Blog

Benyújtás 2015. június 22-től 2017. június 22-ig, naptári évenként

A felhívás célja a feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben, árubemutatók és üzletember találkozók megszervezésében.

Támogathatóak a hozzáadott értéknövekedési potenciállal vagy exportnövekedési potenciállal rendelkező magasan feldolgozott terméket előállító iparágakban tevékenykedő, az egyedi, magas
hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vidéki mikro-, kis és középvállalkozások is, ha projektje a vidék megtartó erejének növelését és ezáltal gazdaságfejlesztést eredményezhet.

Pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások, min 2 fős létszám, tevékenysége az Ágazati fókusz (feldolgozóipar) valamelyikéhez kapcsolódik, illetve ha fejlesztésük a 74.10 Divat-, formatervezés tevékenységhez kapcsolódik, akkor együttműködési megállapodással rendelkeznek az „Ágazati fókuszban foglalt tevékenységet végző hazai vállalkozással.

Támogatott tevékenység
a) Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel
b) Külföldi árubemutató szervezése – önállóan támogatható tevékenység
Ezekhez CSAK kapcsolódóan:
c) Piacra jutás támogatása
d) Információs technológia-fejlesztés
e) Tanácsadás igénybevétele
f) Piackutatás elkészítésének költsége
g) Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és
védelmének költsége –
h) Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége

A támogatás mértéke
minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.
c) Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a támogatási kérelem beadását
megelőző teljes lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámának 1 000 000 Ft-tal szorzott összegét. Az önrész saját forrásból és egyéb állami támogatásból (pl. támogatott hitelből) állhat két projekt leszerződött összköltsége nem lehet több, mint 30 millió Ft, és 20 millió Ft-ot meghaladó összesen megítélhető támogatási összeg esetén 1 fő munkahelyteremtés kötelező vállalása szükséges.

Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének segítése 1,5 M – 20 millió Ft közötti, vissza nem térítendő támogatással a keret erejéig - 50%-os önrész biztosítása mellett - keret 5 Mrd forint. 550 - 600 pályázatra ((Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság)

Feltételek
Megvalósítás: max 24 hónap.
Nem támogathatóak a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek.

Kötelező vállalások
a) Létszámtartás b) Külkereskedelmi felelős kijelölése 3 évre c) Piackutatás elkészítése d) Idegen nyelvű honlap kialakítása:
Második pályáyzat (20 M feletti támogatás esetén) 1 munkahely teremtése 3 évre
Előny: az éves nettó árbevétel átlagos növekedése meghaladta az 5%-t. Klasztertagság. Innovatív vállalkozás (K+F) támogatással. Fiatal v. női vállalkozó. Korábbi megjelenés Nyelvtudással rendelkező alkalmazott. Külföldi partner.

Kizáró ok: Csekély összegű támogatásban nem részesíthető vállalkozások (pl agrár) és projektek (pl teherautó) A projekt elszámolható összköltsége legfeljebb 150M Ft lehet.

Kezdjük a legfontosabbal, az árral. Nagyjából 500 ezer forintba kerül 1 kW névleges teljesítmény, ami kb. 1100 kWh áramot termel meg egy évben. Egy átlagos, négytagú család fogyasztásának fedezéséhez 3-4 kW-os rendszert ajánlanak a szakemberek. Tehát kétmillió lesz a rendszer tokkal-vonóval.

Mennyi idő múlva térül meg?
A megtérülést kétféleképpen számolják az emberek: 12-18 év közé, illetve a soha környékére. Mindkét csoport egyetért abban, hogy a rezsicsökkentés komolyan, években mérhetően odacsapott a napelemes tábornak. A soha meg nem térülést említő levélírók amúgy főleg abban különböztek az optimista társaiktól, hogy a 300-400 ezer forintos inverter tízévenkénti cseréjét, illetve napelemek teljesítményromlását is beleszámolták a dologba. Ugyanakkor azt is írták sokan, hogy még így is elégedettek a befektetéssel, mert bár egyben soha nem látják viszont a rendszer árát, még így is jobb kamatot kapnak az összegre, mintha a bankba tették volna a pénzt.

A buktatók és nehézségek:
Legtöbben az áramszolgáltatót említik első helyen, amikor a telepítés nehézségeiről írnak. Annak ellenére, hogy a rendszert egy délelőtt alatt fel lehet furkálni a tetőre, az engedélyeztetés akár három hónapon át is tarthat, ami véletlenül pont egybeesik a törvények által szabott határidő maximumával.
De itt még nincs vége a szolgáltató karót nyelt szabálykövetésének: sokan írták, hogy évközi óraleolvasással nehezíti meg az életüket a cég. Ez azért fontos, mert a rendszerek többsége (a hálózatra termelő, nem szigetüzemű megoldások) általában csak egy teljes naptári év alatt hozzák ki a termelésüket nullára: télen a fogyasztásnál jóval kevesebb, nyáron pedig jóval több energiát termelnek. Ha év közben nézzük meg az adatokat, valószínű, hogy jóval több áramot használtunk fel, mint amennyit megtermeltünk, és ezt az Elmű természetesen ki is számlázza. Sokak szerint ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az új rendszer beüzemelését a leolvasási ritmusnak megfelelően intézzük.

