A héten a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán közzétette az összes Operatív Program jelenleg hatályos idei éves pályázati menetrendjét, ennek köszönhetően végre áttekinthetően, táblázatos formában láthatják az pályázók azt, hogy melyik pályázat jelent már meg, melyik mikorra várható, milyen keretösszeggel.

Az ÉFK alapadatainak előzetes, kormányhatározatban történő rögzítésével céljuk, hogy ne csak az intézményrendszer szereplői, hanem a pályázók számára is időben rendelkezésre álljanak a pályázáshoz szükséges legfontosabb információk.

Az Éves Fejlesztési Keretek korábbi, módosult verziói is megtalálhatóak archív mappában, a narancssárga kiemelés pedig az előző verzióhoz képest történt módosításokat jelöli.

Az Éves Fejlesztési Keretek letölthetőek innen: ÉVES FEJLESZTÉSI KERETEK

(palyazat.gov.hu)

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én. Ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.

Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány.

További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. A halfogyasztás ösztönzésre a jövőben is indulnak kampányok, fokozottan ügyelve arra, hogy minél több halétel szerepeljen a közétkeztetésben.

Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi, amelyeket 2016-ban a teljes forráskeret megnyitásával jelentet meg.

(Miniszterelnökség)

Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" – számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak.

Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.

További fontos pályázati újdonságok:

A következő hat évben az uniós forrásokból 300 milliárd forintnál többet fordít a kormány élelmiszeripari fejlesztésekre, ez meghaladja az elmúlt 20 évben e célra felhasznált összes támogatást - mondta a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Szabadszálláson, a helyi gazdakör térségi fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón.

Kis Miklós Zsolt közölte: a pénz bő felét a vidékfejlesztési források biztosítják a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, de a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) is jelentős összegek áramlanak majd 2020-ig az ágazatba.

Emlékeztetett: vidékfejlesztésre ugyancsak az elmúlt 7 éves ciklusban felhasználtnál több, a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 1200 milliárd forintot meghaladó uniós forrás jut az évtized végéig. Kiemelte, hogy a pénzek 60 százalékát kis- és közepes vállalkozások kapják, amellyel a kormány célja a versenyképesség javítása mellett a vidéki foglalkoztatás erősítése.

Az agrárágazatok közül a munkaigényes területek - kertészet, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és feldolgozóipar - lesznek a vidékfejlesztési támogatások kiemelt kedvezményezettjei - tette hozzá az államtitkár.

Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz Operatív Programkeretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek - hosszú távú változásokat is figyelembe vevő - védelmével összhangban valósuljon meg.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen "fejlettebb" régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.

A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.

A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.

A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.

Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket - a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket - megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.

Magyarország a Partnerségi Megállapodást 2014. szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata.

A 2014-2020-as forrásfelhasználás főbb kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást Magyarország részéről Orbán Viktor kormányfő és az Európai Bizottság részéről José Manuel Barroso elnök még idén szeptember 11-én írta alá. Ezt követően jött el a forrrások felhasználásának részletes kereteit meghatározó Operatív Programok véglegesítésének ideje.

A Partnerségi Megállapodás összesen közel 25 milliárd eurónyi uniós kasszából várható forrást rögzített (kohéziós alap és strukturális alapok), amelyhez átlagosan mintegy 15%-os magyar társfinanszírozási arány társul. Mindezen felül várhatók még jelentős vidékfejlesztési források és a közvetlen agrárkifizetések, így együttesen 34,3 milliárd eurót forrásra számíthat Magyarország az EU felől 2020-ig. Ez a magyar társfinanszírozással együtt forintban kifejezve mintegy 12 ezer milliárd forintot jelent, ami az idei évi becsült nominális GDP közel 40%-át (!) jelenti.

A brüsszeli apparátust nyomhatja azonban, hogy más EU-tagállamok felé is érvényes volt ez a november 17.-i dátum és így most egyszerre többszáz Operatív Programot kell vizsgálnia (eddig csak kb. kéttucatot fogadtak el belőlük az egész EU-ban). Emiatt tehát van arra kockázat, hogy csúszás lesz a menetrendben, de az egyes országok esetén ennek esélyét csökkenti, ha az OP-k végleges változataiban figyelembe vették a bizottsági szakmai javaslatokat.

A legutóbbi jelzések szerint a tíz magyar OP-k kapcsán összesen több, mint 1100 észrevétele volt a Bizottságnak és a Miniszterelnökség megjegyzése szerint a legfontosabb kérdésekben az elmúlt hetekben sikerült megállapodni a brüsszeli stábbal, így ez majd gyorsíthatja a magyar anyagok elfogadását.

A programdokumentumok a palyazat.gov.hu honlapon november 24-ig megismerhetők és véleményezhetők, a véleményeket figyelembe veszik a véglegesítés során.

Az uniós források felhasználásának koordinálásáért felelős tárca felől az elmúlt hetekben többször is elhangzott, hogy a november 17.-i dátum azért fontos, mert ha eddig sikerül elküldeni a bizottsági kéréseket is figyelembe vevő végleges anyagokat a Brüsszel felé, akkor jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság ezeket még idén év végéig elfogadja.

Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor az megadja az alapot arra, hogy január-február körül már elindulhat a pályázati nagyüzem, azaz a különböző Operatív Programokban lefektetett prioritásoknak megfelelő pályázatok hullámszerű, jelentős keretösszegű kiírása.

"Bízunk benne, hogy még az idei évben megkapjuk a brüsszeli jóváhagyást, és így a jövő év elején valamennyi operatív programban megjelenhetnek nagyobb számban uniós pályázatok" - áll a Miniszterelnökség közleményében.

A közlemény szerint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) benyújtása az uniós jogszabályok késői elfogadása, és az azt követő egyeztetések miatt történik valamivel később.