Blog

Kapacitásbővítő, energiahatékonysági és kutatásfejlesztési forrásokra pályázhatnak majd az élelmiszeripari vállalkozások a mostani uniós költségvetési ciklusban. A támogatásokat az ötezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás veheti igénybe, míg hatvanöt nagyvállalatnak minősülő cég már nem pályázhat.

A vidékfejlesztési programból, illetve a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) lehet támogatni az élelmiszeripari fejlesztéseket az új uniós költségvetési ciklusban – jelentette ki az MTI szerint Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy szakmai rendezvényen. A GINOP-on belül a feldolgozóipar az a terület, ahol még vissza nem térítendő támogatások adhatók.

A vállalatok nem csak kapacitásbővítő, hanem energiahatékonysági és kutatás-fejlesztési pályázatokat is benyújthatnak. Az államtitkár szerint a visszatérítendő támogatásokat használt gépekre is igénybe lehet venni. Pluszpénzeket az ötezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás kaphat, a hatvanöt nagyvállalatnak minősülő élelmiszeripari cég viszont már nem kérhet uniós forrásokat - szögezte le az államtitkár.

A napokban tette közzé a legalább 2 fős, feldolgozóipari fókuszú cégek külpiaci megjelenését támogató pályázatát a kormány, igaz azt kapásból kizárják az indulók közül, akinek a pályázat benyújtása előtti két lezárt üzleti évben nem volt exportárbevétele. Így tehát a pályázat nem az első alkalommal történő külpiaci megjelenést támogatja, hanem azon cégeket és egyéni vállalkozókat, amelyeknek már vannak bejáratott "csatornáik", lehetőleg részt vettek külföldi vásárokon, céges együttműködéseik vannak, olyan alkalmazottjuk is van, aki meghatározott idegen nyelvet is beszél és lehetőleg dinamikusan nőtt eddig is az árbevétele. Számos további feltételt, illetve szabályt is fontos tudnia annak, aki gondolkodik a legalább 1,5, de legfeljebb 20 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás igénybe vételében. A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150 000 000 Ft lehet, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

Az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat június 22-én nyílik meg, és a célok szerint a legalább 2 éves nyitva tartása alatt 550-600 nyertest fognak kihirdetni.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának fontos lépése, hogy a megyék és a megyei jogú városok megalkotják, illetve véglegesítik integrált területi programjukat, amelyeket júniusban nyújtanak be a kormánynak - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Saját maguk töltik ki a keretet a megyék és a megyei jogú városok
Az államtitkár ismertette: az integrált területi programok a helyben megvalósítandó területfejlesztési feladatokat tartalmazzák, olyan programlisták, amelyek az összehangolt területi fejlesztések végrehajtásának alapjai a 2014-2020-as uniós programozási időszakban.

A TOP első pályázati felhívásai az integrált területi programok kormány általi elfogadása után, nyáron jelenhetnek meg - közölte Rákossy Balázs.

A program 1230 milliárd forintos keretösszegben a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, a megyék és megyei jogú városok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli része.

A TOP esetében a tervezési folyamat decentralizált, így a 18 megye és a 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatáshoz
- hangsúlyozta az államtitkár.

Minden megye és megyei jogú város számára a kormány meghatározott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhetik, illetve megvalósíthatják.

A megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok külön 387 milliárd forintos keretre tervezhetik az elkövetkezendő hét évben fejlesztési programjaikat - hívta fel a figyelmet.

A TOP-ban is ezek a fő célok
Rákossy Balázs felidézte, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakra erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett kötelezte el magát, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintos európai uniós fejlesztési források 60 százaléka a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatás növelését, a hazai ipar fejlesztését és a kis- és középvállalkozások támogatását célozza. Ezek a célok jelennek meg a TOP-ban is, a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést középpontba helyezve - tette hozzá.

Rákossy Balázs hangsúlyozta, hogy a kormány partnerként tekint a területi szereplőkre, a megyékre és megyei jogú városokra. Az államtitkár az elmúlt hetekben valamennyi megye és megyei jogú város vezetőjével személyes egyeztetést folytatott, szakmai támogatást nyújtva a programtervek összeállításához, a sikeres integrált területi program benyújtásához, illetve a TOP részleteiről a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének közgyűlésén is tájékoztatást adott.

