Blog

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

P: Az eredeti tervekhez képest csúszással ugyan, de végre kiírták a kkv-szektor által leginkább várt GINOP kapacitásbővítő és eszközbeszerzési pályázatokat. Jelentős újítás a finanszírozásban, hogy mind a szükséges önrész biztosításához, mind az elnyert támogatás előfinanszírozásához automatikusan igénybe vehetik a pályázók a Széchenyi Kártya Program hiteleit. Mit jelent ez a gyakorlatban?

K. L.: Az előző ciklusban a legnagyobb akadály a kis-és középvállalkozások sikeres pályázati részvétele előtt az volt, hogy - hiába voltak jó terveik, amire még találtak is pályázati lehetőséget -, a hagyományosan tőkeszegény vállalkozások nem tudták biztosítani az önerőt, vagy pedig pénz hiányában nem tudták megvalósítani a projektjüket. Erre hoztuk létre a Széchenyi Kártya Programon belül még 2012-ben az önerő kiegészítő és a támogatást megelőlegező hiteleket. Az előző ciklusban azonban ezeket nehézkesebben lehetett igénybe venni, konkrétan meghatározott pályázatokhoz. Éppen ezért óriási öröm és eredmény, hogy a pályázatokhoz mostantól már automatikusan igényelhetőek a hitelek, ráadásul az állami kamattámogatásnak és az alacsony jegybanki alapkamatnak köszönhetően szinte nevetséges kamatszint mellett, hiszen az önerőhitel jelenlegi éves kamata 1%, a megelőlegezőé 0,5%. Mondom még egyszer, ezek az éves kamatok.

Kiemelt jelentősége lehet a kisebb összegű pályázatok esetében a megelőlegező konstrukciónak, mivel 20 millió forint alatti támogatási összeg esetén nem lehet előleget lehívni, a felméréseink alapján pedig a kkv-k elsöprő többsége 20 millió forint alatti beruházást tervez uniós pályázat segítségével. Ilyen kamatok mellett pedig még akkor érdemes megfontolni az önerő kiegészítő hitel igénylését, ha egyébként a vállalkozásnak rendelkezésére állna a teljes szükséges önerő - nem csak a kötelezően 25 százaléknyi saját forrás, hiszen jelentős összeg maradhat a zsebben, amiből egyéb dolgokat is finanszírozhatnak.

Régóta mondjuk egyébként, hogy magyarországi viszonyokra nem jó a hivatalos kkv-definíció, hiszen egy 15 milliárd forintos árbevételű cég itthon meglehetősen nagynak számít. A tipikus kis-és középvállalkozások pedig egész más összegben gondolkoznak, az átlagos kkv-s hitelösszeg 10- 30 millió forint, nálunk a Széchenyi Kártya Programban például 11 millió az átlag, így a finanszírozási lehetőségeket is ennek alapján kell biztosítani.

Hogyan látja, jó irány-e, illetve szükséges-e ennyire célzottan kiírni a kapacitásbővítési pályázatokat? Itt arra gondolok, hogy kimondottan a feldolgozóipart, inkább a közepes cégeket látszanak támogatni az eddigi kiírások, furcsa összetételű TEÁOR-lista mentén.

Mindenképpen fontos valamire fókuszálni, az előző ciklusban sem volt célravezető, hogy minden terület támogatott volt, hiszen ez a támogatási forrás elaprózódásához vezetett. Ha sok helyre megy kevés pénz, az kevésbé hatékony, mint ha kiemelt területeket támogatunk, de relevánsan magasabb összeggel.

Egyelőre sem a GINOP-ban, sem a Vidékfejlesztési Operatív Programban nem látszik tisztán, hogy vissza nem térítendő pályázati forráshoz juthatna például egy középméretű élelmiszeripari cég (az ANNEX-lista miatt is), miközben a kommunikáció szerint ők is nyertesei az új ciklusnak. Ön hogyan látja ezt a kérdést, illetve mit tapasztal az élelmiszeripari cégek felől?

A kapacitásbővítő pályázat felhívása számos élelmiszeripari TEÁOR számot tartalmaz, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásának, forgalmazásának kizárásával. Az élelmiszeriparban is jelentős az érdeklődés a pályázati lehetőségek iránt, a felmerült értelmező kérdéseket ugyanakkor segít megválaszolni a friss iránymutatás például az elsődleges feldolgozás kapcsán. A Vidékfejlesztési Operatív Programban szerepel külön a feldolgozóipari kkv-k versenyképességének fejlesztése, de mivel ezt június 12-én nyújtottuk be az Európai Bizottságnak és az elfogadás nyár végére várható, a konkrét kiírások ősz előtt vélhetően nem lesznek meg.

A technológiafejlesztéssel gyakran együtt járó élőmunka kiváltás és a létszámtartási kritériumból fakadó megkötés hogyan oldható fel, illetve ez a kkv-k milyen arányánál okozhat teljesíthetetlen elvárást?

Nem lehet szembemenni a jövővel. Amikor arról beszélünk, hogy akár jövőre söfőr nélküli autót dobhatnak piacra, nálunk sem lehet kőkorszaki eszközökkel dolgozó vállalkozásokkal versenyképes gazdaságot építeni. Nagyon fontos a foglalkoztatás, de ezt nem a technológia fejlesztésének rovására kell fenntartani. A jelenlegi kiírás szerint a projekt befejezését követő 2 évig kell a létszámot fenntartani, és ez tarthatónak látszik, hiszen a kapacitásbővítés egyik oldalon csökkentheti ugyan az élőmunka szükségletet, de át is strukturálhatja a feladatokat, így más területen a megnövekedett termelés nagyobb kiszolgáló létszámot igényel. Nagyon örülünk egyébként, hogy még a kiírás előtt sikerült olyan érveket adni, amelyek hozzájárulhattak, hogy a kiírásban már nem létszámbővítés szerepel, hanem a létszámtartás kell csupán.

Még fontosabb eredmény ugyanakkor, hogy annak a már megjelent feltételnek a kapcsán, amely szerint az árbevétel mellett a mérlegfőösszeg is korlátként szerepelt az elnyerhető támogatás mértékénél, villámgyors döntést hozott a Lázár János miniszter által vezetett Miniszterelnökség és - a vállalkozások számára kedvezően - sürgősséggel eltörölték a mérlegfőösszeg elvárást. Azért nagyon fontos ez, mert nem csak, hogy nagyon sok vállalkozás nem is tudja értelmezni a mérlegfőösszeg jelentését, de nagyon sok vállalkozást ki is zárt volna a pályázatokból az eredetileg tervezett kiírás.

2020-ig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) csak viszonylag szűk forráskeret áll rendelkezésre. Mennyire érzi veszélynek azt, hogy egyes vélemények szerint a központi régió, illetve Pest megye el fog szegényedni, illetve számos vállalkozás más székhelyre vándorol át a magasabb támogatási intenzitás érdekében?

Hatalmas a veszély. Az a baj, hogy ez is egy rossz uniós beidegződés. Elmondok egy érdekes példát, hogy az írek hogyan csinálták ezt az egészet. Dublinnak hol 2 millió lakosa volt, hol 800 ezer. Amikor Dublinnak akartak adni egy csomó uniós forrást, akkor az összes külváros Dublin volt. Tolták bele a pénzeket. Amikor meg az volt, hogy Dublin túlfejlett, és nem kap egy fillért sem, hirtelen leszaggatták róla az összes külső kerületet.

Idehaza vannak jobb módú városok, de sok település nagyon nem az. Mit kellene csinálni ilyenkor? Ki kell venni ezeket, le kell választani a központi régióról és át kell tenni egy másik, elmaradottabb régióba. Azt persze mindenki tudja, hogy ez óriási és időigényes munka, de szerintem egyébként remek ötlet, igaz nem én találtam ki, hanem az írek.

