtésére, megerősítésére.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a közös agrárpolitika első pilléréről szólva elmondta: a magyar gazdák ennek változásaiból aránylag keveset érzékelnek majd, hiszen hazánk marad a "jól ismert és bevált" területalapú (SAPS) kifizetési rendszernél.

Aláhúzta: a döntéshozatal nemzeti hatásköre érdemben bővült a korábbi közös agrárpolitikához képest.

Emlékeztetett arra, hogy a kabinet a középbirtokoktól nem von el forrásokat, a támogatási és birtokpolitikát párhuzamba állítva bevezette viszont a degressziót, azaz a növekvő birtokméretek arányában csökkenő területalapú támogatásokat. Ennek értelmében 1200 hektártól teljes elvonás érvényesül, amely azonban a kifizetések 30 százalékát kitevő zöldítéshez kötődő támogatásokat nem érinti.

Jelezte: a termeléshez kötött támogatások 3,5-ről 15 százalékra bővülése lehetővé teszi a fehérjenövények - köztük is kiemelten a szója - hazai termesztésének fellendítését és gazdaságosabbá tételét.

A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.

Kis Miklós Zsolt közölte: a pénz bő felét a vidékfejlesztési források biztosítják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, de a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is jelentős összegek áramlanak majd 2020-ig az ágazatba.

Emlékeztetett: vidékfejlesztésre ugyancsak az elmúlt 7 éves ciklusban felhasználtnál több, a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 1200 milliárd forintot meghaladó uniós forrás jut az évtized végéig. Kiemelte, hogy a pénzek 60 százalékát kis- és közepes vállalkozások kapják, amellyel a kormány célja a versenyképesség javítása mellett a vidéki foglalkoztatás erősítése.

Az agrárágazatok közül a munkaigényes területek - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és feldolgozóipar - lesznek a vidékfejlesztési támogatások kiemelt kedvezményezettjei - tette hozzá az államtitkár.

Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz Operatív Programkeretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek - hosszú távú változásokat is figyelembe vevő - védelmével összhangban valósuljon meg.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen "fejlettebb" régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.

A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.

A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.

A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.

Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket - a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket - megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.

Magyarország a Partnerségi Megállapodást 2014. szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata.