Blog

Az új uniós költségvetési időszakban egy teljesen új pályázati rendszerhez kell hozzászokniuk a pályázóknak, így többek közt megújultak a pályázati felhívások, útmutatók és a támogatási kérelmek adatlapjai is. Mostantól minden pályázatot elektronikus úton kell benyújtani, ha pedig valaki rendelkezik e-aláírással, akkor papír felhasználása nélkül meg lehet oldani a pályázást.

Fontos változás lesz, hogy idővel egyre több hatósági adatbázist kötnek össze (adóhivatal, cégbíróság, földhivatal), így a pályázóknak kevesebb adatot kell majd megadniuk. Ennek köszönhető, hogy a korábbi 600 kitöltendő adatmező 300-ra csökkent, ám a kormány tervei szerint további csökkenés jöhet, hiszen idővel további adatbázisokat is bekötnének a rendszerbe. Az is csökkenti az adminisztratív terheket, hogy korábban mindig szükséges volt a kitöltő program telepítése ahhoz, hogy dolgozni lehessen egy adott pályázaton, most már elegendő az online elérhetőség is.

Az új rendszerben már vannak olyan beépített ellenőrző és összegző mechanizmusok, amelyek segítik a munkát, a korábbihoz képest inkább felhasználóbarát megoldást nyújtanak - mondták korábban a pályázati tanácsadó cégek. Javítja a kezelhetőséget az is, hogy egy helyen elérhetőek egy pályázó támogatási kérelmei, illetve könnyebbséget jelent a pályázók számára, hogy a köztartozásmentes kedvezményezettek nem kötelesek biztosítékot nyújtani. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, mely szerint összességében nőttek az adminisztratív terhek. Ez főképp annak köszönhető, hogy az új szabályozás szerint minden költségtétel alátámasztására 3 független ajánlattevőtől kell árajánlatot kérni.

Mivel az új eljárásrendet a támogatást igénylőknek meg kell szokniuk, ezért az intézményrendszer időt enged a pályázóknak, hogy az új sablonokat, eljárásrendet, informatikai rendszert megismerjék: a határidők késedelmes teljesítését nem szankcionálják, több alkalommal lehetőséget adnak hiánypótlásra és tisztázásra, elsődleges célnak tekintik, hogy a "tartalmilag kiváló" támogatási kérelmek valamilyen formai hiba miatt ne essenek ki röviddel a benyújtást követően

Idén összesen 133 uniós pályázati felhívás várható közel 2900 milliárd forintos keretösszeggel - ismételte meg a Portfolio március 12-i konferenciáján már bejelentett információt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség illetékes államtitkára azonban új információként azt is elmondta, hogy a legnagyobb keretösszegű GINOP éves fejlesztési kerete, azaz a pályázatok menetrendje már kihirdetés előtt áll.
Az eseményen Vitályos Eszter arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság hét operatív programot már elfogadott a Magyarország által benyújtottak közül, két operatív program pedig benyújtás előtt áll.

Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár hozzátette: a kormánynak most el kell fogadnia az éves fejlesztési kereteket, amelyek szabályozzák, hogy milyen pályázati felhívásokat fognak kiírni a szaktárcák ebben az évben. Megjegyezte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési kerete már kihirdetés előtt áll, a kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.

Ez összhangban áll azzal az információval, amelyet Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkár mondott nekünk március 13-án, hiszen már múlt szerdán (és könnyen lehet, hogy holnap is) a kormány elé kerültek bizonyos pályázati kiírások a GINOP kapcsán, így akár a következő hetekben már megjelenhetnek az első konkrét pályázati kiírások.

Ezek is lényeges információk

Az államtitkár tájékoztatása szerint:
• Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (Efop) bizonyos részeit az elmúlt héten fogadta el a Bizottság
• Benyújtás előtt áll a Vidékfejlesztési Operatív Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
• Az éves fejlesztési keretekről szóló kormányhatározatok megjelenése után indul a pályázati felhívások készítése
• A pályázati felhívások megjelentetésének feltétele a monitoring bizottságok felállítása is.
• A bizottságok elnökeit már kinevezte a miniszterelnök, a testületek megalakítása folyamatban van, és a következő hetekben befejeződik.
• A pályázati felhívásokat a monitoring bizottságok fogják először megtárgyalni, illetve jóváhagyják az értékelési szempontrendszereket is - közölte.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy Magyarország megkapta 2014-2020-as időszak első átutalt előlegeit, 383 millió eurót utalt már át az Európai Bizottság.

A Magyar Kormány 2015. március 24-én, a Magyar Közlöny 38. számában hivatalosan is közzétette a 2015. évi Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok keretében várható pályázati felhívások keretösszegeit, a pályázati felhívások tervezett megjelenési idejét és a meghirdetésük módját is.

A tervezett egy éves időszakra a kormány Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok (továbbá GINOP) keretében 68 db pályázatot hirdetett meg.