Megfelelő bátorság esetén mi is leszűkíthetnénk például a pest megyei határokat, és a cél érdekében áttehetnénk azokat a településeket, amelyeknek szükségük lenne a pénzre. Ezeket most azért zárták ki, mert a központi régió átlagosan viszonylag fejlett, de ez óriási hátrányt jelent nekik, és ez meg fogja fojtani a fejlődést. Innentől kezdve pedig az állami költségvetésből kellene forrást beletenni a fejlesztésekbe, az pedig sokkal drágább lenne mindenkinek.
Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

A Miniszterelnökség korábbi bejelentése szerint még idén 133 pályázatot írnak ki, júniustól, összesen 2681 milliárd forint értékben. Mi a véleménye ennek megvalósíthatóságáról tekintettel arra, hogy a napokban bejelentették azt is, hogy a GINOP idén meghirdetésre váró pályázati keretét 100 milliárd forinttal megemelik?

Ha a korábbi nem hatékony rendszer képes volt akár évi 1700-2200 milliárd forintot is kitolni az előző ciklusban, és azért alakítjuk át a rendszert, csökkentjük a bürokráciát, hogy hatékonyabb legyen, akkor ezt meg kell tudni csinálni. Senki nem mondta, hogy hét - sőt kilenc- évet el kell tölteni a pályázatok kiírásával és a támogatások kifizetésével. Megfelelő bátorsággal és elszántsággal akár két év alatt ki lehetne írni és elbírálni a pályázatokat 3 év alatt befejezni, 5 év pedig kihelyezni a pénzt. Nincs mire várni.

A korábbi nyilatkozataiban felvetett egyszerű pályázati konstrukciók, illetve a visszatérítendő és vissza nem térítendő források témái kapcsán megértő fülekre találtak-e az Ön üzenetei?

Ezek nem az én üzeneteim. Sok-sok vállalkozó kérése, véleménye érkezik be hozzánk naponta, mi ebből indulunk ki. Azzal, hogy hét Operatív Programot elfogadott a Bizottság, most jutottunk el arra a pontra, hogy meg lehet határozni azokat a pályázati kereteket, amelyek működőképessé teszik a rendszert. Mondhatjuk, hogy a visszatérítendő és vissza nem térítendő források kapcsán egyelőre értő fülekre találtak a megfogalmazások, hiszen a GINOP idei évre megjelentett menetrendjében több mint 200 milliárd forintnyi forrás szerepel kombinált hiteltermék, vagy hitel formájában. A visszatérítendő források azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat. Ha ugyanis például 100 százalékos támogatást kapna, akkor az általa végrehajtott fejlesztés jellemzően soha nem hozza vissza a pénzt. Ezzel szemben a visszatérítendő források kapcsán van felelőssége a vállalkozónak is a saját projektjéért, annak életképességéért is. Nem lehet csak más pénzére alapozni és ezt tudomásul kell venni.

Igaz az is, hogy a vissza nem térítendő támogatás nagyon komoly lehetőség, és az utolsó lehetőség, mert - erre mindenki készüljön fel lelkileg- 2020 után nem nagyon lesz EU-s forrás. 2020 után az unió nem fogja így önteni a pénzeket. Amit addig meg tudunk csinálni, az a miénk, amit nem, az elveszett. Ezért is mondjuk mindig azt, hogy a most felhasználható keretet mindenféleképpen tartós dolgokba kell beletenni: gyártásba, építésbe, termelésbe, érték létrehozásába, mert ha megint mindenki csak szolgáltat, abból a későbbiekben nem lesz termelés. Ezért van különös hangsúlya annak, hogy még inkább a termelésközpontúságot, az innováció központúságot, az értékteremtést, a foglakoztatást kell szorgalmazni. Az exportképesség javításában - tudom, hogy már százszor elmondtuk, de nem látom, hogy áttörés lenne ebben - pedig a termelési alapok javítása a legfontosabb.

Mire alapozható az a mostanában egyre többször elhangzó üzenet, hogy 2020 után nem lesz több EU-s forrás?

