Blog

Idén 8 milliárd forint értékben hirdetik meg a beszállítói integrátori pályázatot, ezzel a magyar nagyvállalatok is pályázhatnak uniós forrásokra - jelentette be egy mai szakmai kerekasztal beszélgetésen Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a pályázók ugyan a nagyvállalatok, de feltétel, hogy a fejlesztés eredménye a kis- és középvállalkozásoknál, illetve a beszállítóknál csapódjon majd le.

Ez a célja a konstrukciónak

A helyettes államtitkár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) gépiparról szóló rendezvényén kifejtette, hogy a pályázati konstrukció hozzájárulhat a gépipar elmúlt években tapasztalt masszív növekedéséhez is, a nagyvállalatok integrátor szerepet tudnak betölteni és megrendeléseket adnak a kkv-nak.

Elmondta: az Európai Bizottság elképzeléseivel párhuzamosan a magyar kormány is az ország újraiparosításában látja a gazdaság jövőjét, a tényleges termelési tevékenységre alapozva, ezért az állami támogatások többsége a feldolgozóiparra fókuszál.

Néhány héttel ezelőtt a Miniszterelnökség már jelezte, hogy készül egy olyan, a nagyvállalatoknak szóló program, amely kizárólag magyar költségvetési forrásokból indulna és nem csak pénzbeli juttatást tartalmazhat. A program kidolgozásának oka, hogy a 2014-2020-as ciklusban a fenti, integrátori jellegű pályázatokon, a K+F, valamint az egyetemi együttműködési projekteken kívül a nagyvállalatok lényegében kiszorulnak az új ciklus pénzeiből. A magyar finanszírozási program tehát nem keverendő össze a fenti bejelentéssel, az a program várhatóan majd csak jövőre indul el és egyelőre még konkrét keretösszeg sem hangzott el a méretét illetően.

Mire lenne szükség a nagyobb sikerhez?

Takács János, az MGYOSZ alelnöke a mai eseményen úgy vélte, hogy a célzott beszállítói programok támogatják a magyar beszállítói arány növekedését, ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy teljes körű felmérést végezzenek, milyen iparágat lehet Magyarországra telepíteni, ami egybevág a multinacionális vállalatok piaci igényeivel is.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépipar a képzett szakemberek hiányával küzd, sokan Nyugat-Európában vállalnak vendégmunkát, ami azonban aláássa szakmai fejlődésüket, nem szolgálja a magyar gazdaság növekedését.

Vadnai Gábor a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) főtitkára a gépipar kihívásaként említette, hogy az ágazati szereplők között megmaradt a válságból fakadó bizalmatlanság, óvatosabbak a beszerzők.

A felhívás célja a feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében. Támogathatóak a hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal rendelkező magasan feldolgozott terméket előállító iparágakban tevékenykedő, az egyedi, magas
hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vidéki mikro-, kis és középvállalkozások is, ha projektje a vidék megtartó erejének növelését és ezáltal gazdaságfejlesztést eredményezhet.

Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, min 2fős létszám, tevékenysége az Ágazati fókusz (feldolgozóipar) valamelyikéhez kapcsolódik, illetve ha fejlesztésük a 74.10 Divat-, formatervezés tevékenységhez kapcsolódik, akkor együttműködési megállapodással rendelkeznek az „Ágazati fókuszban foglalt tevékenységet végző hazai vállalkozással.

Támogatott tevékenység
a) Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel
b) Külföldi árubemutató szervezése – önállóan támogatható tevékenység

Ezekhez CSAK kapcsolódóan:
c) Piacra jutás támogatása
d) Információs technológia-fejlesztés
e) Tanácsadás igénybevétele
f) Piackutatás elkészítésének költsége
g) Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és
védelmének költsége –
h) Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

A támogatás mértéke

minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.
c) Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását
megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét. Az önrész saját forrásból és egyéb állami támogatásból (pl. támogatott hitelből) állhat

két projekt leszerződött összköltsége nem lehet több, mint 30 millió Ft, és 20 millió Ft-ot meghaladó összesen megítélhető támogatási összeg esetén 1 fő munkahelyteremtés kötelező vállalása szükséges.

Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének segítése 1,5 M – 20 millió Ft közötti, vissza nem térítendő támogatással a keret erejéig - 50%-os önrész biztosítása mellett - keret 5 Mrd forint. 550 - 600 pályázatra ((Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság)

Feltételek

Megvalósítás: max 24 hónap.
Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

Kötelező vállalások
a) Létszámtartás b) Külkereskedelmi felelős kijelölése 3 évre c) Piackutatás elkészítése d) Idegen nyelvű honlap kialakítása:
Második pályáyzat (20 M feletti támogatás esetén) 1 munkahely teremtése 3 évre
Előny: az éves nettó árbevétel átlagos növekedése meghaladta az 5%-t. Klasztertagság. Innovatív vállalkozás (K+F) támogatással. Fiatal v. női vállalkozó. Korábbi megjelenés Nyelvtudással rendelkező alkalmazott. Külföldi partner.

Kizáró ok: Csekély összegű támogatásban nem részesíthető vállalkozások (pl agrár) és projektek (pl teherautó) A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150M Ft lehet.

A turizmus a magyar GDP-hez összesen 9 százalékkal járul hozzá, a kormány pedig arra törekszik, hogy ez az arány már a közeljövőben 10 százalék fölé emelkedjen többek között az uniós források felhasználásának segítségével - hangsúlyozta Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a turisztikai pályázatoknál előnyt élveznek az innovatív projektek, a jövedelmezőséget javító minőségi, továbbá a térségi szemléletű, tematikus, komplex fejlesztések.

Varga: hat turisztikai EU-s pályázatot írunk ki idén
A tárca közleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben az évben hat, kifejezetten turizmus célú felhívás meghirdetését tervezi közel 32 milliárd forintos keretösszeggel.

A hatféle pályázat, illetve a 32 milliárd forintos keretösszeg teljesen összhangban van azzal, ami a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program márciusban kiadott éves pályázati menetrendjében benne volt. Bár ezt a menetrendet (éves fejlesztési keretet) igen valószínű, hogy a tárca június 30-ig kénytelen lesz jelentősen módosítani többek között a visszatérítendő forrásokkal összefüggő pályázatok jelentős csúszása miatt, de a minisztériumi közlemény utolsó mondatai arra utalnak, hogy ez nem fogja érinteni a turizmussal összefüggő hat pályázatot és a keretösszegüket.

Az éves menetrend átírására többek között abból a minapi Varga-nyilatkozatból is következtetni lehet, miszerint a visszatérítendő forrásokkal kapcsolatos pályázatok "előkészítése a következő hónapokban elkezdődik", miközben a menetrend szerint ilyen pályázatokat már júliusban is meg kellene hirdetni.

Ennek viszont előfeltétele, hogy az ezt "terítő" pénzügyi közvetítői kör ki legyen választva és a teljes intézményrendszer felálljon, de a jelek szerint egyelőre még csak a koncepcióalkotás fázisában jár a rendszer megalkotása. Így tehát a 730 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás kiosztása a menetrendben lefektetetthez képest jelentősen, több hónappal is csúszhat.

A minap kiírt két, kkv-knak szánt uniós pályázat egyik kiemelt szempontja volt az, hogy a beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi, fenntarthatósági elvárásoknak - többek között ezt hangsúlyozta egy Zala-megyei rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Glattfelder Béla rámutatott arra, hogy miért ennyire fókuszáltan a feldolgozóipari cégek indulhatnak a vissza nem térítendő forrásokért, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabad vállalkozási zónákban a szolgáltató szektorhoz tartozó cégek is pályázhatnak. Új elemként jelezte, hogy a második félévben várható hitel típusú pályázatoknál nagyon alacsony, akár nulla százalékos kamatozású fejlesztési támogatást is kaphatnak a cégek, a kombinált termékek kidolgozása pedig szintén elindul.

Ezért írtak ki ilyen pályázatokat
Glattfelder Béla az előadásán beszélt arról, hogy az Európai Unióval folytatott hosszú vita után főként a feldolgozóiparban működő kkv-k számára írhatnak ki vissza nem térítendő forrásokat biztosító pályázatokat. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy nagyon sok fenntarthatósági szempont jelenik meg ezekben a pályázatokban - tette hozzá a pályázatok mögötti stratégia háttereként.
Példa erre az, hogy új épületeknél elvárás, hogy alkalmasak legyenek napelemek elhelyezésére, a hűtéshez és a fűtéshez szükséges energiát pedig bizonyos arányban megújuló energiaforrásokkal kell biztosítani.

