Blog

Néhány szóban a GINOP-ról

2015 március 18.

A GINOP a teljes gazdaságfejlesztést egy rendszerbe foglalja, nyolc prioritást meghatározva:

I. A GINOP 1. prioritása a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességének javítása, az üzleti infrastruktúra-fejlesztés folytatása, a kkv-kapacitás bővítésének megteremtése a hátrányosabb helyzetű térségekben. Ezek a pályázati felhívások az exportképes magyar kkv-k arányának és számának növeléséhez, a vállalkozások versenyképesebbé válásához és Magyarország újraiparosodásához is közvetlenül hozzájárulnak.
2015 – 12 pályázati felhívás - 145 milliárd forint keretösszeg

II. A 2. prioritás területe a kutatás és fejlesztés támogatása. A korábbi szemlélethez képest kiemelkedő változás, hogy a vállalati szféra mellett a tudományos non profit szektor támogatása is hangsúlyossá válik.
2015 – 13 pályázati felhívás - 210 milliárd forint értékben

III. Az infokommunikációs fejlesztések a GINOP 3. tengelye. Az infokommunikációs fejlesztések szerteágazó módokon járulnak hozzá a gazdaságfejlesztéshez, egyaránt segítik az állami működés hatékonyabbá válását, a vállalkozások versenyképességét és az állampolgárok lehetőségeinek javulását. 2015 - 13 pályázati felhívás - 95 milliárd forint keretösszeg

IV. Az energia témakör a 4. prioritás, a pályázati felhívások itt a vállalkozói szféra költséghatékony energiatermelését és energiafelhasználását ösztönzik majd. Kiemelt cél a kkv-k épületenergetikai fejlesztése, a foszilis energia felhasználásának csökkentése, valamint a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazásának támogatása.
2015 – 3 pályázati felhívás - 18 milliárd forint értékben

V. A GINOP 5. prioritásaként jelenik meg a teljes foglalkoztatás, a rugalmas, családbarát megoldások elterjesztése, a munka alapú társadalom erősítése, a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése, amit az álláskeresők és az alacsony iskolai végzettségűek fokozott munkavállalási hajlandósága, valamint foglalkoztathatóságuk javulása szolgál. Kiemelt szerepet kap a kkv szektor, a magas élőmunka-igényű ágazatok, a turizmus, emellett pedig a társadalmi célú vállalkozások fejlesztéseinek segítése.
2015 – 7 pályázati felhívás - 130 milliárd forint keretösszeg

VI. A 6. prioritás, azaz az oktatás és képzés témakör. Kiemelt célcsoport az időskorúak, a leszakadó társadalmi csoportok, a gyermekvállalásból visszatérő nők, a fogyatékkal élők, illetve az elmaradott térségekben élők. Ez a prioritás támogatja a munkahelyi képzések széles körét mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében.
2015 - 4 pályázati felhívás - 44 milliárd forint értékben

VII. Az idén a 7. prioritás, a turizmus alatt kisléptékű, fenntartható és a kulturális értékeket hitelesen bemutató turisztikai fejlesztések támogatása lesz a cél.
2015 - 4 pályázati felhívás - 21,5 milliárd forint értékben

VIII. A GINOP 8. prioritása a pénzügyi eszközök. A magyar kormány kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal segíti a termelő és szolgáltató kkv-k, a kutatási és innovációs projektek, az energiahatékonyság és megújuló energia felhasználási arányának növekedését. Kiemelt célcsoportok az induló vállalkozások, a fiatalok, a női vállalkozások és start-up cégek.
2015 - 12 pénzügyi termék pályázati felhívása - 170 milliárd forint értékben

Közelgő informatikai pályázatok

2015 március 12.

