Blog

Közel 6700 milliárd forintnyi uniós támogatás lehívása előtt nyílt meg az út azzal, hogy az Európai Bizottság a benyújtott 10 közül már 6 operatív programhoz megadta jóváhagyását a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozóan - mondta Dr. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tavaly már jóváhagyott Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program után Brüsszel múlt pénteken újabb öt magyar operatív programot hagyott jóvá.

Az államtitkár kifejtette, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel, a Terület- és településfejlesztési Operatív Programot 1231 milliárd forintos, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot 288 milliárd forintos, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

A többi programról szólva Vitályos Eszter elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, a közigazgatás fejlesztési programmal kapcsolatban pedig újabb egyeztetési folyamat indul Magyarország és a bizottság szakértői között; ez március közepén zárulhat le.

A szintén benyújtott Vidékfejlesztési Programhoz a bizottsági válaszok visszaérkeztek, ezeket már elkezdték feldolgozni a Miniszterelnökségen - tette hozzá az államtitkár. Az elfogadott és az elfogadás alatt álló programok összesen több mint 12 000 milliárd forint támogatást jelentenek majd a következő hét évben.

Vitályos Eszter szólt arról is, hogy a pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak: ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, amelyek közül az elsők márciusban jelennek meg a tervek szerint.

A felhívásokat a kormány az éves fejlesztési keret formájában hagyja majd jóvá; az integrált közlekedésfejlesztési op, valamint a környezet- és energiahatékonysági op-nál már megtörtént a jóváhagyás. Az államtitkár elmondta: a végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

Elkészült az élelmiszeripari-fejlesztési stratégia, amelyet várhatóan néhány héten belül megtárgyal a kormány - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.

Zsigó Róbert felidézte: az élelmiszeripar fejlesztési stratégiájáról szóló jelentést a kormány már múlt év decemberében megtárgyalta. A magyar élelmiszeripar megújításának finanszírozására mintegy 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig - tette hozzá. A stratégia sarkalatos célkitűzései között szerepel: az élelmiszeripari vállalkozások stabil finanszírozási és gazdálkodási feltételeinek biztosítása; az innováció ösztönzése; az élelmiszeriparban dolgozók tudásának korszerűsítése. Mindez erősíteni fogja az élelmiszeriparnak az élelmiszerláncban elfoglalt pozícióját - mondta az államtitkár.

Az államtitkár a fórumon jelentős eredménynek nevezte, hogy uniós forrásokat sikerül bevonni a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, mivel eredetileg az unió ezt nem kívánta támogatni. Kitért arra is, hogy az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló uniós források egy részét a Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága által kezelt vidékfejlesztési program (200 milliárd forintot), míg egy kisebb hányadát (100 milliárd forintot) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) biztosítja.

A támogatással a magyar mezőgazdasági alapanyag-termeléssel kapcsolatban álló mikro- és kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozását kívánják segíteni. Emellett a nem elsődleges feldolgozást végző élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások az NGM forrásaiból kaphatnak fejlesztési támogatást. Nem sikerült viszont Brüsszelben elérni azt, hogy a nagyvállalkozások uniós közösségi forráshoz juthassanak. Ezért az FM-ben, az NGM-ben és a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Államtitkárságán vizsgálják, hogy a nagyvállalkozások támogatását miként lehet nemzeti forrásból megoldani.

A fejlesztések eredményeként szeretnék elérni, hogy a magyar élelmiszeripar jövedelmezősége a mostani nulla körüli szintről 4-5 százalékra növekedjen. Továbbá a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export pedig 30-40 százalékkal emelkedjen. Emellett célkitűzés az is, hogy közvetlenül az élelmiszer-feldolgozásban dolgozók száma 10-15 ezerrel emelkedjen. Mindennek eredményeként pedig a mezőgazdasági munkahelyek száma is növekedjen vidéken - mondta az államtitkár.

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességét javító, összesen 1 milliárd forint értékű informatikai pályázatokat hirdettek meg.

A program hivatalos honlapján található információ szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) "Versenyképes IKT szektor fejlesztése" című pályázatra informatikai érdekképviseleti, vagy szakmai szervezet - amely a pályázat előkészítésében is segít - tagjaként jelentkezhetnek a magyar kkv-k.

