Blog

Az utóbbi hónapok gyászos építőipari teljesítménye, illetve rendelésállományi adatai után üdítő fejlemény lesz, hogy három nagy új uniós Operatív Programban összesen 956 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílik meg idén, amelyekből az építőipari vállalkozások jelentős megrendeléseket kaphatnak.

A Magyar Idők a Miniszterelnökségtől kapott egy adatsort arról, hogy a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves fejlesztési keretében 956 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel lehet számolni az építőipari vállalkozások számára. Sajnos az összegből a cikkben csak 841 milliárd forintnyi pályázati irány van nevesítve, illetve nem lehet az adatokból kiszámolni, hogy ezek a már menetközben módosuló új éves pályázati menetrendből következnek-e, vagy sem.

Az augusztus eleji 1551/2015-ös számú kormányhatározat szerint Balognak Zoltánnak (EFOP) és Seszták Miklósnak (KEHOP) le kell tennie a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság asztalára az Operatív Programok átdolgozott idei évi pályázati menetrendjét, ami várhatóan megemelt pályázati kereteket, illetve átdolgozott meghirdetési menetrendet is tartalmaz. Ugyanez várható a GINOP kapcsán - a folyamatos módosulások miatt - már a harmadik változata kering a GINOP éves fejlesztési keretének anélkül, hogy a második megjelent volna a Magyar Közlönyben.

Az alábbi keretösszegű pályázatok várhatók még idei meghirdetéssel az építőipar számára:
- Várhatóan szeptemberben írnak ki árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló, 171,4 milliárd forint keretösszegű pályázatot
- A katasztrófavédelmi rendszerek korszerűsítésére 43,43 milliárdos keret nyílik meg.
- A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás javítására, a szennyvízkezelés fejlesztésére több mint 233 milliárd forint jut ebben az évben (ebből éppen hétfőn nyílt meg egy 69 milliárd forintos pályázati keret a fejlesztési kötelezettséggel rendelkező települések számára a szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos beruházásokra)
- Még idén az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására szolgáló pályázatok közül várhatóan több mint 65 milliárd forintnyi keret nyílik meg (ebből a legnagyobb, 20 milliárdos tétel a kormányhivatalok épületenergetikai fejlesztését segíti, amelyhez a "felkészítő" pályázat már megnyílt).
- A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célzó programok több mint 143 milliárd forintot tartalmaznak majd, amelybe bele kell számítani a július elején kinyitott 80 milliárd forintos kapacitásbővítési pályázatokat is (Ezekből a legnagyobb, a cikk szerint 80 milliárdos tétel, de ezek valójában 65+20 milliárd forintot jelentenek).
- Turisztikai célú fejlesztésekre csaknem 40,
- Energetikai pályázatokra 18 milliárd forintos keret nyílik meg
-Az EFOP részeként majdnem 40 milliárd forint összértékű infrastrukturális beruházás válik elérhetővé még ebben az évben
- Továbbá csaknem 95 milliárd forint összértékben jelennek meg olyan infokommunikációs fejlesztési pályázatok, amelyekben építőipari vállalkozások is szerepet kaphatnak

Az elmúlt napokban közzétett 71 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok után a következő hetekben mintegy 70 vidékfejlesztési pályázat megjelenése várható, amelyekből 176 milliárd forintos keretösszeggel agrár környezetgazdálkodási kiírások is megjelennek, további 64 milliárdos kerettel pedig forintos ökológiai gazdálkodási pályázatok - jelentette be a mai maratoni Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

A Miniszterelnökség vezetője jelezte, hogy a GINOP keretében is még többszáz milliárd forintos keretösszeggel várhatók idén további pályázatok megjelentetései és felhívta a figyelmet arra is, hogy a napokban Magyarország eléri a 8000 milliárd forintos kifizetést a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus terhére. A minap közzétett K+F+I pályázatokról részletes információk:

Emlékeztetett arra a minapi kormánydöntésre is, miszerint 2017. június 30-ig megpályáztatják az összes, az új EU-s ciklusbeli forráskeret. Indoklása szerint azért, hogy még egyszer ne forduljon elő az, hogy 7 éves fejlesztési ciklusutolsó heteiben is pályázatok meghirdetésében bíbelődjünk.
Hozzátette:kifejezett érdekünk, hogy az EU-s pénzek minél hamarabb eljussanak a pályázókhoz.

A miniszter ma bejelentette azt is, hogy október elején az Európai Bizottság több magas rangú képviselőjének részvételével az uniós forrásfelhasználás eddigi tapasztalatairól, a csalás és korrupció kérdéséről rendeznek konferenciát Budapesten. Szavai szerint megvonják az elmúlt 7 év mérlegét, miután sokan ügyeskedtek a "zsírosbödön környékén".