Az újonnan megjelenő pályázati programok kitűzött céljai között szerepel a versenyképes IKT szektor kialakítására irányuló intézkedések megvalósítása. A támogatások felhasználásával elérhetővé kívánják tenni, hogy növekedjen az informatikusok és mérnökök száma, erősödjön a kapcsolat az oktatás és a vállalati szféra között valamint, hogy a hazai IKT szektor fejlődésének motorjaként innovatív fejlesztésekkel és új, magas hozzáadott értékű infokommunikációs termékekkel, szolgáltatásokkal lássák el a vállalkozásokat, a társadalmat, a közigazgatást és az államot.
Hamarosan várható IKT cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának célzott támogatása. Az intézkedés olyan tevékenységeket kíván megvalósítani, amelyek az IKT termékek és szolgáltatások termékesítés és piacra bevezetés fázisaiban merülnek fel, vagyis az innovatív fejlesztések piacosításához járul hozzá.
Informatikai ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak majd nemzetközi piacokra való belépésre. A hazai IKT vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatása a cél annak érdekében, hogy minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni nemzetközi lehetőségeiket, növelve ezáltal a külpiaci versenyképességüket.
Mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak majd kombinált támogatást vállalatirányítási rendszerük fejlesztésére. Cél a hazai KKV-k hatékonyságának és jövedelemtermelő képességének erősítése infokommunikációs megoldások (vállalatirányítási rendszerek, CRM, döntéstámogató megoldások stb.) hatékony alkalmazása révén, valamint a hazai KKV-k elektronikus kereskedelmi forgalmának növelése (elektronikus boltok, piacterek stb.).
Szintén KKV-k számára mobilalkalmazások fejlesztésének és bevezetések támogatása is várható. A mobil megoldások – például mobil hozzáférés a vállalati adatokhoz, mobilon elérhető szolgáltatások - lényeges versenybeli előnyt jelenthetnek a vállalatok számára. A támogatásnak köszönhetően az okostelefonok és tabletek rohamos terjedésével a vállalatok az ezekben rejlő üzleti lehetőségeket kihasználhatják.
Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatására is számíthatnak az IKT szolgáltató cégek. A kifejlesztett internetalapú szolgáltatásokra, intelligens kliensek és eszközök használatára épülő számítási felhő alapú informatika, vagyis a cloud computing megoldások bevezetését célozza az intézkedés.
A korábbi évekhez képest a pályázati rendszer idén részletesen kidolgozott és előkészített projekteket vár el, így kérünk minden érdeklődőt, hogy még időben vegye fel a kapcsolatot pályázati tanácsadóinkkal, hogy a megfelelő előkészületeket megkezdhessük. A szabályok változása miatt a projektek kidolgozása mellet a 2014. évi előzetes beszámolókat és a cégkivonatokat is érdemes felülvizsgálni annak érdekében, hogy adminisztrációs hiba miatt senki ne csússzon le a pályázati lehetőségektől 2015-ben.

Jön az új hét év és a mennyei manna?

2015 március 12.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseivel vette kezdetét a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciája. Ezt követően Vitályos Eszter államtitkár részletezte a kormány terveit, majd az első panelbeszélgetésben parázs vita alakult ki Magyarország kilátásairól. A kormányzati tervek és intézményrendszeri átalakítások bemutatása után a felszólaló előadók bemutatták, hogy a kkv-szektor hogyan juthat uniós forráshoz, valamint az ahhoz szükséges önerőhöz. Javaslatokat is megfogalmaztak a kormánynak. Fontos szempontként hangsúlyozták többen is a konferencia felszólalói közül, hogy az ingyenpénz korszakának vége, jönnek a visszatérítendő támogatások.

Boldis Zoltán később arra mutatott rá, hogy a bankoknak a passzív szerepből aktív szerepbe kell kerülniük, előre kell gondolkodniuk, a helyzet és a verseny ezt ki fogja kényszeríteni. Az ügyféllel közösen kell kialakítani a finanszírozást, hiszen hosszú éveken át együtt kell működniük.

Az MV Zrt.-t magába olvasztva az MFB fontos szerepet tölt be a 2014-2020-as programozási időszakban az EU-források kiosztásában - mondta Garamvölgyi Balázs, az MFB új EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A Jeremie Program eszközeinek kiírásában nem hoz óriási változásokat az új ciklus. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a kkv-k fejlesztésének fontosságáról beszélt. Szerinte nem mindegy, hogy a kormány a bankokkal tűzszünetet kötött vagy békét. Arra is felhívta a figyelmet: ne várjuk el, hogy a traktorról leszáll a bácsi és bejelentkezik a fia Facebook-jába és beadja a pályázatot.

A bankszektorra szükség van a hitelezésben, a vállalkozók 80%-a tervez fejlesztést a KAVOSZ saját kutatása szerint és ebben a környezetben az uniós forrás úgy jön, mint a manna - jelentette ki Krisán László.

2020 után nem lesz többet uniós pénz. Ezt mindenkinek a fejébe kell verni. Csak az lesz, amit most elnyerünk. Volt már hét évünk, most van még hét évünk, de nem lesz még egy ilyen hét évünk
- figyelmeztetett a KAVOSZ vezérigazgatója.

Új munkahelyeket hoznak az EU-s pályázatok

Állami támogatás nélkül, saját forrásból is fenntartható projektekre kíván támogatást adni a kormány az új EU-s pályázati ciklusban, kiemelt célként növelve a foglalkoztatást - mondta előadásában Vitályos Eszter. A fejlesztéseket nem állami intézmények számára kiírt pályázatok formájában támogatnák.


Lázár bejelentette, idén mennyi uniós pénzt akarnak pályáztatni

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A miniszter itt jelentette be elsőként, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. Az intézményrendszer átalakításának részleteiről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint bemutatta azokat a kormányzati terveket, amelyek a pályázat előkészítéseinek költségét korlátoznák. Az állami bürokráciacsökkentés több dimenzióját részletezte a miniszter, külön megemlítette, hogy az adóhatóság eljárásait is változtatni kell.

Elárulta a kormány: brutális kifizetésre készül!

2015 március 12.

Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.

Elképesztő összeg szerepel a tervben

Rekordméretű uniós támogatás kifizetéssel (1845 milliárd forint) zárta a tavalyi évet a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, és Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője néhány hete azt jelezte, hogymég ennél is magasabb (2100 milliárd forintos) lehet az idei kifizetési cél.

Ehhez képest a legfrissebb Magyar Közlöny 1118/2015 (III.6.) kormányhatározatának mellékletében még ennél is nagyobb szám szerepel (2236 milliárd forint), ráadásul úgy, hogy ez még nem is tartalmazza az idén felpörgő 2014-2020-as új uniós ciklusból tervezett kifizetéseket.

A brutálisan nagy uniós támogatás-kifizetési cél kapcsán több érdekes gondolat is megfogalmazható. Az egyik az, hogy mivel tavaly év végén már 6865 milliárd forinton állt a 2007-2013-as ciklus kifizetése, így az idei cél teljesítése esetén 9100 milliárd forintnál járnánk, ami mintegy 900 milliárd forinttal túllőne a ciklusra (árfolyamtól függően) járó 8200 milliárd forintos kereten.

Azt a kormány számtalan alkalommal kommunikálta az elmúlt hónapokban, hogy a rendelkezésre álló keret 100%-os lehívása érdekében mintegy 10%-kal túlvállalta magát, azaz ennyivel meghaladja a kötelezettségvállalások összege a tényleges uniós keretet, mivel így egyes projektek "bebukása", vagy lassú kifizetése mellett sem kerülne veszélybe a 100%-os cél.

Néhány elgondolkodtató további következmény

A brutálisan nagy uniós támogatás-kifizetési cél érzékeltetése kedvéért megjegyezzük, hogy ez az idei évi becsült nominális GDP közel 7%-át tenné ki. Részben ez, részben pedig az, hogy most az éves kifizetési cél is 9000 milliárd forint feletti összeget jelentene, néhány elgondolkodtató következményt vetít előre:

* Nem világos, hogy az árfolyamtól függően legalább 8200 milliárd forintos 2007-2013-as uniós költségvetési keret mellett hogyan lehetséges 9100 milliárd forintos kifizetést végrehajtani. Ez a magyar költségvetési önrész akár jelentős megemelkedésének következményét is maga után vonná.
* Amennyiben csak a két szám közötti 900 milliárd forintot nézzük és az uniós projekteknél jellemzően előforduló 15%-os magyar költségvetési önrésszel kalkulálunk, akkor is mintegy 135 milliárd forintnyi többlet büdzsékiadás adódna. Ez az idei becsült magyar GDP mintegy 0,4%-át jelenti, ami azt jelentené, hogy a kormány által idénre tervezett 2,4%-os GDP-arányos hiánycél helyett vészesen megközelítenénk a 3%-os uniós deficitkorlátot.
* A fenti korlátok és a csúcsra járatott intézményrendszeri kapacitások mellett is erősen kérdéses, hogy valóban ki lehet-e 2236 milliárd forintnyi támogatást fizetni idén. (Érdekes például, hogy a nagy közlekedés-fejlesztési projekteket tartalmazó KÖZOP-ban szinte minden hónapban fillérre ugyanannyi kifizetést tervez a kormány és így jönne ki a messze legnagyobb, 675 milliárdos kifizetés.
További kényelmetlen következmény lenne

Tavaly 2002 milliárd forintnyi, kormányhatározatban rögzített kifizetési cél volt érvényben, ehhez képest 1845 milliárd forint lett a tény és már ősszel lehetett olyan hangokat hallani, hogy nem is feltétlenül kell betartani a 2002 milliárdos kifizetési célt, mert ennél alacsonyabb, 1700 milliárd körüli lehívással is el fogjuk érni a 2007-2013-as forráskeret teljes lehívását.

Ha idén is úgy gondolkodunk, hogy a kormány jórészt csak az intézményrendszer "pressziója" miatt határozta meg a 2236 milliárd forintos kifizetési célt, de ezt nem feltétlenül gondolja mindenáron teljesítendőnek, akkor azzal egy további kellemetlen következmény is előállhat:

Egy minapi kormányhatározat a fenti Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben meghatározott kifizetési célokhoz, illetve a tárcáknak megszabott összegekhez viszonyítva méri azt, hogy az ezzel foglalkozó közszféra dolgozók jogosultak-e a megfeszített munkájuk alapján 4, illetve 8 havi plusz juttatásra, vagy sem.
Ha tehát egy rendkívül magasra "belőtt" kifizetési célhoz viszonyítunk, akkor elképzelhető, hogy esetleg a közszféra dolgozók az egész évi megfeszített munkájuk mellett is lecsúsznak a "bónusz" kifizetéséről, hiszen a célok 90%-a alatti teljesítésnél ez egyáltalán nem jár, 90-99% között 3-4 havi, 99-100%-nál pedig 6-8 havi plusz juttatás jár.

Ebből a szempontból persze megnyugtató, hogy az idei első két hónapban még teljes mértékben tartani tudta a közszféra a fenti nagy táblázatban előírt kifizetési menetrendet, hiszen a 247,5 milliárd forintos február végi céllal szemben rendszerszinten 249,5 milliárd forintnyi kifizetés valósult meg. A nagy kérdés tehát az, hogy az év további részében bírni fogja-e majd az intézményrendszer (illetve maguk a projekt megvalósítói) a felfokozott kifizetési tempót.

Ezt nem így tervezte a kormány - Sokan panaszkodnak

2015 március 12.
Rengeteg a gyerekbetegség az új uniós pályázati rendszerben, de ennél is nagyobb gondot okoz, hogy az intézményrendszer számára komoly kihívásokat jelent az új kiírások bírálatának, valamint a befejezett és megvalósítás alatt álló pályázatok elszámolásainak párhuzamos kezelése. Egy biztos: döcögősen indul az év.
 
Az új pályázati rendszer technikai feltételeit nem érheti kritika, hiszen az új elektronikus rendszer felhasználóbarát lett, amely egyszerűsíti és átláthatóvá teszi a lebonyolítási folyamatot - mondta érdeklődésünkre Kiss János József, a Glósz és Társa Kft. tanácsadója. Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakból elsőként októberben megjelenő pályázatokat egy előre meghatározott, rövid időszakban kellett benyújtani, így előfordult, hogy a rendszer túlterhelt lett és nem lehetett feltölteni a szükséges dokumentumokat. Kiss azonban reményének adott hangot, hogy ez csak "gyerekbetegség" volt, és a későbbiekben, amikor megjelenik a nagy pályázati dömping, már több időt hagynak a benyújtásra.
 
A gyerekbetegségeket Rapcsák Dániel, a Vanessia Pályázatkészítő és Projektmenedzsment Kft. ügyvezető igazgatója is megemlítette, mondván előfordult, hogy az automatikus regisztrációt nem kapta meg minden korábbi pályázó, hogy a rendszer a túlterheltség miatt kidobta a felhasználót, de folyamatosak voltak az értelmezhetetlen hibaüzenetek is, amelyekre az online ügyfélszolgálaton sem tudtak megoldást nyújtani. A szakember szerint eleinte az is előfordult, hogy a pályázatot nem lehetett egy egész adatlapként kinyomtatni - ez pedig ellehetetlenítette a gyors ellenőrzést. Ezen kívül az egyes menüpontok közötti átjárhatóság lényegesen lassítja a kitöltés időtartamát, kevésbé átlátható a teljes adatlap, nagyon szétaprózódtak, helyenként túlbonyolítottak az egyes menüpontok, nem mindig logikus azok felépítése - sorolta tapasztalatait Rapcsák.
 
Természetesen vannak pozitívumok is, így az új rendszerben már vannak olyan beépített ellenőrző és összegző mechanizmusok, amelyek segítik a munkát, a korábbihoz képest inkább felhasználóbarát megoldást nyújtanak - mondta a Vanessia ügyvezető igazgatója. Szerinte szintén javítja a kezelhetőséget, hogy egy helyen elérhetőek adott pályázó támogatási kérelmei, illetve könnyebbséget jelent a pályázók számára, hogy a köztartozásmentes kedvezményezettek nem kötelesek biztosítékot nyújtani, mivel ez eddig jelentős problémát és/vagy költséget jelentett a résztvevőknek.
 
Korábban mindig szükséges volt a kitöltő program telepítése ahhoz, hogy dolgozni lehessen egy adott pályázaton, most már elegendő az online elérhetőség, így ez is csökkenti valamelyest az adminisztratív terheket - vélte Rapcsák, aki azonban hozzátette, hogy mindezzel együtt is összességében nőttek az adminisztratív terhek. Ez főképp annak köszönhető, hogy az új szabályozás szerint minden költségtétel alátámasztására 3 független ajánlattevőtől kell árajánlatot kérni, aminek "sokszor az életszerűsége is minimum megkérdőjelezhető", hiszen rendkívül gyakori az olyan típusú eszközök beszerzése, amelyeknél nem létezik három forgalmazó, netán kizárólagos értékesítési képviseletek vannak az egész ország területére, vagy olyan egyedi gépekről van szó, ahol nem lehet összehasonlítani több szállító ajánlatát.
 
Arról nem is beszélve, hogy a gyártmányok között jelentős minőségi, mögöttes szolgáltatásbéli és persze árkülönbözet lehet. Azaz nem feltétlenül a legolcsóbb a legjobb választás: az élet egy másik területéről kiragadott példán keresztül szemléltetve nehéz összehasonlítani pusztán árajánlat alapján egy Suzuki és egy Mazda gépkocsit annak ellenére, hogy például mindkettő japán gyártmány és eljuttatja az utasát A-ból B-be - magyarázta Rapcsák.
 
Túl lassú az elbírálás
Az új rendszer még csak a képzeletünkben él, gyakorlati tapasztalatokat nem tudunk értékelni - reagált a megkeresésünkre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője. Mint mondta, a 2014 év végén meghirdetett GINOP pályázatok értékelésének csúszása biztosan nem vetít előre jelentős hatékonyságjavulást, így a Miniszterelnökség megerősítéséből, az IH és KSZ rendszerek átstrukturálásából és az NFÜ megszüntetéséből "egyelőre a kockázatok és a feladatok látszanak, de az előnyök még nem". Ennek is köszönhető, hogy a szakember szerint a beharangozott pályázatbarát rendszer, a korrupció kiszorulása és a bürokrácia visszaszorulása még várat magára.
 