A GINOP prioritások:

1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása
2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció - tudásgazdaság fejlesztése
3. Infokommunikációs fejlesztések
4. Energia
5. A foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség növelése
6. Versenyképes munkaerő
7. Turizmus
8. A pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

Az alábbi táblázat tartalmazza a közeljövőben várható, releváns felhívások keretösszegét és megjelenésük tervezett idejét:

További információért forduljon bizalommal tanácsadójához.

Az innováció a következő időszakban a magyar gazdaság egyik faktora lesz, ám sok mindent meg kell változtatnunk, hogy ezen a területen eredményesek legyünk – mondta el Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság Innováció: látszat és valóság című konferenciáján. Szerinte a K+F és az innováció óriási lehetőségeket kínál a vállalatok számára, de kockázatokat is hordoz.

2015-ben sokkal több pénz lesz innovációra. Az idei évben a vissza nem térítendő uniós források elérhetik a 256 milliárd forintot, és lesz 30 milliárd visszatérítendő forrás is. „Még soha nem volt ennyi pénz kutatás-fejlesztésre” – emelte ki. Az EU is úgy ítélte meg, hogy több pénz kell erre a területre, de ez egybeesett a magyar kormány akaratával is. Európa úgy tűnik, hogy kezd lemaradni a globális versenyben, és fennáll annak a veszélye, hogy egy évtizeden keresztül nem növekszik az unió, különösképpen az eurózóna gazdasága. Ebből a helyzetből a kitörésre új technológiákkal látnak esélyt.

Az energiafüggőség csökkentését fontosnak nevezte Glattfelder, hiszen az unió energiafüggősége egyre riasztóbb. Az évtized végére 500 milliárd euró lesz a mostani 400 milliárdos energiaimport. Ha az olaj ára felszalad a mostani alacsony szintről, akkor még több lesz.

Glattfelder fontosnak tartja, hogy a K+F támogatásokat „értelmes nagyságú” projektekre szabják. Nem lenne jó, ha a leginnovatívabb kis és közepes méretű vállalatokat kiszorítsák a támogatási körből, mert túl nagyon a projektek. „Ha megpróbálják kizárni a kkv-kat, akkor nem lehet jogszerűen felhasználni a forrásokat. Kell, hogy legyenek kisebb összegű pályázatok” – hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy mikor és hogyan törhetünk ki a mérsékelten innovatív országok közük, Glattfelder azt mondta, hogy a fakereket nem érdemes újra feltalálni: az elmúlt időszakból elő tudna venni az ember olyan példát, amikor értelmetlenül használtuk fel az EU-pénzeket. Ha újra és újra fakerék feltalálásával foglalkozunk, attól a magyar gazdaság nem megy előre – mutatott rá. Olyan innovációkra van szükség, amelyet a nemzetközi piacon el tudok adni. Azt kell tudni, hogy a piacnak mire van szüksége, mert ha nincs termék, akkor nem leszünk jobbak, akkor nincs több munkahely és nagyobb GDP. „Oda jutunk e nélkül, mint a váci Forte gyár” – mondta Glattfelder.

Június és október között jelennek meg a 2014-2020-as időszak új uniós innovációs kiírásai a vállalkozások számára – emelte ki Pálinkás József , a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke a konferencián.

A márciusi kifizetésekkel együtt már 7200 milliárd forintot tudtunk lehívni a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre bocsátott forrásokból.
2015. március közepéig 325 Mrd Ft összegű számla kifizetése és előleg elszámolása történt meg. A kormányhatározatban rögzített uniós támogatások havi kifizetési üteme szerint a március végi cél 395 Mrd Ft, ezt 82%-osan sikerült teljesíteni e hónap közepére, annak ellenére, hogy két hét még rendelkezésre áll.
Egy hónappal a palyazat.gov.hu oldalon, 2015. februárban nyilvánosságra hozott – havonta frissülő - késedelemben levő, közfinanszírozású projekteket tartalmazó lista közzétételét követően is jól látszik, hogy a listával a Magyar Kormánynak sikerült ösztönöznie a projektgazdákat. A lépéssel nem titkoltan figyelmeztetni szerette volna a késedelemben levő projektek gazdáit; ugyanis ezeken a késedelemben levő projekteken is múlhat, hogy hazánknak sikerül-e a 2007-2013-as uniós ciklusra járó keretösszeg teljes lehívása.

A 2015. februári állapothoz képest (1716 db) 2015 márciusára jelentősen csökkent az állami/önkormányzati szektorban elmaradott projektek száma (1333 db); esetükben az elmaradás - a 2014. év végi céloktól - több mint 100 Mrd Ft-tal csökkent.
A tapasztalatok szerint az éves kifizetések több mint fele az év utolsó két hónapjában realizálódik, így jó esély van arra, hogy Magyarország 2015-ben ismét rekordot döntsön a kifizetésekben.