A tájékoztató szerint a pályázaton 110-140 szoftverrel, távközlési technológiával, információs technológiai szolgáltatással foglalkozó magyarországi vállalkozás indulhat, egyenként 5-20 millió forint közötti összegre. Az érdeklődők ez év március 2. és 12. között pályázhatnak a forrásokra, amelyek a projekt 75 százalékát fedezhetik.
A nyertes vállalkozások a támogatást innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre is használhatják.

A pályázat segíti azt is, hogy az Európai Unió következő hét évet átfogó Horizont 2020 programjára minél több szereplő aktívan felkészüljön.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a pályázattal összefüggésben az MTI-vel közölte: az infokommunikációs iparág számára rendkívül fontos és pozitív jelzés, hogy a jelentős növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k innovációs segítséget kapnak. Az informatikai vállalkozások üdvözlik a pályázat meghirdetését - tették hozzá.

A közlemény idézi Laufer Tamást, az IVSZ elnökét, aki szerint a 2014-2020 közötti, hétéves ciklus egyik legnagyobb feladata, hogy az elmúlt években duplájára emelkedő magyar szoftverexport tovább erősödjön. A digitális gazdaságban, akár egy magyarországi kkv is közvetlenül elérheti az EU 28 tagállamának piacait, amely komoly növekedési lehetőséget rejt magában - fejtette ki az elnök.

A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus első felhívásai a tervek szerint márciusban jelennek meg - többek között ezt a sokak által várt dátumot jelentette be a pénteki pozitív brüsszeli fejlemény után mai sajtótájékoztatóján Vitályos Eszter.

A 2014-2020-as új fejlesztési ciklus főbb irányairól, a pályázati rendszer változásairól részletesen szól a ciklus indulására időzített konferenciánk, amely Uniós források 2015 címmel március 12-én kerül megrendezésre. További részletek:

Így jutunk el a pályázatok meghirdetéséig

A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a pályázati felhívások indulásának előfeltétele, hogy monitoring bizottságok alakuljanak. Ezeket a szaktárcáknál működő irányító hatóságok állítják fel, elnöküket pedig a miniszterelnök nevezi ki. Ezek a bizottságok tárgyalják meg a felhívásokat, és a döntések alapján kialakuló idei egész éves pályázati menetrend az ún. éves fejlesztési keretekből derül majd ki.

Vitályos jelzése szerint az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programnál (IKOP), valamint a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programnál már megtörtént a jóváhagyás.

Pénteken az Európai Bizottság jóváhagyott öt magyar Operatív Programot a korábban már jóváhagyott első program mellett (Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program). Vitályos forintban kifejezve emelte ki az egyes OP-k keretösszegét, amelyek együttes összege mintegy 6700 milliárd forint. A friss brüsszeli döntés szerint:

• a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot 2733 milliárd forint összeggel,
• a Terület- és Településfejlesztési OP-t 1231 milliárd forintos,
• a Versenyképes Közép-Magyarország OP-t 288 milliárd forintos,
• az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot 1215 milliárd forintos összeggel,

valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot csaknem 1200 milliárd forint támogatási összeggel hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Mi újság a többi négy programmal?

A többi programról szólva Vitályos Eszter elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal (EFOP) kapcsolatban még nem érkezett meg a hivatalos jóváhagyás, a Közigazgatás Fejlesztési Operatív Programmal (KÖFOP) kapcsolatban pedig újabb egyeztetési folyamat indul Magyarország és a Bizottság szakértői között, ami március közepén zárulhat le.

A szintén benyújtott Vidékfejlesztési Programhoz (VP) a bizottsági válaszok visszaérkeztek, ezeket már elkezdték feldolgozni a Miniszterelnökségen - tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár elmondta: a végrehajtás új szervezeti modellben fog történni, amelynek keretében szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak, de a források felhasználása könnyebb lesz.

Közben a kormány a pozitív brüsszeli fejlemény mellett pénteken 15 pályázatot hirdetett meg összesen 32 milliárd forintos keretösszeggel.