Blog

A 2014-2020-as programozási ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program hivatalos benyújtása 2015. június 12-én megtörtént. Az ezt követő formális bizottsági eljárások maximum 60 napot vehetnek igénybe, így a program jóváhagyása várhatóan júliusban megtörténik. A hivatalos elfogadástól kezdve a jogcímek megnyitása lehetővé válik.

Jelentős változásokra kell számítani az utolsó uniós támogatási ciklusban, amelynek nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek. A kkv-k számára legfontosabb Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban leginkább a komplex, azaz K+F aktivitást tartalmazó, munkahelyteremtő, megújuló energiaforrást hasznosító projektek részesülnek majd előnyben.

Az előző ciklushoz képest sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük.
„A Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodás a visszatérítendő forrásokat jelöli meg a vállalkozásfejlesztés fő eszközeként, így ebben a ciklusban jelentősen megnő ezek nagysága és előfordulása a pályázati rendszerben, és a támogatást és hitelt együttesen tartalmazó, úgynevezett kombinált hitelek lesznek a kkv számára leginkább elérhetőek”.

A budapesti és Pest megyei cégek számára elérhető támogatási forrása következő öt év alatt nem éri el a 300 milliárd forintot, amelyből kkv fejlesztésre alig 24 milliárd jut. Ez tehát egy 5 milliárdos átlag forráskeretet nézve évi egy pályázati felhívást jelenthet, azt is visszatérítendő forrás formájában. A vidéki kkv-k számára elérhető források nagysága tehát továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

A gazdaságfejlesztési felhívásokat gyűjtő GINOP mára nevében is utal arra, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: a 3000 milliárdnyi forrás csaknem 20 százalékát K+F célra tervezik hasznosítani.

Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több, mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások döntő többségének (97-98 százalékának) a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről.

A változtatások érintik az anyavállalatokat is, amelyek közül szintén kevesebben kényszerülnek majd összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani.

Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredmény-kimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredmény-kimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
Az adóelkerülés csökkentésére hivatkozva kimondta a parlament, hogy a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni akkor, ha egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak megvásárlásakor minősített többséget biztosító befolyást szerzett.

A változtatásokat a 2016-ban induló üzleti évről készített éves beszámolókra kell először alkalmazni, vagyis az idén induló üzleti évről készített beszámolók esetében azok még nem használhatók.

Abszolút reális a korábbi célkitűzés, hogy Magyarország a 2007-2013-as időszakban az rendelkezésre álló uniós források 100 százalékát felhasználja, és ezt most már senki sem kérdőjelezi meg - hangsúlyozta keddi nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezt a KPMG napokban közölt régiós jelentése kapcsán emelte ki és egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottsággal lévő vitás ügyek pénzügyi rendezésére is gondolt a kormány, és részben ezért is törekedett a 100% feletti forráslekötésre az EU-s pénzek kapcsán.

Mitől gyorsult fel a pénzek kifizetése?
Amint tegnap részletesen megírtuk: a KPMG jelentése szerint a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka, 21,7 milliárd euró már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon 2014 végéig, amely az előző évi 62 százalékos kifizetési arányhoz képest 25 százalékpontos növekedést jelent, és meghaladja az uniós átlagot.

Csepreghy Nándor ezen eredmény kapcsán hangsúlyozta:
az anyag visszaigazolja a kormány fejlesztéspolitikai rendszer átalakítására tett lépéseinek helyességét, köztük azt, hogy 2013-ban a Miniszterelnökséghez került a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és uniós források felhasználásának felügyelete. A lényegi átalakítás eredményei tükröződnek a KPMG tanulmányában is. Magyarország képes lesz "befutni" azt a pályát, amely az európai uniós források felhasználásában a 2007-2013-as időszakban előtte állt- jelentette ki a helyettes államtitkár.