A már meghirdetett pályázatok elbírásának lassúságát nemcsak Boros, hanem minden általunk megkérdezett szakértő kifogásolta. Rapcsák szerint például jelenleg a fél éves átfutás tekinthető a "leggyorsabbnak", de előfordul, hogy háromnegyed vagy akár egy évet is várniuk kell a kedvezményezetteknek az elszámolások benyújtását követően a támogatás folyósítására. Ez pedig azt jelenti, hogy az intézményrendszer számára komoly kihívásokat jelent az új kiírások bírálatának, valamint a befejezett és megvalósítás alatt álló pályázatok elszámolásainak párhuzamos kezelése. Ez azon kívül, hogy bizonytalanságot okoz a pályázók körében, többletköltséget is jelent a számukra (pl. banki finanszírozás kamatai, biztosíték fenntartása), de gondot okoz a betervezett cash-flow csúszásából adódó projektmegvalósítás finanszírozási kockázat is.
 
A csúszás azonban nem csak az elbírálásra jellemző: a Vanessia ügyvezetője szerint az ügyfélszolgálat munkatársai sokszor nem tudnak segíteni olyan szakmai kérdésekben, amelyeket a támogatások felhasználásának szabályrendszere nem, vagy nem egyértelműen szabályoz. Írásbeli kérdéseinkre gyakran hónapokkal később kapunk válaszokat, ami természetesen meghaladja az adott kérdésben érintett pályázat benyújtásának időpontját - említett egy gyakorlati példát Rapcsák.
 
A pályázatok lebonyolításával Kiss János József sem volt elégedett, mint mondta, nagy csalódásként élik meg a cégek, hogy bár a kormányzat gyors elbírálást ígért, az első pályázatoknál öt hónap alatt nem született döntés a nyertesekről. Az első visszajelzések, hiánypótlások megtörténtek, de az érdemi döntésre még várunk - mondta Kiss. A Glósz és Társa Kft. tanácsadója szerint további problémákat okoz, hogy a kormány már számtalanszor bejelentette a pályázati dömping beindulását - csak a legutóbbi időszakban lehetett hallani januárt, februárt, márciust, most pedig már áprilist emlegetik az illetékesek -, ám ez rendre elmaradt.
 
Márpedig Kiss szerint sok vállalkozás immár másfél éve halasztja a beruházásait, bízván, hogy azokat majd részben uniós pénzből tudja megvalósítani. Az állandó csúszás miatt azonban egyre többen kerültek nehéz helyzetbe, van, aki már nem tud tovább várni és piaci finanszírozással próbálja megoldani az adott fejlesztést. (Igaz, jelenleg az MNB-féle nhp-nak is köszönhetően kedvező a hitelezési helyzet, ám Kiss szerint annak is köszönhető a program viszonylagos sikertelensége, hogy sokan kivártak, mivel inkább az uniós pályázatok megjelenésében bíztak.)
 
Sok a bizonytalanság
A mostani helyzetnél az is jobb lenne, ha a kormányzat bejelentené, hogy csak fél év múlva tudják elindítani a dömpinget, ám akkor ténylegesen el tudna indulni a pályáztatás - vélte Kiss, aki szerint a mostani bizonytalan időszak leginkább a csalóknak kedvez, hiszen ismét megjelenhetnek a "csak én tudom, mikor nyílik a pályázat" típusú visszaélések.
 
Nincsenek kielégítő publikus pályázati információk, így a cégek nehezen tudnak tervezni ezzel - erősítette meg Boros is, aki szerint "a sikerpropaganda mellett mindenki szeretné látni mikor, mire és milyen feltételekkel tudna pályázni, de itt nincs tiszta információ".
 
Ezek után kevésbé meglepő, hogy Rapcsák szerint "égetően szükséges" az intézményrendszer jelentős fejlesztése, hiszen igen kevés ideje van a szakemberállományt, humánerőforrás kapacitásokat optimalizálni az új időszak felfutásáig. Fontos látni, hogy jól működő intézményrendszer nélkül nincs hatékony fejlesztéspolitika, minden erre fordított forint többszörösen megtérül a hatékony "pénzosztáson" keresztül - hangsúlyozta a szakember, aki szerint a pályázók életét és az eredményes projektmegvalósítást segítő legfontosabb szempontok, hogy a kiválasztási módszertanban a transzparencia és az objektivitás kapja a legnagyobb hangsúlyt, az intézményrendszer tudja tartani a rá vonatkozó eljárásrendi határidőket, és legyen működő jogorvoslati rendszer az esetleges tévedések kiköszörülésére.
 
https://www.high-endrolex.com/33