Blog

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) további javaslatokat dolgoz ki a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) adminisztrációs terheinek csökkentésére - közölte Vadász György, a szövetség elnöke.

Az OKISZ elnöke az MTI-nek elmondta, a vállalkozásfejlesztési tanács legutóbbi ülésén elhangzottak alapján a szövetség körlevélben fordult a tagsághoz, azt kérve, hogy jelezzék, milyen további bürokratikus teher csökkentésére látnak lehetőséget. A beérkezett válaszokat feldolgozzák, ezekből javaslatot állítanak össze várhatóan még szeptemberben.

Vadász György szerint Magyarországon a kormány eredményesen látott neki az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, ebben az iparszövetség a gazdasági tárca által irányított szakértői csoport tagjaként közreműködött.

Ugyanakkor úgy látják, a csökkentés ellenére újabb vállalkozói terhek is jelentkeztek amiatt, hogy a kormány erőteljesen lépett fel a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Érzékelhetőek már az eredmények a kisadók, a pénztárgépek, az áruszállításban az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésének hatására, azonban az intézkedések a bürokrácia csökkentését nem segítették - mutatott rá.

A Magyar Iparszövetség fontosnak tartja a feketegazdaság, a láthatatlan jövedelmek visszaszorítását, de az adminisztrációs terhek további mérséklését is. A bürokrácia nagyobb mértékben érezteti kedvezőtlen hatását egy mikro- vagy kisvállalkozásnál, mint egy nagy cégnél, ahol a feladat ellátására szakapparátus áll rendelkezésre

Elhárultak az utolsó akadályok is a 2014-2020 közötti új magyar vidékfejlesztési program (VP) brüsszeli elfogadása elől – állítja a Miniszterelnökség. Az összesen 1300 milliárdos VP első pályázati felhívásai ősszel jelenhetnek meg.

Nincs akadálya a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyásának, ugyanis minden eddig felmerült szakmai és technikai kérdést sikerült tisztáznia Brüsszellel a kormánynak. Így az utolsó akadályok is elhárultak a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakot meghatározó vidékfejlesztési program európai uniós elfogadása elől. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, és az első felhívások ősszel jelenhetnek meg.

A vidékfejlesztési program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A legfontosabb fejlesztési célkitűzések között szerepel: a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban. Főként olyan munkaigényes ágazatokban kívánják ezt megvalósítani, mint az állattenyésztés, valamint a zöldség- és a gyümölcstermesztés, a kertészet, továbbá az élelmiszer-feldolgozás.

Emellett a tervezet a kis- és közepes - főként a családi - gazdaságok támogatását helyezi előtérbe. Ezek a vállalkozások ugyanis jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek, és a legtöbb embert foglalkoztatják. A program haszonélvezői a birtokpolitikai határ alatti méretű gazdaságok lesznek, a támogatások mintegy 80 százaléka érkezik hozzájuk. A teljes keret mintegy 40 százalékát fordítja a kormány munkahelyteremtő beruházásokra.

Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.

Rövidesen három GINOP pályázat megjelenése várható épületek energetikai korszerűsítése témában. Ezekről a legfontosabb információk:
A GINOP 4.1.1-2015 kódszámú felhívás épületenergetikai fejlesztések támogatását szolgálja (hűtési-fűtési és világítástechnikai korszerűsítés, hőveszteség csökkentés) 15-100 millió forintos támogatás segítségével
A GINOP 4.1.2-2015 kódszámú kiírás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva címmel a fentihez hasonló korszerűsítést támogat, de a megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor, geotermikus energia) is beletartoznak ebbe, a fejlesztési támogatás pedig 20-250 millió forint között lehet
A GINOP 4.1.3-2015 kódszámú kiírás helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítését szolgálja megújuló energiaforrások segítségével (energiatakarékosság, energiahatékonyság elősegítése például napkollektor, hőszivattyú, kazánrendszer segítségével).

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Két miniszter, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is fontos feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől az 1489/2015. (VII. 21.) számú kormányhatározat szerint, amely az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításáról szól. Az, hogy ez a két miniszter kapta a feladatot, "beszédes", alátámasztja azt a figyelmeztetést, miszerint viszonylag gyengén áll a közlekedésfejlesztési (KÖZOP), a környezetvédelmi és energetikai (KEOP), a társadalmi infrastruktúra fejlesztéseket rögzítő (TIOP), valamint a társadalmi megújulási fejlesztéseket tartalmazó Operatív Programok kifizetése.

Július eleji összegzések szerint az első három OP-ben 80% alatt volt a kifizetési ráta, az átlagos ráta viszont 82% közelében járt már. Félő tehát, hogy nem minden EU-forrást tud a hátralévő 5 hónapban lehívni az ország, így indokolt lehet olyan lépéseket is tenni, ami a vissza nem térítendő források más módon, pénzügyi eszközként való felhasználását segíti elő. A pénzügyi eszköz három főbb módon való felhasználása hitelt, garanciát és kockázati tőkét jelenthet, de a konkrétumokról egyelőre semmit sem tartalmaz az említett határozat.

Egyelőre csupán az látható belőle, hogy a két miniszternek:
• azonnali határidővel ki kell dolgoznia a 2007-2013 közötti uniós ciklus irányításuk alá tartozó OP-k módosítását annak érdekében, hogy az érintett programok tartalmazzak a vissza nem térítendő támogatások pénzügyi eszközzé alakításának lehetőségét és a módosításokat tartalmazó előterjesztéseket terjesszék a kormány elé
• ugyanígy azonnali határidővel kell elkészíteni a két miniszternek azokat a terveket, hogy a pénzügyi eszközöket milyen területekre milyen összeggel lehet felhasználni és az erre vonatkozó összegyűjtött adatokat Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének kell továbbítani

A fentiek alapján Lázárnak augusztus végéig azt kell megvizsgálnia, hogy ezen adatok alapján a projektek pénzügyi eszközből történő finanszírozása hogyan lehetséges és az ehhez szükséges egyeztetéseket le kell bonyolítania az Európai Bizottsággal.

A határozat utolsó pontjaként Lázárnak a brüsszeli egyeztetések alapján azt kell a kormány elé terjesztenie szeptember végéig, hogy az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításának milyen további kormányzati feladatai vannak és az ezekhez szükséges előterjesztéseket is el kell végeznie.

A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.

Az államtitkár elmondta, hogy első körben a 60 lakásnál nagyobb társasházak energiakorszerűsítésére írnak ki pályázatot. Hozzátette: ezek nemcsak panelházak, hanem régebben épült, más technológiával készült társasházak számára is elérhetőek lesznek. Jövő tavasszal tervezik a családi házaknak szóló pályázatok kiírását, az elérhető támogatások között lesznek visszatérítendőek és nem visszatérítendőek is.

Már augusztusban megjelenik a távfűtési rendszerek fejlesztését, egyebek közt geotermikus energia felhasználásával is lehetővé tevő pályázat - fűzte hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében több mint 300 milliárd forint áll rendelkezésre csatornázásra és az ivóvízminőség javítására, további mintegy 100 milliárd forint pedig a hulladékkezelő rendszer átalakításának befejezésére.

Ezek a pályázatok egyebek közt azt a célt szolgálják, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően 2017 végére minden kétezer főnél nagyobb településen legyen vezetékes ivóvíz és csatorna.