Az államtitkár emlékeztetett a minap kiírt két pályázatra (a nagyobb keretösszegű 50-500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást ad, a kisebb pedig 5-50 millió forint közöttit, akár frissen alapított cégnek is) és kiemelte, hogy a pályázóktól elsősorban mintegy ezer, a szabad vállalkozási zónába tartozó településen végrehajtandó fejlesztéseket várnak.

Hogyan lehet növelni a nyerési esélyeket?
A beszámoló szerint a tárcának az a célja, hogy elsősorban a már jól működő vállalkozások jussanak plusz forrásokhoz, de bizonyos feltételek esetén induló cégeket is támogatnak.

Az államtitkár hozzátette: a pályázók többletvállalásokkal növelhetik nyerési esélyeiket, így például a foglalkoztatás bővítésével, a minél kisebb lélekszámú településen tervezett beruházással, illetve a már meglévő ipari területeken, létesítményekben tervezett fejlesztésekkel. Ezek egyébként a pályázatok részletes pontozási táblázataiból szintén jól kirajzolódó irányok.

A pályázatoktól és ezzel a beruházásoktól térség- és iparfejlesztő hatást várnak. A feldolgozóipar mellett kisebb részben a szolgáltató szektorból is pályázhatnak, de a turizmus, vendéglátás területéről ezúttal nem - jelezte Glattfelder Béla.

Glattfelder kifejtette, hogy a pályázat mellékletében felsorolt szabad vállalkozási zónákhoz tartozó településeken beadhatnak azok is pályázatokat, akik nem a feldolgozó kapacitást, hanem a szolgáltatói tevékenységet bővítik, így például fodrászok, cipészek, autószerelők, kisebb panziók.

A pályázatok elbírálása kapcsán az államtitkár azt ígérte: azok gyorsak és egyszerűek lesznek. Az 5 millió és 50 millió forint közötti támogatási igényeknél egyszerűsített elbírálást alkalmaznak, az 50 millió és 500 millió forint közötti támogatásnál bíráló bizottság is megnézi a pályázatot. A szabályrendszer szerint az első elbírálási szakasz augusztus 15-ig tart és ahhoz képest 30 napon belül kell eredményt hirdetni.

Mi lesz még idén és 2020 után?
A további pályázatokról elmondta: még idén új kiírás jelenik meg a beszállítók, inkubátorházak, ipari parkok, klaszterek számára, továbbá mentorálási tevékenységekre. Hozzátette, hogy csak a valódi és nagy létszámú munkahelyteremtéssel, termelő beruházások fejlesztésével járó pályázatokat támogatják.

A pályázatok múlt keddi megjelentetése kapcsán az NGM közleményében Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: nagyszámban jelennek meg még gazdaságfejlesztési pályázati kiírások az év folyamán, még további nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben.
Azt is kiemelte az államtitkár, hogy a következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen.

Jöhetnek a nulla százalékos pályázati hitelek!
Egy kérdés kapcsán Glattfelder Béla arra is kitért: érdemes felkészülni arra, hogy 2020 után már valószínűleg nem lesz egyetlen területen sem vissza nem térítendő európai uniós támogatás.

A mostani, 2020-ig tartó uniós ciklus végéig még 340 milliárd forintnál több a vissza nem térítendőként szétosztható forrás, de azokon a területeken, ahol már ma sincs ilyen - mint például a turizmus és a vendéglátás - várható, hogy hosszú lejáratra és akár nulla kamattal is kaphatnak majd a pályázók fejlesztési támogatásokat.

Glattfelder azt is elmondta: az év második felében visszatérítendő támogatásra vonatkozó pályázatok is megjelennek (hitel típusú pályázatok), azaz alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelt is lehet majd felvenni. Később pedig majd kombinált támogatást - vissza nem térítendő és visszatérítendő forrást - lehet kapni egy csomagban.

Június 9-én megjelent a rég várt vállalkozásoknak szánt „eszközbeszerzési” pályázat felhívása, beadás július 8-tól lesz lehetséges 2 éven át! Két kiírás is megjelent egyszerre: a GINOP 1.2.1-15 és a GINOP 1.2.2-15.

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére kiírt felhívás 65 milliárd forintos keretösszegéből lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására. A felhívás feltételeinek megfelelő projektek 50-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás célja a vállalkozások fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása és a helyi gazdaság megerősítése. A pályázók 5-50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg a szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló fejlesztések és a szabad vállalkozási zónán, valamint a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén egyaránt 10-10 milliárd forint.