Az európai uniós források megadják a települések számára a lehetőséget gazdaságfejlesztési céljaik megvalósítására, a helyi foglalkoztatás bővítésére. Mindez segíti a magyar kormány társadalompolitikai célkitűzésének elérését, hogy 2020-ra megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság - emelte ki Rákossy Balázs.

Rendelkezésre álló forrás

Operatív program keretösszeg 5 Mrd Ft

Pályázatok várható száma 550-600 db

Megvalósításra rendelkezésre álló időtartam:
Támogatói Okirat hatálybalépését követően 24 hónap

Pályázók köre
- Mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek;

- éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző, lezárt teljes üzleti évben minimum 2 fő volt és

- melyek magas szinten feldolgozott terméket előállító iparágak vállalkozásai

- melyek fejlesztése az „Ágazati fókusz”-ban felsorolt gyártó tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódik

A támogatás formája, összege, mértéke:

- A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás

- Összege: minimum 1.500.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft.

- A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

- Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1.000.000 Ft-tal szorzott összegét.

- A jelen projekt igényelt támogatása nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevételének (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételnek) az 50%-át.

- A jelen projekt igényelt támogatása nem haladhatja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszegét;

Támogatható tevékenységek köre

Önállóan támogatható:

- külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel – önállóan támogatható

- külföldi árubemutatókon való részvétel – (csekély összegű támogatásként) - önállóan támogatható

Az előbbiekhez kapcsolódóan támogatható:

- piacra jutás támogatása – (csekély összegű támogatásként)

- IT fejlesztés – (csekély összegű támogatásként)

- tanácsadás igénybe vétele – önállóan nem támogatható

- piackutatás előkészítésének költsége -(csekély összegű támogatásként) - önállóan nem támogatható

- szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége - önállóan nem támogatható

- innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége - önállóan nem támogatható

Támogatott tevékenység: TEÁOR lista alapján, jellemzően a feldolgozóipar és gyártás

Kötelező vállalások:

- létszámtartás: a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves statisztikai létszámának értéke nem csökkenhet a bázis létszám alá

- külkereskedelmi felelős kijelölése: a megvalósítási időszak végére kialakítja a külkereskedelmi tevékenységért felelős alkalmazott munkakörét és biztosítja annak betöltését.

- piackutatás elkészítése

- idegen nyelvű honlap kialakítása

- amennyiben a támogatást igénylő jelen felhívás keretében második alkalommal nyújt be támogatási kérelmet, és a két támogatási kérelem alapján a részére összesen megítélhető támogatási összeg a 20 millió Ft-ot meghaladná, abban az esetben a támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy 1 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet

Elszámolható költségek
Önállóan támogatható:

- külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel (kiállító helység bérleti díja és működtetéssel kapcsolatos költségek, regisztrációs költségek, területdíj)

- magas szinten feldolgozott, végfogyasztásra szánt termékhez kapcsolódó külföldi árubemutató szervezése (terembérlet, dekorációs ktg, technikai ktg, sajtótájékoztató ktg)

Az előzőekhez kapcsolódóan támogatható:

- piacra jutás tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások (marketing akciók ktg, marketing eszközök (többször használatos) elkészítése és beszerzése, grafikai tervezés és fordítás, rendezvény ktg, tolmács, utazási ktg, kiállításon bemutatott termékek szállítmányozási és biztosítási költsége)

- tanácsadás igénybevétele (max.5% mértékig, max. nettó 96.000 Ft/embernap) 

- piackutatás elkészítéséhez kötődő szakértői és tanulmánykészítési szolgáltatás igénybevétele (max. 500.000 Ft)

- KKV-knak nyújtott innovációs támogatás (max 5%, nettó 96.000 Ft/embernap) (szabványok alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás, védjegy és szabadalom, a szellemi tulajdonra épülő innováció menedzsment szolgáltatás ktg., minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos ktg.)