Ez az Európai Unió kohéziós, azaz felzárkóztatási politikájának logikájából következik. Azt elmondhatjuk, hogy 2007-2013 között 7 évet már kaptunk, most pedig kapunk még 7 évet, és ezzel a támogatási összeggel elvileg el kellene érni egy átlagos EU-s fejlettségi szintet. Utána kétséges, hogy az unió akarja-e nekünk adni a pénzeket. Vagy nagyon kemény tárgyalásaink lesznek, vagy egyszerűen azt mondják, hogy az újonnan csatlakozott országoknak megadtuk a kétszer 7 évet: vagy éltek vele, vagy nem, és ha nem éltek vele, akkor magatokra vessetek. Akkorra előállhat az a helyzet, hogy az EU minden tagállamot nagyjából egy szinten fog kezelni.

Ha ez valóban így lesz, akkor ezért is nagyon fontos, hogy a következő 5 évben nagyon jól használjuk fel a támogatásokat. Ehhez persze javítani kell az abszorpciós képességen is. Erre milyen törekvéseket lát, többek között a tanácsadói szakma szerepe kapcsán?

A válság előtt én is mindig azt hangsúlyoztam, hogy a piacra kell bízni mindent, a piac majd megoldja. A válság miatt azonban elcsúsztak a dolgok, és ilyenkor egy államnak mindenféleképpen erőteljesebben kell belevonódnia a folyamatok átállításába, befolyásolásába. De mindez nem azt jelenti, hogy ennek mindig így is kell maradnia. Mindig egy egészséges mixnek kell lennie a piac és az állam között, így tehát a folyamatok kijavítása után ki kell vonulnia az államnak.

Nemrég egy rendezvényen - talán egy kissé provokálva - kikiáltottak a pályázatírók védőszentjének. Erre reagálva mondtam, hogy én nem önmagukban a pályázatírókat védem, hanem azt állítom, hogy a pályázatírók közt vannak hasznos tevékenységet végzők, akiket nem szabad ellehetetleníteni. Sajnos, nagyon sok kókler is volt köztük, amelyek semmiféle érdemi munkát nem végeztek, csak felvették a pénzt, majd magára hagyták a vállalkozást a pályázattal. Ezeket a "haramiákat" tényleg ki kell szorítani, de nem lehet a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Nem gondolom, hogy majd az állam képes lesz arra, hogy minden egyes pályázatot bekér saját maga, és erre intézményrendszert hoz létre. Egyrészt nincs elég időnk erre, másrészt nem lehet elvárni egy most felálló intézményrendszertől, hogy hirtelen 10 éves szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkezzen.

Ezért is javasoljuk azt, hogy bár valóban bele kell az államnak avatkoznia a folyamatokba, de mindenféleképpen a piaci szereplőkkel együttműködve érdemes átgondolni és működtetni. Azért is kell az optimális kombinációra törekedni, mert a pályázati rendszerben az állami bürokráciát a vállalkozók nagyon rosszul viselték, vegzálásnak élték meg, nem pedig segítségnek. Egy szolgáltató állam - márpedig erre törekszik a kormányzat - segíti a vállalkozásokat, és így mindenféleképpen az kell, hogy legyen az elsődleges feladat, hogy valóban kiszolgálja a vállalkozásokat. Ha van tudása, ezt tegye meg, ha van piaci szereplő, akivel érdemes, tegyék meg közösen, de a célnak azonosnak kell lennie: segíteni a tevékenységet.

A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg - hangsúlyozta újra egy szakmai konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Közben Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a beruházások bővülése, az európai uniós források még hatékonyabb felhasználása, valamint az elindult hitelprogramok folytatása lehet a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének hajtóereje.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott: talán ez a hétéves periódus az utolsó, amikor lehetőségünk van megteremteni a tízmilliós piacon működő gazdasági szektor számára a növekedés esélyét, amelyet az erősebb és szerencsésebb történelmi fejlődésen átesett nyugat-európai országok biztosítani tudtak a saját gazdasági szereplőiknek.