A tanulmány megerősíti, hogy 2014 végéig a teljes uniós keret 87 százalékát kifizették Magyarországon, ezzel a régióban a második helyen állt. Jelenleg a 2007-2013-as időszak kifizetési szintje 7706 milliárd forinton áll, kevesebb mint 500 milliárd forintot kell az idei év végéig kifizetni a teljes keretösszeg lehívásához - mondta.
Az elmúlt évben a régió országai között Magyarország több mint 10 százalékos többletvállalást tudott tenni, erre azért volt szükség, hogy a 100 százalékos forráslehívás egyértelműen biztosított legyen - fejtette ki a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a tanulmányból is látszik: 2014-ben voltak olyan környező országok, amelyek még a rendelkezésre álló keretet teljes egészét sem tudták lekötni, így elvesztették a lehetőséget a 100 százalékos forrás felhasználásuknak.
Ezek is segítettek a pénzek kifizetésének felpörgetéséhez
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában történt jelentős előrelépés kötődik a 2013-ban bevezetett változáshoz, a Miniszterelnökség belépéséhez. Ekkor több olyan intézkedés is született, amely a mostani eredményt hozta, például az egyszerűsített elszámolási rend bevezetése, a biztosítékmentesség lehetősége jelentős forrást szabadított fel a pályázóknál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével pedig a pályázókat összekapcsolták a szakpolitikai szereplőkkel.

Az uniós források lehívásának története nem más, mint egy hosszútávfutás, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek beosztják az erejüket, és a finisben dől el minden- fogalmazott. Úgy vélte, a kormány folyamatosan képes volt reagálni a folyamatokra, jó irányba vitte a fejlesztéspolitikát.
Kitért arra, hogy jó pár programot érintett az Európai Bizottság felfüggesztése, ami Brüsszelben mindennapos eszköz a rendszer működtetésében, ezzel kezelik az ellentmondásos szituációkat. Éppen ezért a tagországoknak fel kell készülniük arra, hogy a túlvállalási keretükből kezeljék a bizottsági felfüggesztés esetén előforduló kérdéseket. A magyar túlvállalásban megvannak azok a tartalékok, amelyek a bizottsági felfüggesztés végén meghatározott korrekció esetén is a 100 százalékos forráslehívást tud garantálni

A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.

Az egyik legkedvezőtlenebb a forráslehívás a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), hiszen június elejéig összesen 1216 milliárd forintot fizetett ki a különböző projektekre, ami a hatályos szerződéses állományhoz képest még mindig csak 78%-os rátának felelt meg.

Bár van előrelépés például nagyobb vízügyi projektekben, de még mindig sok fejlesztésnél nagy a csúszás, így félő (volt), hogy az év végéig felhasználható pénzkeret végül nem kerül elköltésre, így véglegesen elveszíti Magyarország (a számlákat december végéig be kell nyújtani a magyar szervek felé, amelyeknek jövő január közepéig továbbítaniuk kell azt Brüsszelbe).

Emiatt az intézményrendszer az elmúlt hónapokban részletesen felmérte az egyes projektek állását, év végéig való befejezhetőségének esélyeit és ha "reménytelennek" tűnt a projekt, akkor elkezdődtek a módosítások, illetve elállások a szerződéstől (a nagy vízügyi, illetve árvízvédelmi projekteknél olykor kifejezetten időigényes a fejlesztés).

Nagyon valószínű, hogy a most megjelent 1411/2015. (VI. 23.) Kormányhatározat mögött az áll, hogy tömegesen álltak el az illetékes hatóságok bizonyos vízügyi projektektől, és az így felszabaduló pénzt most gyorsabban, könnyebben elkölthető, egyébként az EU stratégiai céljaival is szintén összhangban lévő energiahatékonysági projektekre fogjuk gyorsan elkölteni.

A kormányhatározat szerint ugyanis a testület:
Elfogadja a KEOP módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául az 1. melléklet szerint,

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pontban foglalt módosítások érdekében járjon el (határidő: 2015. június 30.)

Felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő hivatalos benyújtásáról (határidő: 2015. június 30.).

Amint látható, a határozat a gyakorlatban azt jelenti, hogy "elvesz" a kormány 50 milliárdot a KEOP egyes ("Egészséges tiszta települések"), illetve további 20 milliárdot a kettes prioritásától ("Vizeink jó kezelése") és mindkettőt "odaadja" az ötös prioritásnak, amely a hatékony energiafelhasználás támogatásáról szól.

A határozat egyelőre nem tér ki arra, hogy pontosan milyen energiahatékonysági projektekre lehetne majd fordítani a 70 milliárd forintot, de az alábbiakban bemutatjuk azok lehetséges irányát. Az akkori anyag szerint lakossági épületek energetikai korszerűsítése a KEOP terhére nem volt finanszírozható.