Leszögezte azonban azt is, hogy Magyarországnak nincs szégyenkezni valója az EU-s adófizetői pénzekkel való hatékony gazdálkodás tekintetében, mivel 2% alatti a visszaéléses, korrupcióval terhelt pénzfelhasználás aránya és az OLAF csak 8 ügyben indított eljárást. Hozzátette: ez figyelemre méltó dolog és az a cél, hogy az EU-s pénz és a korrupció "ne egy jegyben járjon".

Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint keretösszeggel.
A „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak, ami egy kivételes lehetőség a 2014-2020-as időszakban. Sajnos azonban a Pest megyében megvalósuló fejlesztéseket jelen pályázati kiírások sem támogatják.
A K+F+I jellegű pályázatok feltételrendszere összetettebb, ezért érdemes minél korábban nekiállni a projekttervek kidolgozásának. Már a korai szakaszban célszerű átvizsgálni milyen speciális feltételekkel kell rendelkeznie a sikeres pályázathoz és projekt megvalósításhoz.

A három megjelent pályázatról röviden

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása - GINOP-2.1.1-15

A jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására nyújtanak támogatást vállalkozásoknak vagy azok konzorciumainak.

Pályázók köre:
- mikro-, kis és középvállalkozások, nagyvállalatok

Támogatás összege: min. 50 millió – max.1 000 millió Ft

Támogatás mértéke:
- kisvállalkozások esetén 45-80 %
- középvállalkozások esetén 35-75 %
- nagyvállalatok esetén 15-65 % lehet.

Mit kell cserébe vállalni: a K+F tevékenységből származó árbevételnek 30 %-kal kell növekednie

Benyújtható első körben: 2015. szeptember 30-tól 2015. október 31-ig

Önállóan támogatható tevékenységek:
- kutatás-fejlesztés: kísérleti fejlesztés és max. 50 %-os arányban ipari kutatás
- eljárási és szervezési innováció

Önálló tevékenységekhez kapcsolódóan elszámolható:
- projekt előkészítés
- projektmenedzsment
- projekthez kapcsolódó szakértői szolgáltatások
- általános (rezsi) költségek
- fejlesztéshez kapcsolódó eszköz – és immateriális javak beszerzése
- építés kizárólag a projekthez kötődően
- vásárokon, kiállításokon való részvétel

 Iparjog - GINOP-2.1.3-15

Felhívás célja a szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek támogatása.

Pályázók köre:
- Mikro-, kis- és középvállalkozások, akár induló vállalkozások is!
- Költségvetési szervek
- Jogi személyiségű nonprofit gazdasági társaságok

Támogatás összege: min. 1 millió – max. 6 millió Ft

Támogatás mértéke:100 %

Benyújtható: 2015. szeptember 24-től 2017. szeptember 25-ig (forráskimerülésig)

Támogatható tevékenységek:
- Újdonságkutatási és egyéb iparjogvédelmi kutatási szolgáltatások (önállóan nem támogatható)
- Iparjogvédelmi oltalomszerzéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenységek
- Szellemi vagyon értékelési és/vagy szellemi vagyon audit szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás - GINOP-2.3.3-15

A kiírás célja a hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, elősegítve ezzel a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítását, elmélyítését.

Pályázók köre:
- költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, amennyiben azok kutatóhelynek minősülnek,
- egyházi tulajdonban lévő felsőoktatási intézmények,
- állami többségi tulajdonú non-profit gazdasági társaságok

Támogatás összege: min. 50 millió – max. 1000 millió Ft

Támogatás mértéke:100 %

Benyújtható első körben: 2015. szeptember 24-től 2016. január 25-ig

Támogatható tevékenységek:
- projekt előkészítés
- projektmenedzsment
- projekthez kapcsolódó szakértői szolgáltatások
- általános (rezsi) költségek
- fejlesztéshez kapcsolódó eszköz – és immateriális javak beszerzése

A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A beszélgetés során elhangzott néhány fontosabb gondolat, kijelentés:

Csepreghy egyértelműsítette: a Lázár János miniszter által múlt csütörtökön bejelentett terv arra vonatkozik, hogy 2017 júniusáig írjuk ki az összes új EU-ciklusbeli pályázatot (nem pénzlekötést/kifizetést jelent)
Hangsúlyozta: igenis bele kell érteni ebbe a mezőgazdasági pénzeket is, mert azoknak is van fejlesztéssel összefüggő része, így tehát inkább 12000 milliárd forintnyi forrás kiírásáról beszélhetünk
A felgyorsított pályázat kiírás egyrészt "annak a nonszensznek az elkerülését szolgálja, amit most látunk, hogy 7 év nem volt elegendő arra, hogy minden pénzt kihelyezzünk" és az utolsó pillanatokban is küzdjünk a forrásokért.
Másrészt azt szolgálja, hogy mivel a kkv-szektor forráshiányos állapotban van, így minél hamarabb forrásokhoz juttassuk. A magyar gazdaság "versenyképesség-növelése is alapvetően függ attól, hogy minél hamarabb termőre forduljanak" a pályázatok gyorsabb kiírása nyomán kijelölt fejlesztési prioritások - tette hozzá.
Krisán László szerint a fejlesztéspolitikával foglalkozó apparátus teljesen megváltozott az elmúlt években és majd meglátjuk, hogy mennyire bírja majd az apparátus a tempót. Szavai szerint fennáll annak a veszélye, hogy mindez a vállalkozókat érinti majd kedvezőtlenül a továbbra is bürokratikusan maradó szabályrendszer miatt.
Hangsúlyozta azonban, hogy bár csak ritkán dicsérik az apparátust, de az elmúlt időszakban (a 2007-2013-as ciklus lezárása kapcsán) "eléggé heroikus munkát végeznek".
Krisán szerint mindig árnyalni kell, hogy a 7 évre járó EU-forrásoknak valóban 60%-át fordítja-e majd gazdaságfejlesztésre a kormány. Ő inkább kevesebbet lát a programok alapján, míg Csepreghy szerint az állam által felhasználható 40% egy része is gazdaságfejlesztésre megy a peremvidékek infrastruktúra-fejlesztései miatt. Így összességében a 7 éves forráskeret kapcsán ő úgy látja, megkockáztatható az a kijelentés is, hogy végül 60% feletti részt költ a kormány gazdaságfejlesztésre.
Krisán hangsúlyozta: nem teljesen helyes az a stratégia, hogy a kormány inkább csak a közepes, "túl válságálló" cégeket támogatná a további erősödésben, mert szerinte a mikro- és kisvállalkozásokat is jobban helyzetbe kell hozni. Ezt azzal is indokolta, hogy a munkahely-teremtésben ezek a cégek sokkal többet tudnának országos szinten segíteni, mint egy-egy gyárépítésen keresztüli 1-2 ezer fős foglalkoztatás-növelés.
Felvetette azt a problémást is, hogy a kkv-k mintegy kétharmada szolgáltató szektorba tartozik, így az eddigi kormányzati jelzések szerint ők sem igazán lesznek az új pályázati ciklus támogatottjai.
Csepreghy szerint a kormánynak a szűkös források alapján döntenie kell a fejlesztési prioritásokról és a gazdaság hosszabb távú stabilitási szempontjai miatt is inkább azokra a cégekre fókuszál, amelyek várhatóan képesek lesznek megállni a helyüket a nemzetközi versenyben is.
Mindkét beszélgető partner biztos volt abban, hogy a 2017 közepéig kiírandó EU-pályázatokra biztosan lesz elég projektötlet, igaz ezt részben arra alapozzák, hogy mekkora volt eddig a kkv-k felőli érdeklődés a termelési kapacitásbővítő pályázatok őszi és idén tavaszi fordulóin (ennél viszont sokkal több területen lesz majd pályázati dömping a szerk.).
Krisán emlékeztetett, hogy az őszi 8,5 milliárd forintos termelési kapacitás-bővítő pályázatra összesen 43 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett be (ezek összes nyertesét még mindig nem hirdették ki - szerk.) és a júliusban megjelent két kkv termelési kapacitás-bővítési pályázatra már összesen mintegy 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény érkezett be. Jelezte: napokon belül megjelenik majd a K+F+I pályázatok köre is. Ez meglátása szerint arra utal, hogy nagyon komoly fejlesztési és forráséhség is van a vállalkozók körében sok projektötlet formájában.
Csepreghy kijelentette: a pályázati rendszerbeli változtatások (halasztott önerő, előleg-lehívás) és az elérhető finanszírozási konstrukciók miatt nem tart attól, hogy önerő hiányában ne nyújtana be valaki EU-pályázatra projektet.

450 milliárd forintnyi pályázattal indított magyar nyelvű honlapot a Magyar Fejlesztési Központ.

A www.palyazatokmagyarul.eu az unióban elsőként mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.

Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a kezdeményezés a soknyelvűséget és az átláthatóságot erősíti, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minél több színvonalas és sikeres magyar nyelvű pályázat szülessen.