Varga Mihály az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán tartott előadásában kifejtette: az elmúlt időszakban a hitelminősítők kedvezőbb besorolást adtak Magyarországnak, és 2011 óta először korrigálták pozitív irányba Magyarország hitelminősítését. A piac bizalma töretlen volt Magyarország iránt, de a miniszter szerint fontos, hogy a hitelminősítőket is meggyőzzék, jó irányba mennek a folyamatok.

Varga Mihály kifejtette: a szkeptikusok azt mondják, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatásoknak köszönhetően nő, de ha ez így lenne, akkor 14-15 másik országnak kellene növekednie Európában, ami pedig nincs így. Elmondta: az export kitűnően teljesít mind az EU-ban, mind az új piacokon, a másik növekedési faktor pedig a belső kereslet bővülése, és a hitelezés is aktívabb lett.

A növekedés termelési oldalát tekintve a járműipar az egyik hajtóereje a gazdaságnak, és a mezőgazdaság is jól teljesített. A magánberuházások mellett az állami beruházások is segítették a növekedést - tette hozzá a tárcavezető.

A növekedés alapvetően a fegyelmezett fiskális, és a fegyelmezett, valamint segítő monetáris politikára épült - emelte ki Varga Mihály.

Mitől nőhet a gazdaság?

Varga Mihály több tényezőt is említett, amelyek a jövőben támogathatják a gazdasági növekedést. A beruházások bővülése a következő években is hajtóereje lehet a növekedésnek, és bár 2014-ben 6800 milliárd forintnyi beruházás történt az országban, a beruházási ráta pedig 21 százalék fölé nőtt, itt van még teendő, minél több külső partnert kell meggyőzni arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni - fejtette ki.

Szólt arról is, hogy a növekedés másik forrása az uniós források még hatékonyabb felhasználása lehet. Ezt segíti, hogy az előző időszaki 16 százalékkal szemben 2014-2020-ban már a források 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre - hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Mint mondta, a növekedést segítheti a megindult hitelprogramok folytatása is, az alacsony kamatkörnyezet pedig támogathatja a gazdaság növekedését, ennek folytatódására számítanak a következő évben is.

Negyedik elem, hogy tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, aminek a közmunka mellett fontos eleme a duális szakképzési rendszerre való átállás, amely segíti a szakképzett munkaerő "előállítását".

Tovább kell bővíteni az exportpiacokat is, a kereskedőházi rendszer, a külgazdasági szakdiplomaták képzése, valamint a kamarákkal való együttműködés mind ezt a célt szolgálja. Ezenkívül új iparágakat kell bevonni a gazdasági növekedésbe, hiszen ha csak egy ágazatra - járműipar - alapozunk, akkor sebezhető válik a magyar gazdaság. Ezért az a cél, hogy a gazdasági növekedés újabb forrásait keressék meg; itt szóba jön az informatika, a kutatás-fejlesztés, innováció, és az alternatív energiafelhasználás - fejtette ki Varga Mihály.

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" - számolt be egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak. Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.
Várható volt a GINOP módosítása
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei fejlesztési keretének várható módosítását már június közepén előre jeleztük, majd június második felében a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan is jelezte, hogy június 30-ig elkészül a pályázati menetrend hivatalos módosítására vonatkozó átgyúrt menetrend. Ezt most a Miniszterelnökség még átnézi, így várhatóan a következő hetekben már meg is jelenik az új menetrend.
Az eddigi jelzések szerint a kutatás-fejlesztési pályázatok már idén júliusra előrejöhetnek, de közben a visszatérítendő forrásokat is tartalmazó kiírások (az elosztó rendszer felállásának hiányában) inkább jövőre csúszhatnak át. A vissza nem térítendő források túlsúlya várható, ami kedvezőbb a cégek elvárásai alapján, de idővel (jövőre) ez az arány majd átfordul a visszatérítendő forrású pályázatok felé.