Egy kicsit kevesebb áfa
Szintén sokan írták, hogy a rendszerek népszerűsége nagyot nőne, ha nem lenne 30 százalék felett az adó és az engedélyeztetés költsége (a nekünk nyilatkozó szakértő szerint a kivitelezők többsége nem kér külön pénzt az engedélyeztetésért, ha komplett rendszert szállít). A támogatást is hiányolták sokan, bár jó néhányan írtak arról, milyen kedvezményes hiteleket és állami programokat vettek igénybe az építésnél, vagy lakáskasszás megtakarításukat költötték napelemre.

Szintén sokan panaszkodtak arra, mennyire nem éri meg túltervezni a rendszert azért, hogy a fogyasztás felett termelt áramot aztán vissza tudjuk tölteni a hálózatba, pénzért. Ahhoz, hogy a plusz termelést kiszámlázzuk, számlaképesnek kell lenni, amire egyéni vállalkozóként, vagy külön céget alapítva van lehetőség, és ez elképesztő macera azért, hogy 14,6 forintos kilowattóránkénti áron adjuk vissza azt, amit mi 41 forintért vennénk.
Sokan így inkább plusz fogyasztókat telepítenek a házba direkt azért, hogy az extra energia ne menjen csak úgy, jószándékuk jeleként vissza a közösbe. Sokan a téli fűtést, illetve a nyári hűtést is így intézik még akkor is, ha ez az egyik legkevésbé hatékony módja az áram felhasználásának. Ez a plusz az, ami az éves áramszámla mellett a gázrezsit is csökkentheti, sokan írták, hogy gázt már csak főzéshez használnak, a fűtést és a melegvizet elektromos szerkezetekkel oldják meg.

A beszámolók szerint nagyon óvatosan kell bánni a többlettermeléssel, muszáj elhasználni az adott mérési időszakon belül, különben eltűnik, mintha sosem lett volna. Volt olyan levélíró, akinek 64 ezer forintot számlázott ki az Elmű, mert bár 2013-ban volt 2500 kWh túltermelése, 2014-ben 1584 kWh-s mínuszban volt.

A napelemek teljesítménye is érdekes dolog, érdemes alaposan utánaolvasni, illetve szakemberekkel felméretni a házunkat. Sokan írták, hogy már egy kisebb, akár egyetlen napelemtáblába beletakaró árnyék is komolyan visszafogja az egész rendszer teljesítményét, így a tető tájolása mellett az is fontos, hogy megnézzük, mi minden vet árnyékot napközben a területre. Már léteznek olyan inverterek, amik kiküszöbölik, hogy egyetlen árnyékos panel visszahúzza az egész rendszert, de ezek még újak a piacon. A megoldás lényege, hogy az egyes táblák teljesítményét egyenként optimalizáló eszközt építenek be a rendszerbe, így lehetővé válik, hogy az árnyékolt tábla ne hasson az egész teljesítményre.
Érdekesség, hogy szinte alig valaki erősítette meg azt, hogy a por sokat ront a hatékonyságon – a legtöbben azt írták, hogy nem nagyon kell foglalkozni a tisztítással, ha valamennyire rendszeresen van eső, az megoldja a dolgot. A hó az, amire a legtöbben panaszkodtak.

Nem bánta meg senki
Érdekes az is, hogy jó pár olyan olvasó írt, aki maga rakta össze a rendszert a rendelt alkatrészekből. Persze néhányuk ilyen irányú végzettségű mérnök, de azért a megkérdezett szakemberek óva intettek mindenkit a házibarkácstól. Komoly balesetveszély van már a felszerelés közben is, de az elektromos rendszer helytelen bekötése tűzhöz is vezethet.

Annak ellenére, hogy többen is írták, hogy a napelemes áramtermelés inkább a gazdagok, illetve a környezetért tényleg aggódók sportja, csak kevesen említették, hogy megbánták a befektetést. Sokan gondolkoznak a bővítésben, nem egy ember írt arról, hogy abban bízik, továbbra is folytatódik a rendszer átlagárának csökkenése.
Volt, aki két év eltéréssel szerelt fel két ugyanolyan teljesítményű rendszert, és másodszorra az eredeti ár nagyjából feléből kihozta a mutatványt. Aki azt írta, hogy ma már nem vágna bele, főleg az törvényi háttér bizonytalanságára hivatkozott, illetve arra, hogy Paks II, illetve a gázfogyasztást erőltető környezet nem alkalmas arra, hogy 15-20 éves időtávra tervezzenek az emberek.

