Blog

Magyarország új, 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programjában (VP) kiemelt figyelmet kapnak a fiatal gazdálkodók, ami abban mutatkozik meg, hogy a VP-ben külön alprogramként szerepel a fiatal gazdák támogatása - mondta hétvégén a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt emellett azt is jelezte, hogy az előző uniós ciklus maradványpénzeiből 10 milliárd forintos keretösszeggel támogatást írnak ki május 18. - június 1. között, ezzel is segítve a fiatal gazdálkodók pályakezdését.

Összesen 75 milliárd forintnyi forrásról beszélünk
Az új VP külön alprogram mellett a fiatal gazdák külön keretből részesülnek majd a beruházási támogatások esetében is. Így összességében mintegy 75 milliárd forint forrásösszeggel járul hozzá a kormány az ifjú gazdálkodók versenyképességének erősítéséhez. Kis Miklós Zsolt emlékeztetett: a fiatal gazdák induló támogatása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) legnépszerűbb pályázati jogcíme volt az elmúlt években. Ezért is született az a döntés, hogy a 18-40 év közötti mezőgazdasági tevékenységbe kezdő fiataloknak még a régi feltételekkel, a 2007-2013. közötti EU-s költségvetés Magyarország számára rendelkezésre álló maradvány pénzeiből 10 milliárd forintos keretösszeggel támogatást írnak ki május 18. - június 1. között, ezzel is segítve a fiatal gazdálkodók pályakezdését.
Az elmúlt évek során a fiatal gazdák induló támogatását az eredetileg tervezett támogatás több mint nyolcszorosára sikerült növelnie a kormányzatnak. A 2007-ben, az akkori szocialista kormányzat eredetileg tervezett 8,25 milliárd forintnyi keretösszege helyett - a hamarosan megnyíló támogatási körrel együtt - mintegy 70 milliárd forintot fordított fiatal gazdálkodók támogatására. Az új, 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra szóló vidékfejlesztési programban ugyanakkor továbbra is megmarad a lehetőség a 40 év alatti gazdálkodók induló támogatására, viszont már a megváltozott feltételekhez igazodva.

Változtak a feltételek
Az államtitkár elmondta: az uniós egyeztetések lezárását követően a VP a fiatal gazdálkodók támogatását már kifejezetten csak egy minimális termelési potenciál megléte esetén tudja biztosítani. Ezért is tartotta kívánatosnak a kormány, hogy még az ÚMVP alapján támogatható jogcím a teljesen kezdőkre vonatkozzon. A VP esetében a minimális termelési potenciálnak 6-25 ezer euró standard termelési érték (STÉ) közé kell esnie. Felhívta a figyelmet arra is, hogy azok a fiatal gazdálkodók, akik az ÚMVP forrásaiból finanszírozott módon, a régi feltételekkel szeretnének pályázni, az idén nem igényelhetnek területalapú támogatást.
Jelezte: az egyik legjelentősebb változás a 2014-2020. közötti időszakban, hogy amíg korábban az agrár-vidékfejlesztési támogatást igénylők ki voltak zárva a támogatásra jogosultak köréből, addig ez az új feltételekkel pályázókra nem fog vonatkozni. Ők már az idén is igényelhetnek területalapú támogatást. Ugyanakkor a fiatal gazda támogatásra pályázni szándékozók területalapú igénylése nem lehet több 25 ezer STÉ-t jelentő területnagyságnál. Ennek ellenőrzése az agrárkamara honlapján elérhető STÉ-kalkulátor segítségével történhet.
Emellett, aki korábban már nyújtott be agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, az csak abban az esetben zárja ki a jogosultak köréből a pályázót, ha a benyújtást vállalkozói jogviszonyban tette meg. Vagyis, ha őstermelőként - ami az unióban természetes személyt jelent - nyújtotta be a kérelmet, akkor jogosult a támogatásra pályázni. Az új időszakban a jogosultságban további pozitív változás, hogy a 41. életév betöltése jelenti az életkori feltétel korlátját.
Az új feltételekkel induló fiatal gazdák a korábbihoz hasonlóan 40 ezer eurónak - mintegy 12 millió forintnak - megfelelő forintösszegben kaphatnak támogatást. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) első pillérét jelentő közvetlen támogatás keretében az minősül fiatal mezőgazdasági termelőnek, aki az igénylés első évében 40 évesnél nem idősebb, vagyis 1975-ben vagy azt követően született természetes személy. Emellett egységes területalapú támogatás (SAPS) iránti kérelmet az igénylés évét megelőző 4 éven belül nyújtott be (az idei kérelmet figyelembe véve nem régebben, mint 2011.), vagy tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol egy jogi személy felett, amely jogi személy a támogatást igényli és megfelel az előzőekben foglaltaknak.