Fontos újdonságok:

• A támogatások minél gördülékenyebb felhasználása érdekében a már kiírt programokat is folyamatosan finomhangolják: így a kapacitásbővítési konstrukcióknál például eltörölték a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárásokat.
• Rákossy Balázsnak, az NGM államtitkárának keddi előadásán mondta, hogy százmilliárd forinttal, 930 milliárdra megemeli a GINOP idei fejlesztési keretét a kormány,
• A százmilliárd forintos többlet keretében főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szánt beruházásösztönző-, gépvásárlást, telephelybővítést célzó támogatásokat, valamint az exportpiacra lépést segítő felhívásokat írnak majd ki.
• Az újratárgyalt keretből júliusban és augusztusban összesen 18 pályázatot hirdet meg a kormányzat, pontosabban az NGM
• Az államtitkár szerint a nyár folyamán összesen 459 milliárd forintra pályázhatnak majd a kis- és közepes vállalkozások.
• A termelési kapacitásbővítésre néhány hete kiírt, 65 milliárd forinttal meghirdetett pályázat kapcsán a tárca nagy érdeklődésre számít, ezért a kormány - igény esetén - megemeli majd a keretet.
• Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt jelentette be, hogy a kapacitásbővítési felhívás kapcsán a kormány újabb könnyítésről döntött: a feltételrendszerből törölte a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárásokat.
• Csepreghy elmondta: a kormányhoz több visszajelzés is érkezett a mérlegfőösszegre szóló elvárások miatt, mivel ilyen feltétel nem volt a korábbi kiírásokban és nem is tudtak felkészülni rá, ezért a cégek többsége nem is tudna megfelelni ennek.
• A helyettes államtitkár jelezte, hogy a kormány - a kamara és a KAVOSZ jelzése után - belátta, hogy ez a feltétel életszerűtlenné tette volna a pályázatokat, ezért döntött a könnyítés mellett.
• Azt is jelezte a lapnak, hogy ha a jövőben olyan módosító javaslat érkezik, amely nem ütközik a pályázat alapvető céljaival, akkor azt a kormány elfogadja, és igyekszik javítani az eredeti kiíráson.

Mától, azaz július 2-tól elérhetőek lesznek a kitöltő programok a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitás bővítését támogató, valamint a kapacitásbővítő beruházásaikat támogató felhívásokhoz - közülte a kormány a hivatalos pályázati oldalán, miután a napokban fontos szabályváltoztatásokat léptetett hatályba.

A korábbi jelzések szerint a pályázatok meghirdetése után 20 nappal lesznek elérhetők az elektronikus kitöltő programok, majd rá 10 napra, július 9-től válnak beadhatóvá a pályázatok. Ebbe a menetrendbe illik bele az, hogy a kitöltő programok ma, azaz csütörtökön megjelennek a "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), valamint a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívásokhoz.

Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a két pályázathoz a napokban külön több oldalas pdf-eket tett közzé az Irányító Hatóság, amelyekben összefoglalták, hogy az elmúlt hetekbeli szakmai viták és pontosító kérdések alapján hogyan változtatják meg az eredeti pályázati felhívások szabályrendszerét. Az egyik legfontosabb, hogy törlésre kerültek a mérlegfőösszegre vonatkozó elvárások.

A pályázatok a kapacitásbővítést célozzák, így a támogatható tevékenységek többek között: új termelő eszközök beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás,Információs technológia-fejlesztés,termelési kapacitásokhoz kapcsolódó alkalmazások, szoftverek, licencek.

A támogatás összege 5 m Ft- 500 M Ft lehet, projektmérettől függően. A szabad vállalkozási zónának minősülő településen megvalósuló projektekkel kedvezőbb feltételekkel lehet pályázni.
Mindkét pályázat esetében 2015. július 9-től adhatják be a vállalkozások fejlesztési elképzeléseiket. A felhívások elméletileg 2017-ig nyitva állnak a pályázók előtt, a kereteösszeg 85 milliárd Ft.  Azonban a keretösszeg nagy valószínűséggel hamarabb kimerül, ezért érdemes minél korábban benyújtani a támogatási kérelmet.