Hónapok óta számos cikkben olvashattuk, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Két miniszter, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is fontos feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől az 1489/2015. (VII. 21.) számú kormányhatározat szerint, amely az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításáról szól. Az, hogy ez a két miniszter kapta a feladatot, "beszédes", alátámasztja azt a figyelmeztetést, miszerint viszonylag gyengén áll a közlekedésfejlesztési (KÖZOP), a környezetvédelmi és energetikai (KEOP), a társadalmi infrastruktúra fejlesztéseket rögzítő (TIOP), valamint a társadalmi megújulási fejlesztéseket tartalmazó Operatív Programok kifizetése.

Július eleji összegzések szerint az első három OP-ben 80% alatt volt a kifizetési ráta, az átlagos ráta viszont 82% közelében járt már. Félő tehát, hogy nem minden EU-forrást tud a hátralévő 5 hónapban lehívni az ország, így indokolt lehet olyan lépéseket is tenni, ami a vissza nem térítendő források más módon, pénzügyi eszközként való felhasználását segíti elő. A pénzügyi eszköz három főbb módon való felhasználása hitelt, garanciát és kockázati tőkét jelenthet, de a konkrétumokról egyelőre semmit sem tartalmaz az említett határozat.

Egyelőre csupán az látható belőle, hogy a két miniszternek:
• azonnali határidővel ki kell dolgoznia a 2007-2013 közötti uniós ciklus irányításuk alá tartozó OP-k módosítását annak érdekében, hogy az érintett programok tartalmazzak a vissza nem térítendő támogatások pénzügyi eszközzé alakításának lehetőségét és a módosításokat tartalmazó előterjesztéseket terjesszék a kormány elé
• ugyanígy azonnali határidővel kell elkészíteni a két miniszternek azokat a terveket, hogy a pénzügyi eszközöket milyen területekre milyen összeggel lehet felhasználni és az erre vonatkozó összegyűjtött adatokat Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének kell továbbítani

A fentiek alapján Lázárnak augusztus végéig azt kell megvizsgálnia, hogy ezen adatok alapján a projektek pénzügyi eszközből történő finanszírozása hogyan lehetséges és az ehhez szükséges egyeztetéseket le kell bonyolítania az Európai Bizottsággal.

A határozat utolsó pontjaként Lázárnak a brüsszeli egyeztetések alapján azt kell a kormány elé terjesztenie szeptember végéig, hogy az uniós pályázatokból visszamaradt, vissza nem térítendő források pénzügyi eszközzé alakításának milyen további kormányzati feladatai vannak és az ezekhez szükséges előterjesztéseket is el kell végeznie.

A nyár folyamán várhatóan további pályázatok kerülnek kiírásra vállalkozások számára. A GINOP programon belül 2015-ben közel 70 pályázati kiírás megjelentetését ígérik, több mint 800 milliárd forint értékben; a kiírások többsége a vállalkozásoknak szól majd.

Fontos, hogy Pest megyén és Budapesten kívül lehet majd ezen kiírásokra benyújtani pályázatot!

Az alábbi K+F témakörökben nyílnak pályázatok augusztus folyamán:

Kutatás, technológiafejlesztés, innováció:

Pályázat címe
Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása
Várható keretösszeg
50 milliárd
Támogatási intenzitás
60% 
Kedvezményezettek köre

Vállalkozások, kutatóhelyek, és ezek konzorciumai

Pályázat címe
Iparjog
Várható keretösszeg
1 milliárd
Támogatási intenzitás
80%
Kedvezményezettek köre
KKV-k, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek

Pályázat címe
K+F versenyképességi és kiválóságiegyüttműködések
Várható keretösszeg
50 milliárd
Támogatási intenzitás
80% 
Kedvezményezettek köre
Vállalkozások, kutatóhelyek konzorciumai

Pályázat címe
Stratégiai K+F műhelyek kiválósága
Várható keretösszeg
40 milliárd
Támogatási intenzitás
100%
Kedvezményezettek köre
Felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek

Pályázat címe
K+I infrastruktúra megerősítése
Várható keretösszeg
20 milliárd
Támogatási intenzitás
100% 
Kedvezményezettek köre
Felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek

Tegnap óta nyújthatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások konkrét fejlesztési elképzeléseiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két, a versenyképességet javító, kapacitásbővítést támogató felhívásra - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint.

A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.

A "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség - tájékoztatott Rákossy Balázs.

Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban - 10 milliárd forint keretösszegben - megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére - fűzte hozzá.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a kormány a pályázati eljárási rendszert nagymértékben egyszerűsítette, gyorsabbá, átláthatóbbá és pályázóbaráttá tette, ezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások lehetőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

A most megnyíló beadási lehetőséget megelőzően már elérhetőek voltak a pályázatok online kitöltő programjai, így a támogatást igénylők előzetesen megismerkedhettek a pályázati felülettel, hogy felkészülten adhassák be támogatási kérelmüket. Korábbi tájékoztatásában a Miniszterelnökség is hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer a technikai újítások révén jelentősen egyszerűsödött. A pályázók által nyújtandó adatok száma például a korábbi 600 adatmezőről a felére csökkent.

Bevezették továbbá az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoring rendszerből kell lekérdeznie. Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.