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az uniós pályázatokban a visszatérítendő források, ám egyelőre nem látni, hogy a rendszer hogyan fog működni. Egy biztos: az ingyen pénz időszakának vége lesz hamarosan.
Ezen a módszeren az EU is változtatna, hiszen ha egy támogatást vissza kell juttatni, akkor azt akár többször is fel lehet használni, illetve reményeik szerint így talán el lehetne érni, hogy a vállalkozások ne utolsó mentőövként tekintsenek a pályázatokra, hanem azok valóban elérjék a céljukat. A Miniszterelnökség szerint az is mellettük szól, hogy további befektetéseket is képesek mozgósítani a köz- és magánszférából, illetve, mivel ezek az eszközök különféle ösztönzőket is biztosítanak, nagyobb pénzügyi fegyelmet teremtenek a támogatott projekteknél. Az sem utolsó szempont, hogy a visszafizetési kötelezettség miatt az állami források kiosztása hatékonyabb és eredményesebb lehet - vélte a Miniszterelnökség.

Ennek megfelelően szerte az unióban egyre inkább előtérbe kerülnének a visszatérítendő források és a hatás hazánkat sem kerüli el: amíg 2007-2013 közötti időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 208 milliárd forintot, a Közép-magyarországi Régióban 40 milliárd forintot különítettünk el pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia programok) megvalósítására, addig az új uniós időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében már összesen mintegy 729 milliárd forint, míg a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Programban (VEKOP) további 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
Ide kapcsolódik, hogy az unióval tavaly aláírt Partnerségi Megállapodás is előírja: a kis- és közepes vállalkozásokat leginkább a pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A vissza nem térítendő támogatásokat csak koncentráltan, bizonyos kkv- és piaci szegmensekre fókuszáltan lehet majd nyújtani. Éppen ezért a következő években hazánkban a vissza nem térítendő támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magukban foglaló kombinált termékek élveznek majd előnyt. A lépés azért is fontos, mert az utóbbi időben több kormányzati szereplő is kijelentette, hogy ki tudja, lesz-e uniós támogatás 2020 után, ha lesz is, akkor milyen volumenben. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója pedig a Világgazdaság konferenciáján úgy fogalmazott, hogy "2020-ig tart a buli, utána nem fog Magyarország vissza nem térítendő támogatást kapni".
Egy tavaly ősszel készített, de idén márciusban publikált MFB-kutatás szerint a vállalkozások harmada fejezte ki érdeklődését a jövőben kombinált finanszírozási termék iránt, s további 42 százalék a részletek ismeretében tud állást foglalni. Viszonylag egységes a vállalatok véleménye egy ilyen termék ideális összetételéről: a válaszadók által ideálisnak tartott kombinált finanszírozási termék mintegy ötöde állna önerőből, fele vissza nem térítendő támogatásból, s negyede visszatérítendő forrásból.
Amit biztosan lehet tudni, az az, hogy a GINOP 8. prioritása öt tematikus célhoz kapcsolódóan tervez pénzügyi eszközöket alkalmazni: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, az e-technológiák használatának és minőségének fokozása; a kkv-k versenyképességének fokozása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; illetve a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.

Nem ezt várják
Talán nem meglepő, hogy a vállalkozásokkal napi kapcsolatban lévő pályázati tanácsadó cégek szerint a cégek kevésbé örülnek a változásnak. Minden vállalat elsősorban a vissza nem térítendő pályázati forrásokat akarja - egyértelműsítette a magyar cégek vágyálmait Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője, aki szerint ha az állam versenyezteti a pályázatokat és a támogatott hiteleket, akkor a pályázatok fognak nyerni.
A visszatérítendő támogatásoknál, avagy a támogatott hiteleknél nem igazán tapasztaltunk lelkesedést a cégek részéről sem az előző ciklusban, sem a mostani időszakban - értett egyet kollégájával az EURO Pályázat Kft ügyvezető igazgatója. Szabó Bence "nagyon elhibázott lépésnek" tartja, hogy kötelezően összekapcsolják a pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatást a támogatott hitel felvételével. Mint mondta, nem igazán értették a cégek, miért is kell nekik kötelezően hitelt felvenniük, miközben nem akarnak. Éppen ezért Szabó csak alternatív lehetőségként tenné lehetővé a támogatott hitel felvételét, véleménye szerint nem szabadna hitelfelvételre kötelezni azon cégeket, amelyek képesek önerőből is finanszírozni beruházásukat.
Ide kapcsolódó probléma, hogy a hitelképes cégeknek eddig sem volt gondja a hitelhez jutással. Szabó elmondta, hogy egy autóipari beszállító ügyfelüknél sorba állnak a kereskedelmi bankok, hogy beruházási hitelt adhassanak neki, mindössze pár százalékos kamat fejében. Ez a tendencia csak fokozódott az nhp indulásakor. Ugyanakkor a hitelképtelen cégek az új szabályozás miatt az uniós támogatott hitelfelvételből is ki lesznek szorulva.
A Miniszterelnökségtől azt is megkérdeztük, hogy nem félnek-e attól, hogy a visszatérítendő források alkalmazása sok vállalkozót kiszorít a rendszerből. Válaszuk szerint a cél az, hogy 2020-ig csak olyan pályázatok kapjanak fejlesztési forrásokat, amelyek megállnak a piaci racionalitás lábán, és segítik a magyar cégek versenyképességét.
Ha egy vállalkozás kvázi 0 százalékos kamatterhű támogatást nem tud kitermelni, akkor az a projekt nem életképes - vélte a Miniszterelnökség, amely szerint éppen ezért a fejlesztési források felhasználásának célja nem lehet életképtelen vállalkozások vagy projektek lélegeztetőgépen tartása.
Mint írták, nem ingyen pénzként kell tekinteni az európai uniós forrásokra, ezért sokkal logikusabb és végiggondolt fejlesztéseket várnak, illetve olyan kapacitásfejlesztéseket, amelyek révén a pályázók nemcsak itthon, hanem külföldön is értékesíthetik a termékeiket. "Nagyon sok céget tartottak lélegeztető gépen az uniós fejlesztések, ez elhibázott rendszer volt. Ha jól működött volna, most nem lenne probléma, hogyan használják fel a forrásokat." - írta a szaktárca. (Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a tavaly novemberi, Napi.hu-nak adott interjújában felvetette a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy fejlesztésnél a tervezett árbevétel- és létszámnövekedést jól láthatóan teljesítik a cégek, úgy elképzelhető, hogy menet közben a visszatérítendő támogatást vissza nem térítendőre alakítják át. Ekkor a kkv dönthetné el, hogy a nála maradó pénzből újra beruház, vagy azt mondja, hogy most épp nem olyan a piac, hogy tudna fejlődni, ezért inkább nem él a lehetőséggel. Döntés ezzel kapcsolatban még nincs.)
Az új szabályozás szerint biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a vállalkozás, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozása. A biztosítékmentesség nemcsak a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásaiban részesülő vállalkozásai esetében alkalmazható, hanem az előző hétéves periódus még futó projektjeinek kedvezményezettjeire is kiterjed.

Felkészületlen szereplők, bizonytalan előkészítés
Az egyik legfontosabb kérdés a visszatérítendő támogatások esetén a kamatszint mértéke - vélte Rapcsák Dániel, a Vanessia Pályázatkészítő és Projektmenedzsment Kft. ügyvezető igazgatója.
Ez már csak azért is megkerülhetetlen, mert az elérhető fejlesztési dokumentumok szerint nagy számban lesznek olyan ágazatokban működő vállalkozások (pl. kereskedelem, szolgáltatás), amelyek a legfontosabb fejlesztési területeken nem fognak tudni vissza nem térítendő támogatásokhoz jutni.

Tapasztalataik szerint a jegybanki alapkamat feletti szinten nem vonzó a célcsoport számára ezen források felhasználása, így mindenképpen alacsony (legfeljebb 1 százalék körüli) mértéken kell maximalizálni a kamatterhet. Ebben az esetben azonban érdekelté kell tenni a hitelkihelyező intézményeket, például úgy, hogy negatív kamaton kapják a refinanszírozott forrást - vélte Rapcsák. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor nem lesznek motiváltak a forráskihelyezésben, és olyan mértékben kockázatkerülő magatartást fognak tanúsítani (pl. fedezet túlbiztosítottság, szubjektív bonitás vizsgálat), hogy az igénylők jelentős része - attól függetlenül, hogy mennyire életképes a projektje - nem fog tudni élni a lehetőséggel. Éppen ezért kifejezetten fontos, hogy hatékony és jól működő pénzügyi közvetítői rendszer álljon fel, ám mivel ennek a rendszernek a kialakításáról sajnos nem sok konkrétumot tudni, erősen kérdéses az ilyen forrásokat tartalmazó konstrukciók kiírásának tervezett július-augusztusi indítása - adott hangot pesszimizmusának Rapcsák.

Ennek fontosságát Szabó is hangsúlyozta, aki szerint "egyértelmű buktató" volt az előző időszakban a különféle hitelintézetek beengedése a pályázati piacra. Ők ugyanis abszolút nem projektszemléletben gondolkodtak, és nem azt nézték, hogy milyen cég, milyen projektet akar végrehajtani, hanem csak a fedezetül felajánlott ingatlan érdekelte őket. Az állami támogatási szabályozással is hadilábon álltak, így fordulhatott elő olyan eset például, hogy az export támogatás tilalmát úgy értelmezték, hogy nem kaphat olyan cég támogatást, amely árbevételének nagyobb része exportból származik. Több hónapba került, mire az akkori NFÜ-től tudtunk szerezni egy állásfoglalást, amely megcáfolta téves értelmezésüket - hívta fel a figyelmet a nehézségekre az EURO Pályázat Kft ügyvezető igazgatója.

A kombinált termék önmagában jó ötlet - vélte Boros, ám egyből hozzátette, hogy van kockázat a rendszerben. Ezt a GOP KHG konstrukciónál is láthattuk már, hiszen ekkor sem működött a kapcsolat az érintett szervezetek között (MV Zrt, Garantiqa, IH), így pedig a kereskedelmi bank és az ügyfél is igen rugalmatlan konstrukciót kapott készhez. Boros megemlítette azt is, hogy a visszatérítendő forrásokat eddig az MV Zrt. kezelte, ami most beolvadt az MFB-be. A termékfejlesztés így az MFB dolga lett, de van egy jelentős refinanszírozási "versenytárs" a piacon, mégpedig az MNB nhp programja. Egyelőre nem látszanak sem az állam stratégiája, sem a konkrét akciói. Véleményem szerint mind szakemberekben, mind koncepciójában és infrastruktúrájában gyenge lábakon az előkészítés - hangsúlyozta Boros.
A szakember szerint az is gondot okozhat, hogy a kormányzat célja, hogy ezt a terméket korlátozott közvetítői kör érje el, példaként az állami, fél állami pénzügyi szolgáltatókat említette, azon belül is a Takarék-Posta együttműködést. (Nem ő az első, aki felszólalt ez ellen, Wolf László, OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának vezérigazgató-helyettese több helyen elmondta, hogy "vannak komoly jelek" arra, hogy ennek a forráselosztása nem lesz transzparens, illetve nem lesz versenysemleges.) Ezzel kapcsolatban Boros még elmondta, hogy az MFB keresi a helyét a piacon, és mivel a hagyományos fejlesztési banki modell érzékelhető módon már nem működik, tevékenységében sokszor felfedezhetőek olyan tettek, amelyek ellentétesek a versenyszabályokkal.

Hetek óta rebesgetik a piacon, hogy április 10. körül jelenik meg a kkv-k körében nagyon várt 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitás-bővítési pályázati kiírás, de ez csak a hónap második felében várható - mondta el egy mai egyetemi konferencia keretében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a szigorú uniós kötöttségek miatt nagyon hasonló lesz a TEÁOR-kódok listája ahhoz, mint ami az októberben kiírt hasonló kapacitásbővítési pályázatban már benne volt, de az intézményrendszer tesz még egy próbát annak "tágítására".
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) március végén közzétett éves fejlesztési keretében csak az van benne, hogy az egyes fejlesztési területeken a különböző pályázati kiírások várhatóan melyik hónapban jelennek meg, a pontos dátum hiányzik. A mikro-, kis és középvállalkozásoknak szóló, termelési kapacitásbővítést, illetve külpiaci megjelenést támogató két pályázat kapcsán az április szerepel hónapként, amely kiírásokat már nagyon várnak az érintett cégek.
Éppen emiatt lényeges az, amit Vitályos Eszter jelzett az MKT BME tavaszi pénzügyi konferenciájának mai előadásában, miszerint április második felére várható a tényleges kiírások megjelenése. Az már ismert volt az éves fejlesztési keretből, hogy a kapacitásbővítési pályázatnak 80 milliárd forintos lesz a kerete (2 évig tervezik nyitva tartani, illetve a keret kimerüléséig), míg a cégek külpiaci megjelenését támogató kiírásnak 5 milliárdos. A GINOP éves fejlesztési keretéről részletes cikkünk:
A Portfolio azon kérdésére, hogy hasonlóan szűk lesz-e azon cégek köre, amelyek indulhatnak a pályázatokon, mint a két októberi pályázatnál, Vitályos Eszter lényegében igennel felelt, de azt is elmondta, hogy még zajlanak az egyeztetések. A nagyon célirányos kiírások háttereként említette, hogy szigorúak az uniós keretek, azaz lényegében a szolgáltató cégek nem indulhatnak a pályázaton, és a kiírás elsősorban a feldolgozópari kkv-knak szól majd hasonló TEÁOR-listával, mint az őszi kiírásoknál.
Vitályos az előadásában többek között arról is beszélt, hogy a GINOP-on kívül a többi, az Európai Bizottság által már elfogadott Operatív Program kapcsán is zajlik az éves fejlesztési keretek (pályázati menetrendek) kidolgozása. Ezzel párhuzamosan rövidesen lezárul az uniós pályáztatás intézményrendszerére vonatkozó (IH-k, Igazoló Hatóság) audit hatósági vizsgálat is. Erről április 15-ig elkészül a jelentés, majd ennek kapcsán a szükséges változtatásokat megteszik és az értékelés június 15-ig elkészül, amelyről július végéig értesítik a Bizottságot is. Szavai szerint így nyártól már teljes biztonsággal elindulhat a 2014-2020-as pályázatok meghirdetése, mivel azokat már nem kizárólag a magyar költségvetés kockázatára írhatják ki.
Vitályos azt is jelezte, hogy a GINOP 8. prioritásába tartozó pénzügyi eszközök (mikrohitel, garancia, kockázati tőke) termékeinek kidolgozása szintén zajlik és ezek a termékek a második félévben jelennek majd meg. Arra a kormány által rendszeresen kommunikált változásra is külön felhívta a figyelmet, hogy az új 7 éves ciklusban a pályázatok kapcsán elszámolható közvetlen és közvetett költségek felső korlátja 12,5% lehet (Lázár János a Portfolio márciusi konferenciáján még 15-15,5% körüli mértéket említett, amely kapcsán jelezte, hogy van lehetőség tárgyalásra is).
Vitályos a 12,5%-os felső korlát kapcsán azt is hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennél többet ne lehetne igénybe venni, hanem azt, hogy a 12,5%-on felüli költséget már nem a projekt terhére lehet igényelni.
Az államtitkár az egyes pályázati kiválasztási eljárások ismertetése kapcsán megerősítette, hogy a kkv-kat leginkább az egyszerűsített eljárás érinti majd, mivel a kormány azt szeretné, hogy maximálisan 300 millió forintos projekt összegig ezen eljárás szerint zajlódjon a kiválasztás.
Vitályos az előadásában kitért a pályázati monitoring rendszer (az ún. FAIR rendszer) azon technikai újítására is, hogy egy elektronikus pályázati dossziét alakítanak ki az e-ügyintézési felületen, ami azt jelenti, hogy tárgyhelyet adnak a pályázóknak arra, hogy itt tárolják a pályázathoz tartozó összes dokumentumot, ami az intézményrendszernek és magának a pályázóknak is könnyebb.

A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki az illetékes szervek, Brüsszel pedig május végén bólinthat rá az 1250 milliárd forintos új magyar Vidékfejlesztési Programra és így nyártól jelenhetnek meg az új ciklus pályázatai - többek között ezeket mondta egy mai szegedi eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanezen a rendezvényen az innovációra szánt igen jelentős uniós forrásokat emelte ki, ahogy azt éppen egy mai elemzésünkben mi is bemutattuk egy kormányrendelet alapján.

A rendezvényen elhangzott fontosabb információk
Csepreghy szerint a 2020-ig rendelkezésre álló uniós források hatékony felhasználása lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a régióban visszaszerezze azokat a pozíciókat, melyeket az elmúlt 10-11 évben elveszített
Szavai szerint a foglalkoztatás és a versenyképesség javítását egyaránt szolgálnia kell a 2014-2020-as uniós ciklus fejlesztéspolitikájának
Kiemelte: a magyar gazdasági növekedés nem alapozható a tízmilliós hazai piacra, minél több exportképes vállalkozásra van szükség, és ennek elérésében kiemelt szerep jut az innovációnak, ezért kíván a kormányzat 750 milliárd forintot erre a területre fordítani
Az új pályázati rendszer - többek között az adminisztrációs terhek csökkentésével - a korábbinál sokkal versenyképesebb lesz
Csepreghy szerint lehetséges, hogy kisebb lesz a potenciális pályázók száma, de mivel azt várják a jelentkezőktől, hogy fejlesztési elképzeléseiket komplex csomagban kezeljék, az egyes támogatások nagysága várhatóan emelkedik majd.
A kormány a pénzügyi finanszírozási lehetőségek átalakításával már a most záruló időszakban is igyekezett javítani a pályázók helyzetén: így már nem kér biztosítékot azoktól a vállalkozásoktól, melyeknek nincsen köztartozása és rendelkeznek egy lezárt üzleti évvel.

Jönnek az új agrárpályázatok
Kis Miklós Zsolt a rendezvényen az alábbi főbb információkat mondta:
A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki.
Ezeken a fiatal gazdák kaphatnak támogatást fejlesztéseikhez, a vidéki térségek közösségi alapszolgáltatásait ellátó önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak, polgárőr szervezetek pályázhatnak gépjárművásárlásra, illetve kertészeti gépek beszerzését is támogatják.
Közlése szerint az Európai Bizottság előreláthatólag május végén elfogadhatja az új Vidékfejlesztési Programot, amely összességében 1250 milliárd forint agrár-vidékfejlesztési forrás felhasználásának rendszerét rögzíti.
A legkomolyabb nézeteltérés az öntözésfejlesztés támogatásáról alakult ki: a hazai álláspont szerint a szántóföldi és kertészeti kultúrák esetében az öntözött területek növelésére van szükség.
Az uniós vélemény szerint viszont csupán az öntözés hatékonyságán kellene javítani.
Az új pályázatokat nyártól írják ki, ezeken a munkaigényes ágazatoknak - a kertészet, az állattenyésztés és az élelmiszeripar -, valamint a kis- és közepes gazdaságoknak a korábbinál több forrás jut majd.
Az élelmiszeripar fejlesztésére összesen 300 milliárd - csak a Vidékfejlesztési Programból 200 milliárd forint - áll majd rendelkezésre, ebből 20 milliárd forintnyi forrást a borágazat beruházásaira különítenek el.

A nagyvállalatok, illetve a kereskedelmi és szolgáltató szektorba tartozó kkv-k nem pályázhatnak az új uniós fejlesztési ciklusban a kapacitásbővítő pályázati kiírásokban, mivel azok elsősorban a feldolgozóipari cégekre lesznek kiírva - hívta fel a figyelmet Kabai Anikó a Világgazdaság konferenciáján. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a gazdaságfejlesztési pályázatok bírálati szempontjainak ismertetése mellett több igen fontos tippet, illetve buktatót is elmondott azzal kapcsolatban, hogy mikre kell nagyon odafigyelnie a pályázóknak, különben jelentős problémákba szaladhatnak bele. Az egyik ilyen - tömegeket érintő probléma - az, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 nappal még postán is be kell nyújtani egy nyilatkozatot.

Kabai Anikó előadásának fontosabb gondolatai, illetve a pályázóknak szóló tippek és fontos buktatók

• Az EU-s szabályok miatt nagyon megkötött a magyar intézményrendszer "keze" és a kemény harcok eredményeként sajnos valóban nagyon kevés forrás jut a közép-magyarországi régiónak, amiről Csepreghy Nándor is beszélt
• Az a cég, amelynek a közép-magyarországi régióban van a székhelye, megfontolhatja, hogy a konvergencia-régióban keres telephelyet
• A GINOP 1-es prioritásába tartozó, kapacitásbővítést segítő pályázatokból (pl. gépek, ingatlanok) a nagyvállalatok lényegében ki lesznek zárva és a kkv-k körében is szinte csak a feldolgozóipari jellegű cégek indulhatnak, a kereskedelmi és a szolgáltató jellegű cégek nem (elismerte, hogy ez markáns fordulat az előző ciklushoz képest)
• A nagyvállalatok a K+F+I, a foglalkoztatási és képzési, illetve az IKT jellegű pályázatokban továbbra is részt vehetnek
• A 300 millió forint alatti támogatási összegű pályázatoknál kötelező lesz az egyszerűsített eljárás lebonyolítása, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb adatot kell beadni, így könnyebben és gyorsabban elbírálható a pályázat is
• A kétlépcsős pályázati értékelés első szakaszában az ún. KO-kritériumoknak való megfelelést vizsgálják (kapcsolódjon a pályázati célhoz, takarékos, időben megvalósítható legyen) és ha ezek egyikének nem felel meg a projekt, akkor eleve kizárják a további értékelésből
• A második lépcsőben jön az értékelési szempontrendszer, amely minden esetben pontozásos lesz és mivel elektronikus lesz minden pályázat, így már a kitöltési felületen látja a pályázó, hogy a rendszer hány pontot ad a pályázatára
• Az értékelési rendszerbe bekerült a mérföldkövek rendszere is, amelyekhez kötve van a támogatás lehívás lehetősége is.

Kabai felhívta a figyelmet arra a fontos újításra és egyúttal buktatóra, hogy a mérföldköveknél meghatározottnál lehet gyakrabban támogatás kifizetési kérelmet benyújtani, de az egyes mérföldköveknél kötelező lesz benyújtani kérelmet, ha pedig ez elmarad, akkor a rendszer szerint kifizetési késedelembe esik a pályázó, így innentől ennek orvoslásáig nem nyújthat be újabb pályázatot (ha mégis bead pályázatot, akkor automatikusan várólistára kerül)
Mindez tehát azt jelenti, hogy addig nem kaphat támogatást a pályázó, amíg az összes folyamatban lévő projektjében nincsenek rendezve a mérföldkő kifizetések (pl. IH-tól kapott felmentéssel) és ez már érvényes a most futó 2007-2013-as ciklusbeli projektekre is - hangsúlyozta, ami a projektek likviditásmenedzsmentje szempontjából is lényeges feltétel.
Ha a pályázó bekerül a jó adózóknak számító adatbázisba, akkor ezt követően az Irányító Hatóságnak be kell nyújtani egy kérelmet és ha ez megvan, csak ekkortól nem kell biztosítékot nyújtani a pályázatok mellé