- Online megjelenés támogatása (idegen nyelvű honlap kialakítása)

- Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzése, érvényesítése, védelme

- Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei, útiköltség, kiküldetési költség (szállásköltség legfeljebb 100 EUR/fő/éj, max két fő részére, utazási költség max 2 fő részére)

Önrész és előleg

A támogatást igénylőnek legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át vagy az önrész felét kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie.

Támogatási kérelmek benyújtása 2015. június 22-től 2017. június 22-ig lehetséges

A turizmus a magyar gazdaságpolitika mindkét célját, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás-bővítést tekintve egyaránt stratégiai jelentőséggel bír, így a szektor a fejlesztéspolitikának is kiemelt területe. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban pedig 106 milliárd forintot fordítunk a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben - hangsúlyozta egy mai szakmai konferencián tartott előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára többek között kiemelte a turizmus hazai GDP-ben és foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepét, az innováció és például a gyógyvízkutatás alapján létrejövő új szolgáltatások terjesztésének fontosságát, valamint hangsúlyozta azt is, hogy a megosztáson alapuló, vagy közösségi gazdaság (sharing economy) nem fenyegeti a professzionális turisztikai szolgáltatókat.

Csepreghy a Miniszterelnökség által kiadott összefoglaló szerint többek között az alábbiakat hangsúlyozta előadásában:
A turizmus Európa majdnem minden országában erősödött az utóbbi években, amivel párhuzamosan egyre élesebbé vált a verseny a célországok között.
Magyarországon a turizmus adja a GDP 8,8 százalékát, miközben a foglalkoztatásból összesen 11,3 százalékkal veszi ki a részét, így kiemelten fontos, hogy az uniós források felhasználásával biztosítsuk a szektor nemzetközi versenyképességét".
A KSH adatai szerint 2010 óta majdnem 30 százalékkal, 13,36 millióról 17,25 millióra nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma, és 2014-ben a belföldi utazások számának alakulásában is kedvező fordulat állt be, miután 3 százalékkal, 14,38 millióról 14,85 millióra emelkedett a többnapos belföldi turisták száma.
A célországok közötti versenyben a vendégek elvárásai is növekedtek, így hazánk csak úgy őrizheti meg attraktivitását, ha nemzetközi összehasonlításban is egyedi, kreatív és minőségi szolgáltatást képes nyújtani.

A szolgáltatásfejlesztés kulcsa az innováció, amelyet Csepreghy előadásában három oldalról vizsgált meg.
1.) Jelentős potenciál rejlik a gyógy- és termálvízkészletünk egészségturisztikai hasznosításában.
2.) Tovább szélesíthető az egészségmegőrzést, a gyógyítást és a rehabilitációt célzó turisztikai szolgáltatások kínálata, illetve biztosítható a jelenleg elérhető szolgáltatások orvosszakmai megalapozottsága. Innovációra van szükség az egyedi, kreatív, sajátos vonzerővel bíró termékek fejlesztéséhez is - ezek a termékek a vendégeknek egyedi élményeket kínálnak, amelyek szintén erősíthetik hazánk vendégvonzó képességét.
3.) A turisztikai szektor szereplőinek nagy hangsúlyt kell fektetniük a minél szélesebb körű online információszerzés feltételeinek a megteremtésére is, mindenekelőtt a specifikus, többnyelvű weboldalak és mobilapplikációk fejlesztésére.
A megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaság (sharing economy) kapcsán Csepreghy úgy fogalmazott, hogy ezek a szállodákat, utazási irodákat vagy utazásszervezőket hosszú távon nem veszélyeztetik például a magánszobák vagy -lakások igénybevételét lehetővé tevő sharing economy platformok, ezek ugyanis a szolgáltatás minőségét tekintve nem versenyezhetnek a professzionális turisztikai szolgáltatókkal.
A közösségi gazdaságnak kulcsfontosságú szerepe lehet a külföldi vendégek Magyarországra vonzásában, akik aztán az itteni költésükkel jelentős mértékben hozzájárulhatnak a turizmus másodlagos bevételeinek növekedéséhez.