Rápörög az EU az árakra, itt egy fontos buktató
Fontos változás és egyúttal nehezítés a pályázóknak, hogy az eddigi 1 helyett mostantól 3, egymástól független cégtől/szervezettől kell beadni árajánlatot a pályázathoz csatoltan, ami Kabai szerint valóban sokszor elég nehéz lehet (pl. nincs elég versenytárs, külföldiektől árajánlat bekérése, nem azonos műszaki tartalom)
Ha valamiért a 3 árajánlat benyújtása nem lehetséges, akkor azt jelezni kell a pályázat kitöltése során a kiírók felé, mert akkor ezt figyelembe lehet venni, de hangsúlyozta, hogy az értékelőknek kevés a mérlegelési lehetősége: a legolcsóbb árajánlat irányába kell elmozdulniuk
Az árajánlatok begyűjtési nehézsége kapcsán Kabai jelezte, hogy dolgoznak a kivételek és az árajánlatok összehasonlíthatóságát segítő rendszeren, de azt tanácsként jelezte: az a legjobb, ha az ajánlatot nyújtó cégnek van honlapja és referenciája, mert azt (ill. internetes adatbázisokbeli árakat, próbavásárlás árait) tudják nézni a bírálók
Hangsúlyozta: az EU erős hangsúlyt fektet az árazási kérdésekre, "ez az új nünüke", amire nagyon figyelnek a magyar intézmények is, az árvizsgálat fokozottan figyelembe került
Azt is tanácsolta: bármikor, amikor a normál sztenderdtől eltérő árazás kerül be a pályázatba (pl. Ft/m2), akkor azt fejtsék ki a pályázat készítői, azaz magyarázzák meg a hátteret, mert ezt figyelembe tudják venni az értékelők
Felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra-fejlesztési (építési) beruházásoknál azért követelik meg előre a pályázat benyújtásakor az építési engedély meglétét, mert a korábbi 24 hónap helyett jellemzően 12 hónapra csökken a projekt előírt/vállalt megvalósítási határideje, így az engedély beszerzése már nem vesz el időt a projekt megvalósításából
Azt is jelezte, hogy a legtöbb pályázatot a jogszabályok szerint 24 hónapig nyitva kell tartani, de az esetleges időközbeni keretkimerülés ezt felülírhatja
Itt van még néhány további fontos buktató
Annak, hogy a teljes pályázati folyamatban minden kommunikáció egy online rendszeren keresztül történik a pályázó és az intézményrendszer között, számos előnye is van (pl. azonos esélyű benyújtás, gyors válasz, értékelési döntés)
Fontos azonban tudni, hogy a pályázat elektronikus benyújtása után 3 napon belül minden pályázónak postán is be kell nyújtania egy nyilatkozatot, ami hitelesíti, hogy ő maga adta be a pályázatot az elektronikus felületen
Kabai elismerte: ez az ősszel kiírt 9 gazdaságfejlesztési pályázatnál tömeges problémákhoz vezetett, mivel szinte mindenki elfelejtette, de hangsúlyozta, hogy ettől nem tud eltekinteni az intézményrendszer
A szechenyi2020.hu oldalon bárki tud regisztrálni többféle intézmény (vállalkozás, szervezet) nevében is, de nagyon fontos, hogy a rendszer a későbbi keresésnél csak azokat a pályázati lehetőségeket dobja fel, amelyek megfelelnek az előre beállított gazdasági formakódnak (GFO-kód)
Nagyon fontos átgondolni, hogy milyen kapcsolattartási email címet adnak meg a pályázók, mert erre érkezik a továbbiakban minden fontos információ a kiírók részéről (helyesen bevitt cím, tárhely méret, gyakran nézett fiók)
Ha bármilyen probléma merül fel az elektronikus felületen a pályázat készítése közben, érdemes print screent készíteni a későbbi "bizonyítás" és a hatékonyabb ügyfélszolgálatos segítségkérés érdekében is
Ha a pályázat végén meghatározott TEÁOR-kódoktól eltérő a pályázó saját kódja, akkor hiába pályázik, nem lesz jogosult, erre is figyelni kell
Kabai felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes pályázat minden egyes pontján van lehetőség kifogást benyújtani, de ezt csak elektronikusan fogadja be az Irányító Hatóság.
Amennyiben kiderül, hogy az IH hibázott, akkor önrevízió keretében helyt adnak ennek és halad tovább a folyamat, de ha nem, akkor továbbküldik az ügyet a Miniszterelnökségre a döntés érdekében.